A Médiahatóság évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó

2020. december 10. – 11:33

frissítve

A Médiahatóság évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről van szó
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem vizsgálódik annak a kiszivárgott hangfelvételnek az ügyében, amelyen a közmédia egyik szerkesztője vall a közmédia kormánypárti elfogultságáról. Bár az NMHH az elmúlt tíz évben a Fidesz-média legnagyobb botrányai felett is simán szemet hunyt, jogilag tényleg nincs hatásköre arra, hogy kivizsgálja a felvételt. Az más kérdés, hogy ha elégedetlenek lennének a közmédia működésével, akkor gond nélkül leválthatnák a vezérigazgatót. Ha akarnák.

Normál esetben az NMHH feladata többek között az, hogy ellenőrizze a közszolgálatiságot az adófizetők pénzéből fenntartott közmédia esetében, ezért papíron teljesen alap, hogy vizsgálódnak annak a hanganyagnak az ügyében, amelyen Bende Balázs MTVA-s szerkesztő bevallja, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni, akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl. Az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén azonban Karas Monika, az NMHH elnöke azt mondta, hogy nincsen jogkörük vizsgálódni az ügyben, ezért a jövőben nem foglalkoznak a felvétellel.

A száz százalékig fideszes delegáltakból álló NMHH hosszú évek óta ugyanazzal a szöveggel bújik ki a felelősség alól, ha kormánypárti médiaügyekkel kell foglalkoznia, vagyis mindig jogászkodással intézik el, hogy ne kelljen érdemben foglalkozniuk kényes kérdésekkel. Arra Szél Bernadett független képviselő mutatott rá, hogy Karas és az NMHH álláspontja mit is jelent a valóságban. Szél a Facebook-posztjában arról ír, hogy a rendőrség mindössze három munkanap alatt le is folytatta a nyomozást a hangfelvétel ügyében, és úgy ítélték meg, hogy nem történt bűncselekmény. Ezzel egy időben az NMHH is jelezte, hogy igazából nincs is jogkörük eljárni az ügyben, így mind a rendőrség, mind a Médiahatóság széttárta a kezét az ügyben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

  • a rendőrség szerint Bende Balázs vezető szerkesztő az európai uniós parlamenti választásokról szóló tudósításokkal kapcsolatos csak iránymutatásokat határozott meg, illetve Németh Zsolt hírigazgató ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy bizonyos témakörökben kiket kérhetnek fel szakértőnek. Ezért szerintük nem történt bűncselekmény.
  • Szintén a rendőrség szerint az MTVA-ra átruházott vagyon nem az állam, nem a köz vagyona, hanem az alap tulajdona, és nem éri vagyoni hátrány az adófizetőket akkor, amikor az MTVA törvényi kötelezettségeit megszegve kormánypropagandát folytat.
  • Karas az NMHH-tól pedig azzal védekezett, hogy kizárólag a „közzétett tartalmak kapcsán” vonhatják felelősségre a médiaszolgáltatókat, és „a médiatörvény kiemeli a szerkesztői szabadság elvét is, emiatt sincs beavatkozási joguk”.

Ahogy a rendőrség és az NMHH reakcióiból látszik, Magyarországon egész egyszerűen törvényileg nem lehet fogást találni a közmédián, de az is beszédes, amivel Szél zárja a bejegyzését:

Tehát az adófizető befizeti az adót, amiből 100 milliárdos nagyságrendben kap évente az MTVA, de abba már semmilyen beleszólása nincsen, hogy a közmédia hogyan és mire költi azt a pénzt. A közmédia kiegyensúlyozottságra vonatkozó kötelezettségei sehogy sem kikényszeríthetők, így olyan, mintha nem is lennének.

Bende Balázs MTVA-s szerkesztő – Fotó: Kovács Attila / MTI

Jogi útvesztők csapdájában

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Polyák Gábor szerint is az a helyzet, jogilag a Médiahatóság érvelése megállja a helyét, azonban ez szerinte annak köszönhető, hogy az évek során szándékosan annyira összekutyulták a tulajdoni és jogi viszonyokat az MTVA esetében, hogy se pénzügyileg ne lehessen elszámoltatni, se a Médiahatóság ne tudja érdemben vizsgálni a működését.

Mivel az MTVA egy pénzügyi alap, ezért az NMHH-nak valóban nincsen lehetősége így önmagában megvizsgálni a hangfelvételt. Azonban a Médiatanácsnak ahhoz joga van, hogy bekéresse az MTVA vezérigazgatóját, és ha esetleg elégedetlen a munkájával, akkor új embert nevezzen ki a helyére

– mondja Polyák, utalva arra, hogy ha az NMHH egyébként szakmai problémát találna abban, hogy a közmédia elfogult és szakmaiatlan, akkor van eszköz a kezükben például arra, hogy leváltsák a hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel vezérigazgatót. Polyák azonban hozzáteszi, hogy például a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatóját, Dobos Menyhértet is felelősségre lehetne vonnia például a Közszolgálati Testületnek (itt főleg nagycsaládos, egyházi, civil, illetve MTA-delegáltak vannak) vagy a Közszolgálati Kuratóriumnak (itt ülnek a pártdelegáltak). Bár ezekben a szervezetekben többségben vannak a fideszes delegáltak, Polyák szerint látszik, hogy az ellenzékben sóhivatalként kezelték ezeket a szervezeteket, mert lényegi munkát az ellenzéki delegáltak nem igazán végeznek, pedig legalább a dokumentumokhoz hozzáférnek, ha már döntésekkel kapcsolatos ügyekben kisebbségben vannak.

Polyák azt is elárulta, hogy a Mérték két ügyben is csatázik az NMHH-val. Az egyik a civilek listázása a Figyelő részéről, amellyel nem volt hajlandó érdemben foglalkozni a hatóság. A másik, hogy a Mérték szerint kormánypropagandának számít a Fidesz kampányüzeneteinek sugárzása (Soros, Brüsszel, Magyarország jobban teljesít, stb.), noha ilyenre kizárólag csak a választási kampány idején van joguk műsorszolgáltatóknak. Elmondása szerint az NMHH most már ott tart az ügyben, hogy egész egyszerűen nem válaszolnak a Mérték megkereséseire.

Milliós fizetések és szürreális döntések

Karas nyilatkozatában az egyik legérdekesebb rész a következő:

a médiatörvény kiemeli a szerkesztői szabadság elvét is, emiatt sincs beavatkozási joguk

Ez a mondat szinte pontosan megegyezik azzal, ahogy a Híradó.hu Facebook-oldala kommentálta a hírt:

A médiatörvény kiemeli a szerkesztői szabadság elvét, miszerint a médiaszolgáltatók szabadon határozzák meg, hogy milyen elvek mentén, milyen szempontokat figyelembe véve állítják össze műsoraikat, és azt, hogy miről számolnak be, a témákat milyen szempontból és milyen mélységben érintik.

És akkor idéznénk Koltay Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, aki éveken át volt az NMHH tagja, és több tanulmányt is írt a médiával kapcsolatban. Koltay a Századvégnél 2009-ben, tehát még a Gyurcsány-kormány idején megjelent „A szólásszabadság alapvonalai” című monográfiában az alábbi módon vélekedik a közszolgálattal és a közszolgálati médiával kapcsolatban.

„A sajtószabadság »negatív jellegét*« a közszolgálati előírások mindenképpen korlátozzák, a közszolgálati adók állami fenntartottsága pedig közvetlen akadályát képezi a médiumok szabad versenyének. E korlátozásoknak azonban alaposan átgondolt oka van, amely túlmutat a sajtószabadság pozitív jellege által megköveteltek biztosításán: a közszolgálati médiumok esetében már többről van szó, mint egyszerűen a kiegyensúlyozott tájékoztatás nyújtása vagy a demokratikus döntéshozatal, valamint a közéletben való részvétel biztosítása, ezek ugyanis a sajtó egészével szemben megkövetelt feladatok, bár kétségtelen, hogy a közszolgálati adóknak e tekintetben is akadnak többletkötelezettségeik.”

Ebből a szövegrészből is látszik, hogy egy éveken át az NMHH-nak dolgozó tag is egyértelműen a kiegyensúlyozott tájékoztatást tartja az egyik legfontosabbnak a közszolgálati média esetében, ehhez képest a Médiahatóság az elmúlt években rendre „szerkesztői szabadságra” hivatkozva hárítja a saját felelősségét kényes ügyekben. Ugyanebben a kötetben van egy szintén elég beszédes rész Koltaytól:

„A közszolgálati médiumok magyarországi története egy nagy tanulságot mindenképp hordoz: minden megfogalmazott gondolat, leírt vagy akár törvénybe iktatott szó, felépített struktúra csak annyit ér, amennyit abból sikerül megvalósítani. Ha a közmédiumokon belül nem alakul ki a helyes működést biztosító »szervezeti kultúra«, ha a közszolgálatiság vallott ethoszát nem sikerül igazi tartalommal megtölteni, ha a politikai (és vele párhuzamosan a sajtó-) kultúra nem jut el arra a szintre, hogy egészséges távolságot tudjon tartani a médiától, akkor a gyakorlati tökéletlenségek a közszolgálatiság eszmei alapját is alááshatják, és joggal merülnek fel a rendszer fenntartásának szükségességét vitató álláspontok.”

Koltay egyébként még 2017-ben még NMHH-tagként reagált arra, hogy szerinte értelmetlen propagandáról beszélni az MTVA esetében.

Koltay András, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemi újonnan kinevezett rektora és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az NKE tanévnyitó ünnepségén 2018. szeptember 7-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az NMHH-ban eltöltött évek egyébként több tagnak is kifejezetten gyümölcsözőnek bizonyultak. Koltay hosszú évek munkája után kilépett a szervezetből, majd nem sokkal később megtették a kormányközeli Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának. Karasnak pedig éppen 2020 nyarán triplázták meg a fizetését, amivel többet keres, mint egy-egy miniszter. „Karas Monika eszerint a jegybank elnöki fizetésének 80 százalékát, azaz havi 4 millió forintot keres majd augusztus 1-től, plusz még 400 ezret a Médiatanács elnöki tisztsége után, emellé jár még személyzeti autóhasználat és lakhatási támogatás. Ez több mint 50 millió forint évente” – írja a 444. A médiaszereplést kínosan kerülő Karas egyébként hosszú évek óta a Fidesz jogi holdudvarának fontos szereplője, ügyfelei közé tartozott a különböző médiaügyek és -felületek hátterében rendre felbukkanó Habony Árpád és Rogán Antal, de dolgozott korábban a Fidesznek, illetve a Hír TV-nek, a Lánchíd Rádiónak és az egykori MIÉP-es pártlapnak, a Magyar Fórumnak is.

Karas 2013 óta, tehát hét éve vezeti az NMHH-t, és médiahatósági pályafutása során egymást érték a néhol egészen szürreális, néhol pedig egészen érthetetlen ítéletei. A teljesség igénye nélkül:

  • Az NMHH szerint tökéletesen közszolgálati módon járt el a köztévé, amikor beszámoltak ellenzéki pártok képviselőivel kapcsolatos székházkitiltási ügyről. Úgy, hogy nem hívták meg az ellenzéki képviselők ügyvédjét, az MSZP közleményét sem adták le, cserébe 13 percen át kizárólag az MTVA ügyvédjével interjúztak. Végül a Fővárosi Törvényszék volt kénytelen megsemmisíteni az NMHH törvénytelen határozatát. (2019)
  • Nem találtak semmi kifogásolhatót a közmédia hírhedt Karácsony-interjújában, amikor az M1 riportere beszélgetett a frissen megválasztott polgármesterrel. Az NMHH szerint ugyanis a kiegyensúlyozottság követelményét nem egyes műsorszámokon belül, hanem a teljes műsorfolyamban kell érvényesíteni, a szerkesztői szabadságba pedig a Médiahatóság nem szólhat bele. (2020)
  • Az NMHH szerint nincs abban semmi kivetnivaló, hogy Kövér László nőgyűlölő kifejezéssel élt Szabó Tímeával kapcsolatban a Bayer-show-ban. Kövér kijelentette, hogy szánalommal tekint „ezekre a képviselőkre”, különösen azokra, akiknek „a személyi száma 2-essel kezdődik, amikor olyan helyzetbe keverik magukat, mint amilyenbe Szabó Tímeának is sikerült legutóbb”. (2020)
  • A bíróság elítélte a Médiahatóságot, amiért szerintük teljesen kiegyensúlyozottan számolt be a Tények a Sargentini-jelentésről úgy, hogy a magyar kormányt elítélő határozat elfogadásáról szóló riportban kizárólag fideszes politikusok szólaltak meg, Orbán Viktort hősként ábrázolták, miközben egyetlen egy ellenzéki vélemény sem jelent meg azon kívül, hogy bemondták, Ujhelyi hogyan szavazott az EP-ben. (2019)
  • Az NMHH szerint a melegek kigyógyításáról szóló köztévés műsor egyáltalán nem sértette a melegek jogait, nem volt velük kirekesztő, ezért nem indítottak eljárást. (2019)
  • Az NMHH szerint nem számít reklámnak, ha a köztévé műsorvezetője a Mészáros Lőrinc által alapított 2Rule ruhamárka kitűzőjét hordja a csatorna egyik adásában. (2018)
  • Az NMHH nem indított vizsgálatot abban az ügyben, amikor a TV2 „rossz” Gergely Zsófiát próbált lejáratni a Tényekben. Hiába bírságolta meg ezért a csatornát a bíróság 2 millió forintra, az NMHH csöndben maradt az ügyben. (2017)
  • Amikor a 2018-as választások előtt a komplett kormánymédia dezinformációs kampányba kezdett, és szándékosan meghamisított videókat futtattak fizetett hirdetésként a Facebookon, az NMHH képes volt az egészet annyival elintézni, hogy „A hatóság a médiatartalmakban megjelent valótlan tényállítások vizsgálatára nem jogosult, arra más közhatalmi jogkörrel felruházott állami szerv – a bíróság – rendelkezik hatáskörrel a sajtóhelyreigazítási eljárás keretében. A hatóságnak nincs hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott nyilvánosságra hozott információ igaz-e, és annak mekkora a valóságtartalma. Megjegyzendő, hogy az egyes médiaszolgáltatók a médiatörvény 3. §-ában foglalt szerkesztői szabadságuk körében szabadon dönthetnek a hírszerkesztés és a hírek megválasztása tekintetében is.” (2018)
  • Ugyanebben a cikkben írtunk arról is, hogy amíg az NMHH részletes vizsgálatot folytatott a végül általuk is elgáncsolt Central Media–RTL Magyarország-fúzió esetében, addig a Médiatanács sem a Mediaworks megalakulásához vezető VCP Capital Partners-féle tranzakció során, sem a Pannon Lapok felvásárlásakor sem érezte szükségességét vizsgálatnak. Mindezt úgy, hogy korábban egyébként támogatták a fúziót. (2017)
  • A Class FM tulajdonosa konkrétan beperelte a Médiatanácsot, amiért megsértették a médiatörvényt a rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatban. (2017)
  • Gond nélkül végigasszisztálták, ahogy a magyar médiapiacot teljesen eltorzító kormánygépezet felvásárolja a hazai sajtó kétharmadát. Az üggyel kapcsolatban azt írtuk, hogy „az NMHH eltitkol a törvényben előírt dokumentumokat, nem vizsgálja a kormányhoz köthető vállalkozó médiás bevásárlásait, és az NMHH-val szorosan együttműködő Magyar Nemzeti Filmalap kormánybiztosának, Andy Vajnának ítélik sorra a rádiós frekvenciákat a helyi vállalkozókkal szemben”. (2017)
  • Kemény 200 ezer forint büntetést szabtak ki a Karc FM-nek, amiért az egyik adásban elhangzott Bayer Zsolttól, hogy „a civileket a taknyukon, vérükön kell kirángatni a Parlamentből.” Ehhez képest szabálytalan termékmegjelenítés miatt több mint 8 milliós bírságot szabtak ki a TV2-re. Hasonlóan súlyos (250 ezer forint) büntetés járt Bayernek azért is, mert minden 14 évesnél idősebb menekültet potenciális gyilkosnak nevezett. (2017)
  • Hiába tiltakozott több nőügyi szervezet is az M1 egyik anyaga miatt, amelyben karikás ostorral verik a riporternőt kacarászva, az NMHH ebben sem talált semmi kivetnivalót. (2016)
  • A Kúria arra kötelezte az NMHH-t, hogy fizesse vissza a Klub Rádió által befizetett 103 millió forintos médiahasználati és frekvenciahasználati díjat, illetve kétmillió forint büntetést kaptak jó hírnév megsértése miatt. (2016)
  • Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság több ponton is súlyosan kifogásolta és ízekre szedte magyar médiaszabályozást. (2015)
  • Amiatt sem indítottak eljárást, hogy a Hír TV egyik műsorában az egyik vendég szardaraboknak, férgeknek és szarládáknak nevezte a nem kormánypárti újságírókat. (2020)
  • Ezzel szemben a DK-s Niedermüller Pétert azonnal megbüntették a szerintük a keresztények számára kirekesztő megszólalása miatt. (2020)
  • Az NMHH egyáltalán nem találta kirekesztőnek sőt, szerintük egyenesen a hajléktalanok kirekesztése ellen szólalt fel az a Ripost-cikk, amelynek már a címe is az volt, hogy „Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével?”. (2019)
  • 500 ezer forintos büntetést kapott az Echo TV, amiért egyik műsorukban a menekülteket segítő civil szervezetek tagjait szabadon likvidálható háborús bűnösöknek, illetve hazaárulóknak nevezte. (2017)
  • Hiába pályázott hibásan Andy Vajna cége egy békéscsabai rádiós frekvenciára, az NMHH mégis őket hozta ki győztesként. (2017)

Hogy Karas és az általa vezetett Médiahatóság mennyire együtt gondolkodik a kormánypárttal, azt jól illusztrálja az a ritka alkalom, amikor interjút adott a sajtónak, bár ez 2015-ben a kormánypárt Magyar Időket jelentette. Az interjúban Karas több, fideszes retorikával egyező véleményt is megfogalmazott a saját munkájával kapcsolatban, amit egyébként egyértelműen sikertörténetként jellemzett. Karas többek között arról beszélt, hogy a magyar sajtószabadságot érintő támadások külföldről érkeznek, és egyébként is, Magyarországon sajtószabadság van, hiszen szabadon indíthatók online portálok és nyomtatott lapok.