Vizsgálódik a Médiatanács a köztévé szerkesztőségi értekezletéről kiszivárgó hangfelvétel ügyében

2020. november 17. – 18:53

Vizsgálódik a Médiatanács a köztévé szerkesztőségi értekezletéről kiszivárgó hangfelvétel ügyében
A közmédia Kunigunda úti gyártóbázisán 2020. március 15-én a megújult az M1 csatorna stúdiója – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„A témában bejelentés érkezett a Médiatanácshoz, amit jelenleg vizsgál a testület. Amíg a vizsgálat le nem zárul, a testület nem kíván nyilatkozni”

- ezt írta kérdésünkre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága. A hatóságot néhány nappal ezelőtt kerestük meg azzal a Szabad Európa által kiszivárogtatott hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen a köztévé vezető szerkesztői egy értekezleten arról beszélnek a beosztottaiknak, hogy „az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”.

Bende Balázs, a közmédia külügyi kabinetjének vezetője emellett arról is beszélt, hogy nem lehet arra számítani, hogy a beosztottak ki fognak maradni a „politikai jellegű” anyagokból: „Elsősorban migráció, elsősorban Brüsszel, és egyebek. Itt akárki akármit szeretne hallani, el fogom keseríteni, nem lesz kivétel. Aki be van osztva, rákerülhet a sor, hogy a megfelelő narratíva, a megfelelő módszer és irányvonal mentén anyagot kell írjon róla. Továbbra is az a felállás, hogy akinek ez nem tetszik, annak be kell menni a főnökhöz, be kell adni a felmondását, és el kell menni. Nem kötelező senkinek itt dolgozni.”

Bende Balázs Fotó: MTI, Kovács Attila

Hivatalból nem vizsgálják a kiegyensúlyozottságot

A Telex a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után arról érdeklődött az NMHH-nál, hogy az ilyen vezetői utasítások pártatlannak, függetlennek számítanak-e. Ahogy fentebb írtuk, ezzel kapcsolatban vizsgálatot folytatnak, de azt később hozzáfűzték, hogy

„a kiegyensúlyozottsági eljárások kapcsán fontos elmondani, hogy a hatóság kizárólag kérelemre vizsgálhatja e követelmények érvényesülését, hivatalból nem, az eljárásra speciális szabályok vonatkoznak, feltétele, hogy a kérelmező a hatósági eljárás előtt a médiaszolgáltatóhoz forduljon kifogásával”.

10 év alatt 80 kérelem az M1 hírműsorai miatt

Arról is érdeklődtünk, hogy összesen hány vizsgálatot kezdeményeztek az NMHH-nál az M1 hírműsorai miatt, és ezek közül volt-e olyan, amelynek büntetés lett a vége. A válaszukban azt írták: a Médiatanács fennállása óta összesen 80 alkalommal nyújtottak be kérelmet az M1 állandó csatornán sugárzott hírműsorszámok kapcsán (ennek több mint a felét egyetlen civil szervezet, a Reális Zöldek Klub) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi rendelkezések vélelmezett megsértése miatt”.

A 80 kérelem 10 év alatt jött össze, az NMHH-t ugyanis 2010. augusztus 11-én alapították. Jogsértés esetén a médiatörvényben meghatározott speciális jogkövetkezmények alkalmazhatók: kizárólag arra lehet kötelezni a médiaszolgáltatót, hogy az eljárásban született döntést, illetve a döntésben meghatározott közleményt közzétegye, vagy a kérelmezőnek adjon lehetőséget álláspontja megjelenítésére”írták. A Médiatanács döntései megtalálhatók a hatóság honlapján elérhető országgyűlési beszámolókban évenkénti bontásban.

Kiegyensúlyozottság: tíz év alatt egy jogsértés

Kiegyensúlyozottsági eljárásban a médiatörvény szabályai alapján egy alkalommal állapított meg jogsértést a Médiatanács az M1-gyel szemben. 2017. február 18-án az M1 csatorna a 19.30-as Híradójában Budaörs egészségügyi központjának, közbeszerzés nélküli működéséről szóló riportjában a városvezetés álláspontjáról nem közölt információt. Az önkormányzat a riport megjelenése után a médiaszolgáltatónál kifogásolta, hogy a helyi Fidesz járóbeteg-szakellátás üzemeltetésével kapcsolatos, a város egészségháza előtt tartott sajtótájékoztatójáról olyan összeállítás készült, amelyben kísérletet sem tett a csatorna arra, hogy a városvezetést megszólaltassa. A városvezetés a médiatörvényben leírtaknak megfelelően három napon belül kérelmezte a csatornánál álláspontja közzétételét, amit az M1 nem teljesített. Ezt követően az önkormányzat képviselői az NMHH-hoz fordultak beadványukkal. A rendelkezésére álló adatok, a kérelem, a médiaszolgáltató nyilatkozata és a riport alapján a hatóság részletes vizsgálatot folytatott le, amely alapján a Médiatanács megállapította, hogy a műsorszám nem teljesítette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét” – részletezték.

A testület kötelezte a médiaszolgáltatót magának a döntésnek vagy a döntésben megfogalmazott, a jogsértés jellemzőiről szóló közleménynek öt napon belüli közzétételére, valamint arra is, hogy alternatívaként 15 napon belül adjon lehetőséget a kérelmezőknek az általuk kifogásolt, hiányzó álláspontjuk megjelenítésére – tették hozzá.

Politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentár: tíz év alatt két ügyben volt jogsértés

Politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentár tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az NMHH egy ügyben vizsgálódott az M1-gyel szemben. Az M1 Híradó 2019. október 21-i három adásában a Médiaszolgáltató megsértette a politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentár tilalmát. Az összeállításban Hadházy Ákos ellenzéki képviselő a miniszterelnök parlamenti beszédét előre nyomtatott szövegezésű táblák felmutatásával zavarta meg, és ezt minősítette a hírolvasó. A Médiatanács felhívta a médiaszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonló jogsértésektől – írták.

Az M1 Híradójának hírolvasója a 2019. október 21-i adásban – Forrás: M1 Híradó

Ezelőtt egy esetben volt eljárás és megállapított jogsértést: az M1 korábbi médiaszolgáltatójával szemben az M1 Híradó 2014. november 8-i adásában elhangzott, egy államadósság-osztályzatról szóló hírhez fűzött hírolvasói vélemény miatt, melynek során felhívás jogkövetkezményt alkalmazott”.A Médiatanács ebben az esetben figyelmeztetésben részesítette az M1 médiaszolgáltatóját.

El is mondtuk korrektül a szituációt, „de le is egyszerűsítettük a népeknek”

A hírolvasói kommentárral kapcsolatos lehetőségeket a közmédia dolgozói is felhozhatták a szerkesztőknek a szóban forgó értekezleten. Az egyik kérdés azt firtathatta, mennyire szabad a híradósoknak erős kifejezéseket használniuk. Erre javasolhatta Németh Zsolt csatornaigazgató, hogy meg kell hívni egy megfelelő szakértőt (a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst említi), aki már fogalmazhat határozottan:

„Semmi gond, elmondjuk azt a mondatot, és akkor megkérdezzük a Szánthó Miklóst, aki meg odabassza, hogy egyébként ez mit jelent. És akkor el is mondtuk korrektül azt az adott szituációt, de le is egyszerűsítettük a népeknek, hogy na akkor ezt ezért kell így vagy úgy értelmezni. Ilyet is csináltunk nem egy alkalommal” – mondta Németh Zsolt.

Vizsgálatot szeretnének

A hangfelvételek megjelenése után írtuk meg, hogy az MTVA felügyeletét ellátó Közszolgálati Kuratórium három (ellenzéki) tagja szeretné, ha a testület napirendre venné a közmédia hangfelvételen bemutatott szerkesztési gyakorlatát.

„Az elhangzottak felvetik az alapos gyanúját annak, hogy az MTVA súlyosan veszélyezteti a közszolgálati médiaszolgáltató törvényben előírt függetlenségét. Ha a műsorfolyamot figyelve eddig nem lett volna világos, fentiek – és a cikk további közlései – azt dokumentálják, hogy a közszolgálatiság ellenében a hatalom szolgálata zajlik a köztévében, amire durva fenyegetésekkel kényszerítik az MTVA munkatársait” – írták az előterjesztésben.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége közleményben követelte a közmédia jogszerű működését biztosítani képtelen, egypárti médiafelügyelet gyökeres átalakítását, a Párbeszéd pedig feljelentést is tett a cikk nyomán, hivatali visszaélés vádjával, és lemondásra szólították fel Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját.

Szabó Szabolcs, Hadházy Ákos és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők pedig az MTI-n szerettek volna megjelentetni egy közleményt, de – állításuk szerint – ezt megtagadták tőlük. Végül Facebook-posztban közölték, hogy a „közmédia nyílt törvénysértésre, pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás helyett a kormánypártok támogatására és a kormányzati narratíva sulykolására utasította a munkatársait. Aki netán betartotta volna a törvényeket, azt kirúgással fenyegették.”

Továbbra sem válaszolnak

Napokkal ezelőtt nemcsak az MNHH-nak, hanem a közmédiának is elküldtük a kérdéseinket, ám a hangfelvételeken megszólaló Bende Balázstól, valamint Németh Zsolttól semmilyen válasz nem érkezett eddig.

Kattintson ide a legfrissebb hírekért!