Varga Judit szerint a média tehet arról, hogy rosszul fogadja a közvélemény a melegellenes törvényt

2021. október 25. – 19:45

frissítve

Varga Judit szerint a média tehet arról, hogy rosszul fogadja a közvélemény a melegellenes törvényt
Varga Judit érkezik a meghallgatásra – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére – kerek perec ki lett mondva, hogy aki nem áll bele az LMBTQ-ügyi uniós politikába, az nem kap uniós forrásokat”

– mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának hétfői ülésén, ellentmondva ezzel Ursula von der Leyennek, aki néhány napja kijelentette, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos jogi vita nem része a helyreállítási alappal kapcsolatos folyamatnak, „ez két különálló és párhuzamos folyamat”.

Varga Judit az éves meghallgatásán arról beszélt, hogy a melegellenessé hangolt „pedofiltörvény” miatt nem adott eddig az Európai Bizottság zöld utat a magyar helyreállítási tervnek, a közgondolkodás pedig az üggyel kapcsolatban „elképesztően a feje tetejére fordult”. Ezt Varga szerint erőteljesen befolyásolja a „baloldali ellenzéki média”, ami a melegellenes törvény ellen hangolja a választókat.

A helyreállítási alap és az LMBTQ-ügyek mellett szó volt még a meghallgatáson a jogállamiság értelmezési problémáiról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint az állami média funkcionálásáról is.

Mondhatnánk, hogy az uniós ügyeket is leuralják a belpolitikai kérdések, de Varga Judit szerint ez nem véletlen, hiszen „az uniós politika nem is klasszikus külügy, hanem inkább belpolitika”. Emiatt is tartoznak már két éve az Igazságügyi Minisztérium portfóliójához az Európai Unió ügyei a külügyminisztérium helyett.

Ha beindítják a jogállamisági mechanizmust, felrúgják az EU-t

Varga három jogállamisági ügyet említett prioritásként: még 2018-ban indult el Magyarország ellen a hetes cikkelyes eljárás, aminek szerinte „semmi köze a jogállamisághoz, nyíltan politikai ügyről van szó”. Nemrég az Európai Unió Bírósága elutasította a magyar kormány keresetét arról, hogy a Sargentini-jelentés megszavazása érvénytelen volt, mert a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele az igenek és a nemek arányába. Ez azért is fontos, hiszen a tartózkodásokkal együtt nem tudták volna kétharmados többséggel elfogadni a jelentést az Európai Parlamentben, így viszont igen.

Az igazságügyi miniszter beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről is, amit még júliusban adtak ki. Varga szerint a Magyarországra vonatkozó résznél jóval gyakrabban hivatkoznak különböző civil szervezetek véleményére, mint más országok esetén, sőt, „ezt nem forrásként kezelik, hanem egyfajta örök igazságként – az NGO-k kritikája egyből tényként jelenik meg”.

„Nincs metodológiája, nincs elfogadott módszertana a jogállamisági jelentésnek, ami minden tagállamra nézve egyenlően fogadtak volna el”

– mondta a miniszter. Varga kiemelte a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendeletet is, ami szerinte három szempontból aggályos:

  • egyrészt a magyar kormány szerint a rendeletnek nincs jogalapja,
  • másrészt nem definiálják precízen azt, mit jelent a jogállamiság,
  • harmadrészt pedig egyértelműen megkerüli több tagállam akaratát is a rendelet.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság már „fenyegetőzik” azzal, hogy az Európai Tanáccsal kötött megállapodást felrúgva nem várják meg a Bíróság döntését a jogállamisági mechanizmus alkalmazásáról:

„Ha nem várják meg a bíróság döntését, akkor átlépnek egy Rubicont, ami az unió felrúgásához vezethet. Pacta sunt servanda, a szerződéseket úgy kell betartani, ahogy megírták azokat”

– mondta Varga Judit. Igaz, ettől nem is kell félni, hiszen Ursula von der Leyen EB-elnök a pénteki uniós csúcson úgy nyilatkozott, megvárják a bíróság döntését az alkalmazással.

Varga Judit beszél a meghallgatáson – Fotó: Huszti István / Telex
Varga Judit beszél a meghallgatáson – Fotó: Huszti István / Telex

A média miatt van minden

Varga nyilatkozata után több ellenzéki képviselő is felszólalt a bizottsági ülésen: a jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, sok kérdésben egyetért Varga Judittal és a kormány uniós álláspontjával, sok kérdésben viszont szerinte a kormány a belpolitikának rendeli alá az Európai Unió ügyeit.

„A pedofiltörvény például teljes egyetértésben születhetett volna meg, de ki lett egészítve gyermekvédelmi pontokkal – és bár megszavaztuk, a legerőteljesebben tiltakoztunk az ellen, hogyan provokálja a törvény a homoszexuális polgárokat. Ezzel a törvénnyel óriási felháborodást váltottak ki – ha ezt külön törvényben hozták volna meg, akár most szeptemberben, messze nem ez lett volna a reakció. A tárca külön felelősségét is érzem abban, hogy ezt sokan provokációnak tekintették”

– mondta a képviselő. Szerinte a melegellenesre hangolt „pedofiltörvény” nem gyermekvédelmi okokból, hanem a választási kampány céljából született, hiszen „nem dörömbölnek LMBTQ-szervezetek az iskolák ajtaján”.

A független Szél Bernadett és a Márki-Zay-féle MMM-es Bana Tibor azt kifogásolta, hogy a magyar kormány a „lopakodó LMBTQ-lobbira” hivatkozva utasította vissza az uniós gyermekvédelmi stratégiát, amivel az EU többek között a gyermekprostitúció és a gyermekek elleni erőszak ellen lépne fel. Varga Judit erre úgy reagált, hogy „a lopakodó hatáskörbővítés éppen ehhez hasonló agresszív nyomulásokon keresztül működik”.

„Egyértelmű a tárgyalások során, hogy a gyermekprostitúció és a kirekesztés elleni küzdelem, és más nemes célok mellett egy nagyon szép Benelux javaslat szándékosan provokálja a lengyel és a magyar jogszabályokat a »gender inclusiveness« pontjával. Miért kell külön kiemelni ezt a több száz kirekesztési helyzet közül? Azért, hogy pozitív diszkriminációban részesüljenek, a magyar kormányt pedig a gyermekjogok ellenzőjeként tüntessék fel”

– mondja az igazságügyi miniszter, aki azt is hozzátette: „A tárgyalásokon a lengyel államtitkár rám nézett, és azt mondta: »Úgy csinálunk, mintha az egyetlen probléma a világon az LMBTQ-gyermekek helyzete lenne«.” Varga szerint súlyos probléma a melegellenes magyar törvény kapcsán, hogyan „hangolja” a média a kormány ellen a polgárokat:

„A baloldali ellenzéki média félelmet kelt az emberekben, hiszen például a 444-nek, a Telexnek és a társainak köszönhetően hatalmas gellert kapott a törvény fogadtatása. Holott egyértelműen a szülők és a gyermekek jogainak védelmében született a törvény, az Európai Unió Alapjogi Chartájának figyelembe vételével”

– mondta az igazságügyi miniszter. Arra a kérdésre, hogy a kormány népszavazásra feltett öt kérdése közül az egyik miért nem felelt meg a Kúria szerint az alaptörvénynek, Varga annyit reagált: „Ilyen a jogállam.”

Hogyan értelmezzük a jogállamiságot?

Fontos témakör volt a meghallgatáson az a kérdés is, mi egyáltalán a jogállam. Szél Bernadett szerint a jogállamisági rendelettel kapcsolatban gyakran felhozza a magyar kormány azt, hogy létezik egy „sajátos közép-európai jogállamiság”:

„Nemcsak én nem értem ezt, de a szlovák kollégája is jelezte, hogy nincsen külön jogállamiság-definíció: azt ugyanúgy értik a kontinens mindkét oldalán”

– mondta az ellenzéki képviselő. Ezzel kapcsolatban Varga nem ért egyet szlovák kollégájával:

„Más a helyzetünk, máshogy értelmezzük a szabadságot, vannak különbségek Nyugat- és Közép-Európa között. A luxemburgi bíróságon is érdekes volt látni, mennyire másképp látjuk a családjogi, vallásjogi kérdéseket. Nem vagyunk egyszínűek, és végül is az EU jelmondata is ez: egyesülve a sokféleségben”

– válaszolta az igazságügyi miniszter. Varga szerint Magyarország élen jár az uniós jog átültetésében, hiszen „amikor az EU nem az állami szuverenitásba akar beleszólni, hanem a mindennapi életet akarja megkönnyíteni, akkor mindenben partner Magyarország”. „2010-ben 34 százalék volt az ország uniós tagságának támogatottsága, most 80 százalék felett van, ez azért nem Unió-ellenes politika” – mondta Varga Judit.

Szél Bernadett szólal fel a meghallgatáson – Fotó: Huszti István / Telex
Szél Bernadett szólal fel a meghallgatáson – Fotó: Huszti István / Telex

Az már egy másik kérdés, hogyan „küzd” a magyar kormány a „szuperállamra törekvő föderalisták” ellen – ennek a harcnak a része Varga szerint a lengyel alkotmánybíróság döntése is. Az igazságügyi miniszter szerint az egyetlen helyes döntésre jutott a varsói testület akkor, amikor kimondta: vannak határai az uniós jognak.

„Nemcsak Lengyelországban, de Németországban, Olaszországban, Dániában is hasonló döntéseket hozott az alkotmánybíróság. Csak mivel ezt a döntést épp Lengyelországban hozták meg, ezért született belőle most politikai támadás”

– utalt Varga Judit az Európai Parlament állásfoglalására, amiben illegitimnek nevezik a lengyel alkotmánybíróságot.

A miskolci szív és a kuratóriumi hely egy életre szól

Szél Bernadett és Bana Tibor mellett a DK-s Oláh Lajos is felszólalt, és kiemelte a közszolgálati célokból fenntartott állami média közszolgálatiságának hiányát. Például azt, hogy nem tudósítottak érdemben az ellenzéki előválasztásról, vagy hogy az MTI bármikor elutasíthatja az ellenzéki pártok közleményeinek közlését, bármilyen fellebbezési lehetőség vagy indoklás nélkül.

„Azért nem adtak engedélyt eddig Brüsszelben a helyreállítási alapra, mert korrupciós veszély van Magyarországon. Persze ha ön a közmédiát nézi, akkor semmit nem tud ezekről az ügyekről – de mi képviselőtársaimmal szívesen megmutatjuk önöknek ezeket a korrupciós ügyeket”

– mondta az ellenzéki képviselő. Varga szerint viszont az Európai Bizottság politikai ügyekre hivatkozva nem adott eddig zöld utat a magyar kormány helyreállítási tervére.

Az Európai Ügyészségről is kérdezték Varga Juditot, aki szerint „ha valaki olyasmit mond, hogy a magyar kormány félne attól, hogy belépjen, az nem érti az uniós együttműködés lényegét”. Senki sem kérdőjelezi meg ugyanis azt, hogy Lengyelország, Írország vagy Dánia is kimarad az új közös igazságügyi szerv munkájából. Ráadásul mivel csak most indult el az Európai Ügyészség munkája, ezért még „több sebből vérzik” az uniós és a nemzeti hatóságok munkájának összehangolása.

„Ezek kivizsgálását mi inkább türelemmel kivárnánk”

– tette hozzá a miniszter. A minisztert kérdezték még emellett a legfőbb ügyész, Polt Péter leválthatatlanságáról és a Pegasus-ügyről is, de ezekre Varga Judit érdemben nem reagált. Arra a kérdésre, hogy visszalépne-e a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagságától, ha már nem lenne igazságügyi miniszter, Varga úgy válaszolt:

„A miniszteri megbízatás véges, de a miskolci szív egy életre szól, és nagyon büszke vagyok arra, hogy így képviselhetem a városomat, a megyémet a Miskolci Egyetem alapítványának kuratóriumában.”

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!