Varga Judit a jogállamállamisági mechanizmust megalapozó állásfoglalásról: Ez még nem az ítélet, csak egy vélemény
2021. december 2. – 11:13
frissítve
Csütörtökön jelent meg az Európai Unió Bíróság (EUB) főtanácsnokának állásfoglalása, amely szerint a luxembourgi székhelyű bíróságnak el kell utasítania Magyarország és Lengyelország keresetét, vagyis nincs akadálya a jogállamisági mechanizmus elindításának. A két ország azt akarja elérni, hogy a tavaly elfogadott mechanizmust ne lehessen bevetni a tagállamokkal szemben a nekik járó EU-s források kifizetésének felfüggesztésére. A most kiadott állásfoglalás irányadó lesz a bíróság döntését tekintve. Hogy mi is ez a jogállamisági mechanizmus, és mi a tétje a pernek, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésben reagált a főtanácsnoki állásfoglalásra.
Azt írja: ez még nem ítélet, csak egy vélemény, ítélet csak jövőre várható.
Varga Judit szerint a magyar kormány kitart álláspontja mellett, és bízik abban, hogy a Bíróság kizárólag a jogi érvekre és a józan észre alapozza majd ítéletét, nem követi a főtanácsnok téves érvelését, helyette megsemmisíti a rendeletet vagy annak kiigazítására hívja fel az uniós jogalkotót. „Nemet mondunk a jogállamisági zsarolásra!” – zárta posztját.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a csütörtök délutáni kormányinfón arról beszélt, Magyarországnak a főtanácsnoki vélemény ellenére nincs mitől tartania, hiszen abban vannak még „reménykeltő gondolatok” is, a bíróság ítéletét pedig meg kell várni.
A Fidesz EP-képviselőcsoportja közleményében úgy fogalmazott: „mindent megteszünk a 'jogállamiságinak' maszkírozott zsarolás ellen”. Elutasítják a főtanácsnoki indítvány szerintük téves logikát alkalmazó érvelését, és kiállnak a jogállamisági kondicionalitási rendelet megsemmisítése mellett. „Nem fogadjuk el, hogy Brüsszel a hatalmával visszaélve a tagállamoknak járó költségvetési források megvonásával politikai, ideológiai alapon zsarolja a tagállamokat.” Abban bíznak, hogy a bíróság kizárólag jogi érvekre és a józan észre alapozva hoz döntést jövőre.
Hatalmas győzelem, újabb pofon, történelmi lépés
Ellenzéki EP-képviselők is értékelték a főtanácsnoki állásfoglalást. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője szerint ez „újabb pofon a hazugságspirálba keveredett fideszes kormányzatnak”. Közleményében azt írja: ezzel egyértelművé vált, hogy a bíróság el fogja utasítani a magyar–lengyel keresetet. „Ha pedig így lesz, akkor a Fidesz miniszterelnöke is szorulni fog, nem pedig pezsgőzni.” Ujhelyi szerint egy éve Orbán még Brüsszel felett aratott győzelemről és behűteni való pezsgőről beszélt, a beadvánnyal viszont a magyar kormány maga cáfolta meg, hogy sikerült megállítaniuk a jogállamisági mechanizmust.
„A jogállamisági mechanizmus a garancia arra, hogy tíz év – felelőtlenül tűrt – dúlás után végre európai szinten is érdemi gátat szabjunk a demokratikus értékek és elvek szisztematikus lerombolásának.”
Cseh Katalin momentumos EP-képviselő azzal kommentálta a főtanácsnoki állásfoglalást, hogy az újabb vereség Orbánnak, viszont „hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon a magyar és a lengyel kormánynak.” Facebook-posztjában azt írta: egyértelmű, hogy Orbán csak az időhúzásra játszott, de elbukni látszik a terve. Ugyanakkor érthetetlennek nevezte, hogy az Európai Bizottság miért nem alkalmazta eddig a jogállamisági mechanizmust, a momentumos politikus szerint nem kérdés, hogy használniuk kell azt.
Hasonlóan értékelte Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a fejleményeket. „A mai napon újabb történelmi lépést tettünk a magyar jogállamiság védelmének érdekében” – írta közleményében. Dobrev szerint a főtanácsnoki állásfoglalás „egy újabb hatalmas pofon” az Orbán-kormánynak. „Orbánék nem tudják többé következmények nélkül rombolni a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót, és nem tudják többé leplezni a rendszerszintű korrupciót.”
Sebastian Kaleta, a lengyel igazságügyi miniszterhelyettes Twitter-bejegyzésében azt írta az állásfoglalás megjelenése után, hogy naivitás volt abban bízni, hogy az EU intézményei képesek lesznek az önkorlátozásra. „Ez a támadás a jogállamiság ellen.”