Mérték: Egyre többeket foglalkoztat a politika, de egyre kevesebben hisznek a híreknek

2020. november 17. – 16:14

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Világosan kimutatható a magyar társadalom polarizációja a hírfogyasztás és a hírértelmezés mintázataiban – állapítja meg a Mérték Médiaelemző Műhely a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közös legfrissebb kutatása: nemcsak a hírforrások kiválasztását, de a hírek értelmezését, értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A kormánypárti szavazók azok, akik előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat. Ők a napi eseményeket is a kormány narratívájával összhangban értelmezik, akkor is, ha eközben a kormány narratívájával ellentétes hírforrásokkal is találkoznak.

A Mérték és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2013 óta készít felméréseket a hírfogyasztási, tájékozódási szokásokról, a most megjelent kutatás 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit. Az adatok alapján, részben a koronavírus-járvány miatt is

  • növekedett a politika és a közélet iránti érdeklődés,
  • a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások pedig felértékelődtek,
  • a lakosság összességében a független hírforrásokat tartja hitelesnek, de ez elsősorban az ellenzéki és pártnélküli válaszadók véleményéből következik,
  • a kormánypártiak szemében jellemzően a kormánymédia termékei a hitelesek.

Az Index korábbi szerkesztőségének felmondása a médiapiaci események iránt kevésbé érdeklődő közönség számára is jelentős esemény volt,

az Index átalakulása és a Telex elindulása áttörést jelenthet abban, hogy az emberek hajlandók-e fizetni az általuk fogyasztott hírekért

- állítják a kutatók. A Hann Endre, Megyeri Klára, Polyák Gábor és Urbán Ágnes által jegyzett tanulmány szerint a következő időszak alapvető kérdése az lesz, hogy a járvány lecsengése után visszaáll a korábban jellemző, televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelten érdeklődő hírfogyasztás.

Megnőtt az érdeklődés a politika iránt

A felmérés eredményei szerint szinte minden második magyar azt állítja magáról, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a politika iránt. Ez jelentős növekedést mutat az előző évekhez képest, amikor 34-36 százalék körüli volt ugyanez az arány. Ráadásul nemcsak többen vallják azt, hogy érdeklődnek a politika iránt, de a válaszadók saját magukról is azt állítják, hogy több időt töltenek ilyesmivel. A Mérték elemzői szerint ennek egyik oka a koronavírus-járvány lehet, ami miatt sokan nagyobb intenzitással követik most a híreket és az egészségügyi összefüggéseken túl a téma politikai jelentőségét is felismerik.

Ezt a fokozódó információigényt pedig egyre inkább az internet szolgálja ki, mint a tévé, amely még az elmúlt 5-6 évben is kimagaslóan az elsőszámú politikai-közéleti hírforrás volt hazánkban. Ebben szintén szerepe van a járványnak, különösen az idősek tekintetében, akik közül sokan a kényszerű izoláció miatt fordultak az internet felé.

A tévé, az internet, a rádió, a napilap és a hetilap, mint politikai és közéleti hírek forrása. Grafikon: Mérték Médiaelemző Műhely

Amíg az ellenzéki szavazók többsége (59 százaléka) inkább az internetről tájékozódik, addig a kormánypártiak többsége (64 százaléka) számára továbbra is a tévé az elsődleges hírforrás. A pártnélküli szavazók köztes álláspontot képviselnek, de összességében az ellenzékhez állnak közelebb: a tévé-internet választásának aránya esetükben 37-49 százalék.

A fideszesek szerint is kormánypárti médiatúlsúly van

Egyre kevesebben vannak azok, akik szerint jól lehet tájékozódni a magyar médiából, ráadásul az ezt vallók száma a tanulmány szerint folyamatosan csökken. Négy éve még a magyarok 38 százaléka gondolta úgy, hogy a sajtóból meg lehet ismerni a valóságot, idén már csak a felnőtt népesség negyede volt ezen a véleményen.

A közvélemény abban lényegében egyetért, hogy ma Magyarországon a Fidesznek nagyobb befolyása van a médiában, mint az ellenzéknek. A kutatás eredményei szerint a lakosság 82 százaléka gondolja azt, hogy a kormánypártnak nagyobb a befolyása a médiában. Ezzel még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért. Azt, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi. (A Fidesz szavazói között ez az arány ugyanakkor lényegesen magasabb, 12 százalék.)

Grafikon: Mérték Médiaelemző Műhely

A legtöbb ember egyébként nem tartja elfogadhatónak azt, ha pártok vagy más politikai szereplők beleszólnak egy hírforrás tartalmába, vagy ellenőrzik, hogy megjelenhet-e valami. A kormánypárti szavazók nagy része is azt gondolja, hogy nem így kell működnie a médiának, noha körükben jóval magasabb az átlagosnál (28 százalék) azok aránya, akik „teljes mértékben” vagy „inkább” elfogadhatónak tartják az ilyen jelenségeket. Ennek ellenére a Fidesz támogatói nem ítélik meg negatívan azt, hogy szerintük is a Fidesz uralja a médiarendszert.

A legtöbben a Telexet támogatják anyagilag

A lakosság többsége – beleértve a kormánypártiakat is – nagyrészt egyetért azzal, hogy a sajtónak az a feladata, hogy feltárja a visszaéléseket a politika világában a felmérés eredményei szerint. Fontosnak tartják a magyarok, hogy az emberekhez eljussanak olyan sajtótermékek is, amelyek kritikusan mutatják be a kormányt és a kormányhoz köthető politikusok, vállalkozók tevékenységét. Azzal ugyanakkor a kormányt támogatók és a nem kormánypártiak is egyetértenek, hogy „természetes, ha a kormányon lévők igyekeznek elérni, hogy az emberekhez az ő álláspontjuk jusson el, ne az ellenzéké.”

A kutatásból kiderül az is, hogy Magyarországon a szavazókorú népesség tizede fizet elő közéleti napi- vagy hetilapra, nyolc százaléka megyei lapra és öt százaléka támogat anyagilag valamilyen sajtóterméket. A támogatásért cserébe a a többség nem várnak exkluzív tartalmakat (csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja). A támogatóknak inkább az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.

Azok között, akik valamilyen sajtótermék támogatóinak vallják magukat a Telex támogatói (28 százalék) voltak a legtöbben, a Klubrádió működését a támogatók 15 százaléka, a 444.hu működését a támogatók 14 százaléka segítette anyagilag.