Státusszimbólum az állami médiánál dolgozni, a lehető legjobb embereket kérik fel, mondja az MTVA hírhamisító vezérigazgatója

„Amikor külföldi szakmai vendéget fogadunk, azt szokták mondani: »Ez igen«. Ez az a színvonal, amelyhez hozzászoktak”

– fogalmazott igen szerényen munkahelyéről Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Papp, akinek a karrierjét egy hírhamisítás nemhogy derékba törte volna, de egyenesen idővel az állami média élére repítette, a KESMA kormánypárti médiaholding gazdasági hetilapjának, a Figyelőnek adott interjút.

Az MTVA vezére arról beszélt a lapnak, hogy „vezérigazgatói stratégiájának” egyik központi eleme, hogy igyekeznek minden posztra „a lehető legjobb szakembereket” felkérni és alkalmazni. Papp azt szeretné, hogy „legyen egyfajta státusszimbólum” az állami médiánál dolgozni.

Papp szerint az MTVA-t, ahol szerkesztői utasításba adták, hogy „nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és ennek megfelelően készítsék az anyagokat a munkatársak,

„állandóan megpróbálják a politika színterére ráncigálni”, holott az állami médiának nem feladata ott szerepelnie.

Mégiscsak az MTVA-ról van szó, amely pártoktól független, objektív, fogalmazott Papp Dániel a Kunigunda úti műsorgyártó komplexumról, ami rekordlassúsággal adott hírt az ellenzéki előválasztás eseményeiről és eredményéről, de teljes mértékben beleálltak a Fidesz narratívájába az őszödi beszéd 15. évfordulóján.

És egyébként lassan már minden szinten: míg a Hirado.hu fizetett hirdetésben hívta fel az embereket arra, hogy küldjenek fotókat a „lepusztuló Budapestről”, az M1 képtelen beszámolni Márki-Zay Péterről anélkül, hogy ne Gyurcsány Ferenc jutna az eszükbe. Papp Dániel szerint azonban ez nem más, mint közszolgálati tájékoztatás:

„A hírműfajt – akár politikai oldalaktól függően is – sokféleképpen lehet értelmezni, de nekünk az a célunk és jogszabályi feladatunk, hogy mindent tényszerűen közöljünk (...) a kollégák felkészültek, a szerkesztési elvek pártatlanok, objektívek, ezért csak azt tudom mondani nekik, hogy folytassák a munkájukat”

– idézi az interjú szövegét a Népszava.

Ön mikor nézett utoljára Duna TV-t?

Az interjúból az Origo kiemelte, hogy teljesen megújul a Duna Televízió, és az M5 oktatási-kulturális csatorna is. A Duna lenne alapvetően az MTVA „nemzeti főadója”, ami felvenné a versenyt a két nagy kereskedelmi riválisával, a csatornát viszont nézettségben mind a heti adatok, mind a tavalyi éves összesítés alapján nemcsak az RTL Klub és a TV2 előzi meg, de tucatnyi kábelcsatorna is.

Igaz, ilyenkor szokás mondani, hogy a közszolgálati célokból fenntartott csatornák célközönsége nem egy korosztály, hanem a teljes lakosság (amiről sajnos nem találtunk adatot), azonban a német ARD és a ZDF vagy az osztrák ORF csatornái gyakran meg is előzik kereskedelmi riválisaikat, az etalonnak tekintett BBC évtizedek óta vezet a kertévés vetélytársával szemben, és a lengyel vagy a cseh közmédia csatornái is jóval több nézőt érnek el, mint magyar társaik. Egyedül a sporteseményekkel tud látványosan kitűnni nyaranként az MTVA, ilyenkor az M4 Sport át is veszi a népszerűségi listák vezetését a foci-Eb vagy az olimpia idejére – hogy aztán a sportesemények végével visszakerüljön a tucatnyi sportcsatorna mezőnyébe.

A Duna Televízió nézettségének töredékét elérő M5-ről pedig annyit érdemes tudni, hogy

• oktatási-kulturális csatornaként sugárzott már riportot a melegek kigyógyításáról,
• a tévé egyik műsorában Földi László titkosszolgálati szakértő Angela Merkel és Adolf Hitler között vont párhuzamot,
• a Magyarságkutató Intézet pedig itt mutatta be A pozsonyi csata című nemzeti fantasyt, amit még a kormánypárti megmondóemberek is kínosnak tartottak.

Erre az állami médiára fordítana jövőre a költségvetés 130 milliárd forintot: a választási év alkalmából 13 milliárddal megspékelt támogatás Papp Dániel szerint egyáltalán nem túlzott, mivel ezeket a forrásokat azokra a feladatokra kapják, amelyeket törvényi kötelességük ellátni.