Polt Pétert is csak kétharmaddal lehetne leváltani a kormány új javaslata szerint

A legfőbb ügyészt ezentúl ne sima parlamenti többséggel, hanem kétharmaddal lehessen leváltani – egyebek mellett erről is szól az az új törvénytervezet, amelyet a kormány megbízásából Varga Judit igazságügyi miniszter adott be.

A kormány úgy módosítaná a jelenleg hatályos törvényt, hogy az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának pozíciójához hasonlóan a legfőbb ügyészt is csak kétharmados többséggel lehessen eltávolítani a posztjáról.

Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert a legfőbb ügyészt megválasztani is kétharmados többséggel lehet, és most nem csinálnak mást, mint ehhez illesztik a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályt is. Egész pontosan úgy fogalmaznak: „A módosítás célja az Alaptörvényben szabályozott alkotmányos szervek minősített többséggel megválasztott vezetői kapcsán a megbízatás megszűnéséhez szükséges szavazati arány egységesítése annak érdekében, hogy a megbízatás megszüntetésének szabályai a megválasztáshoz előírt rendelkezésekhez igazodjanak.”

Polt Péter – aki korábban tagja volt a Fidesznek – harmadik terminusát tölti legfőbb ügyészként, legutóbb 2019-ben hosszabbították meg a kinevezését, ami kilenc évre, 2028-ig szól.

A jövő tavaszi választások előtt fél évvel az ellenzék egyik leggyakrabban hangoztatott témája Polt Péter tevékenysége, akit ellenzéki politikusok gyakran vádolnak azzal, hogy segíti az Orbán-kormányt azzal, hogy a problémásnak tűnő ügyekben nem indít vizsgálatot. Az ellenzéki előválasztás két, még versenyben lévő miniszterelnök-jelöltje is gyakran beszél arról, hogy a kormányváltás után rögtön szeretnék majd eltávolítani Poltot a legfőbb ügyészi posztról.

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter azt is gyakran tematizálja, hogy az Alaptörvényt alkotmányellenesen alkották meg, ezért nincs szükség kétharmadra a kétharmados törvények lebontásához. A Telex is rákérdezett arra a DK-s miniszterelnök-jelölt-jelöltnél, hogy jogászként mennyire gondolja ezt komolyan, amire azt mondta, nincs ezzel egyedül, volt igazságügyi miniszterek, jogászok gondolják ugyanígy, mivel az Alaptörvényben is benne van, hogy aki a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik, az ellen fel kell lépni, márpedig a Fidesz módosításai – Polt Péter, Alkotmánybíróság, Médiatanács stb. – mind ezt építik.

Legutóbb a DK-s Arató beszélt erről a parlamentben, ahol egy időre el is vette tőle a szót Kövér László. Így azt is megtudhattuk, mit gondol a fideszes házelnök erről:

„Az, amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni, egyelőre csak uszítás, és nem szeretném, hogyha szervezkedéssé fajulna”

– mondta Kövér, majd hozzátette:

„Ha önök a kétharmados törvényeket kétharmados felhatalmazás nélkül kívánják megváltoztatni vagy megszüntetni, hatályon kívül helyezni, beleértve az Alaptörvényt is, akkor alkotmányellenes cselekményt hajtanak végre, ami büntetőjogi kategória.”

A miniszterelnök helyett a köztársasági elnök nevezhetne ki és menthetne fel egyes állami vezetőket

A fenti törvényjavaslat mellett olyan tervezeteket is benyújtott a kormány, amikben más állami vezetők kinevezésének és felmentésének szabályait is módosítanák.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét ezentúl nem a miniszterelnök nevezhetné ki hét évre, hanem „a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök”, és a felmentése is a köztársasági elnök jogkörébe kerülne.

Ugyanez vonatkozna a friss, idén létrehozott állami szervezet, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökére is. Ez a hatóság október 1-gyel kezdte meg a működését, és egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő, szerteágazó területekkel foglalkozik:

• a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódjaként minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével,
• a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel, amely feladatot az igazságügyi minisztertől vesz át,
• a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával,
• a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével,
• de az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos egyes feladatokat is ez a szervezet látja el.