Perre megy az Európai Parlament, mert még mindig nem indult jogállamisági eljárás a magyar és a lengyel kormány ellen

Döntött az Európai Parlament elnöke: beperelik az Európai Bizottságot a jogállamisági mechanizmus alkalmazása érdekében. Erről szerda délután küldött levelet David Sassoli EP-elnök a Parlament jogi stábjának, akiktől azt kérte: kezdjék el előkészíteni az Európai Bíróságon indítandó pert a Bizottság ellen.

„Azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek megsértik a jogállamiságot, nem járhatnának uniós források. Tavaly a Parlament keményen küzdött egy olyan mechanizmusért, ami biztosítja is ezt. Az Európai Bizottság azonban még mindig nem hajlandó ezt alkalmazni”

– írta levelében Sassoli. „Az Európai Unió egy olyan közösség, ami a demokrácia és a jogállamiság elveire épül. Ha ezek egy tagállamban veszélybe kerülnek, akkor az EU-nak fel kell lépnie a védelmük érdekében. Ezért kértem fel a jogi szolgálatunk munkatársait, hogy készítsenek elő egy pert a Bizottság ellen, amivel biztosítani tudjuk az unió szabályainak megfelelő érvényesítését.”

Az Európai Parlament képviselői már január óta azt várják a Bizottságtól, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust, aminek a lényege, hogy az uniós költségvetés és a helyreállítási alapok védelme érdekében az EU felfüggesztheti a tagállami kifizetéseket. A mechanizmust az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásához kötötték – és bár a magyar és a lengyel kormány vétóval fenyegetett a mechanizmus miatt, attól végül egy politikai alku keretében elálltak. Az alku szerint ugyanis a kormányok megtámadhatják az Európai Bíróságon a mechanizmusról szóló jogállamisági rendeletet, és amíg a Bíróság nem dönt az ügyben, addig az Európai Bizottság nem függesztheti fel a tagállamoknak járó uniós források kifizetését.

Ezt támadná meg az Európai Parlament, a képviselők szerint ugyanis az EB-nek régóta meglenne a jogalapja ahhoz, hogy beindítsa a mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.

Erről decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot, júniusban pedig arról döntöttek az EP-képviselők, hogy akár perre is mennének a biztosok ellen a mechanizmus érdekében. Október 14-én az Európai Parlament igazságügyi szakbizottsága azt javasolta az EP elnökének, hogy indítsa el a pert az Európai Bíróságon a Bizottság ellen, ezek után pedig Sassoli kezében volt a döntés arról, hogy a lengyel-magyar tandem pere mellett indít-e egy újabb bírósági eljárást a mechanizmus ügyében.

Ahogyan a lengyel-magyar pert, úgy az EP-EB-pert is gyorsított eljárásban tárgyalhatná meg az Európai Bíróság – azonban utóbbinak csak a kormányok által indított per döntése után lenne eredménye. Ezzel az egész eljárás okafogyottá válhat, hiszen ha a Bíróság az uniós szervek javára dönt Varsóval és Budapesttel szemben, akkor semmi nem akadályozhatja meg a Bizottságot a mechanizmus beindításában a két tagállam ellen.

A perrel való fenyegetés inkább nyomásgyakorlás lehetett az Európai Parlament részéről, ami úgy tűnik, sikeres is lehet. A héten ugyanis Didier Reynders igazságügyi biztos úgy nyilatkozott, hogy a jogállamisági mechanizmust napokon, de legkésőbb heteken belül aktiválhatja az Európai Bizottság.