Gulyás Gergely szerint a kommunizmus és a fasizmus veszélyeztetné a magyar jogállamiságot

• Az Európai Unió Bírósága politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében – Varga Judit igazságügyi miniszter ennyivel kommentálta azt, hogy Magyarország elbukta a jogállamisági pert az EU Bíróságán, ami valójában arról szól, hogy a jogállami kritériumok megsértése esetén el lehet vonni uniós támogatásokat a tagállamoktól.
• Varga Judit gyorsan távozott is a kormányinfóról, nem lehetett kérdezni tőle. Gulyás Gergely ezt azzal kommentálta: nem akarja, hogy Varga Judit elvegye tőle a kormányszóvivői feladatokat.
• Több kérdés is azt feszegette, mi köze a gyermekvédelmi törvénynek az uniós bírósági döntéshez. Gulyás szerint ez az egyetlen ügy, ami miatt Magyarország eddig nem jutott hozzá uniós forrásokhoz.
• A bírósági döntés után az eljárási határidők ismeretében a jogállamisági feltétel nem tud élesedni a választások előtt.
• Több benzinkút bezárt az árstop miatt, de a kormány nem tud arról, hogy 5 kilométeren belül több üzemanyagkút is megszűnt volna. A Molt kérték fel arra, hogy ezek üzemeltetését vegye át. Ha kell, kijelölnek kutakat, amiknek kötelezően nyitva kell tartaniuk.
• Gulyás szerint az infláció hamarosan vissza fog térni a tolerálható 2-4 százalék közötti sávba.
• A kormány megérti a pedagógusok problémáját, tárgyalásban áll velük a bérek rendezésére. Gulyás azt kérte, a tanárok tartsák be a törvényeket.
• Gulyás újra és újra felidézte Márki-Zay Péter nyilatkozatát a kommunisták és a fasiszták képviseletéről. Szerinte ez veszélyeztetné igazán a jogállamiságot, illetve az, ha a hatalomra jutó ellenzék feles többséggel alkotmányozna.
• Közel 2 millió ember jogosult adó-visszatérítésre, közülük 1,4 millióan adták be időben az adóbevallást és az igénylését, és kapták meg az adó-visszatérítést

Zárjuk élő közvetítésünket.

Még egyszer megkérték Gulyást, magyarázza el, miért beszél erről a kormány a jogállamisági ügyben. A miniszter azt mondta, hogy „négy országgal nem állapodott még meg az Európai Bizottság a helyreállítási alapról (RRF-ről), mi vagyunk az egyik. Kidolgoztuk a megállapodást, a Bizottság elnöke Budapestre jött. Majd elfogadtuk a gyermekvédelmi (homofób – a szerk.) törvényt, és visszalépett ettől. Ez ténykérdés” – kezdte érvelését a miniszter. Szerinte az összes nyugati lapban ezt komoly jogállamisági problémaként írták le. „Ezen kívül a Bizottság indított ellenünk a konkrét ügyben egy kötelezettségszegési eljárást.

Természetesen a rendelet mától alkalmazható, hogy a Bizottság hogyan és mint fogja alkalmazni…, reméljük, hogy a törvény betűje szerint. Ma az egyetlen olyan vita, ami pillanatnyilag EU-s források visszatartásával jár, az a gyermekvédelmi (homofób – a szerk.) törvény (körül van).” A Financial Times kérdése az volt: volt-e megegyezés a magyar kormány és az uniós partnerek között arról, hogy a jogállamisági feltétel élesedése ne történjen meg a magyar választások előtt. Gulyás azt mondta:

„Ilyen megállapodásról nem tudok, de az eljárási határidők ismertek, ez nem tud élessé válni a választások előtt. Utána is csak akkor, ha a másik oldal jut hatalomra.”

A gyermekvédelmi törvény népszavazása mögé bújva próbálja elterelni a figyelmet az EU jogállamisági kritikáiról? – kérdezte a New York Times. Gulyás szerint a tényeket kell nézni. Magyarország egyedül a gyermekvédelmi törvény miatt nem tudott megegyezni az EU-val a helyreállítási alapról (RRF).

Mert nem ő szervezi az előző amerikai elnök magyaroroszági látogatását. Szívesen várjuk, bármikor is jön – mondta. „De jelenleg nincs olyan hír, hogy jönne” – fűzte hozzá.

„Amennyire ismerem a minisztertársaimat, ezt kizártnak tartom” – válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére, amely szerint Márki-Zay Péter nemrég azt állította: három fideszes miniszter meleg kapcsolatáról készít elő anyagot egy blog.

A Magyar Honvédség parancsnoka arról nyilatkozott, hogy megvédik a magyar embereket? Ez mit jelent? Hogyan védhetik meg az Ukrajnában élő magyarokat? – szólt a 444 kérdése. Gulyás: a kárpátaljai magyarokat diplomáciai eszközökkel védik, nem a hadsereggel, mondta a miniszter. Már mosolyogva hozzátette ezután: ha azt kérdezi, hogy készülünk-e támadó háborút indítani Ukrajna ellen, akkor ilyet nem tervezünk.

– érdeklődött a 444. Azért kérdezik erről Gulyást, mert a Völner–Schadl-ügyben ő korábban többször arra hivatkozott, hogy nem tud mindenre válaszolni, kérdezzék inkább az igazságügyi minisztert. Gulyás kitért a kérdés elől, de szerinte azért ő is válaszolt sok mindenre abban az ügyben.

Orbán Viktor a 16. Szamizdatban felszólította a tagállamokat, hogy álljanak ellen az Európai Unió Bíróságának önkénye ellene. Ez mit jelent? – kérdezte a 444. Gulyás azt mondta, hogy itt szuverenitási kérdésekről van szó, és olyan problémákról, hogy egymásnak ellentmondanak a nemzeti alkotmánybíróságok és az EU Bírósága között. Ehhez alkotmányos párbeszéd kell. A 444 újságírója azt firtatja, mit jelent az ellenállás, és milyen országokkal egyeztet erről Magyarország.

A miniszter szerint ha az ellenzék kerül kormányra, akik feles többséggel is alkotmányoznának, akkor az EU valóban forrásokat von majd el Magyarországtól, hiszen akkor valóban sérülne a jogállamiság.

Az Európai Parlament elfogadta Cseh Katalin momentumos képviselő jelentését arról, hogy a városok közvetlenül pályázhassanak forrásokra. Gulyás szerint ez csak egy jogszabály-kezdeményezési aktus, semmit nem jelent. Minden olyan javaslatot elleneznek, amelyek a tagállamok döntési jogát vonják el, és ennyire decentralizálják a források elosztását.

A családtámogatási támogatások bővülni fognak, méghozzá jelenősen – mondta Gulyás. A csok ma is nagyon nagy segítséget nyújt szerinte, de valóban igaz, hogy az ingatlanárak emelkedése miatt ennek hatásfoka csökkent.

Ha az ítélet után az Európai Bizottság megfogalmaz majd kérdéseket a magyar jogállamisággal kapcsolatban, a kormány nem tart attól, hogy ezeket ne tudnák megválaszolni – mondta Gulyás a Telex kérdésére. Ezek közül egy ügyben van jogos kritikája Brüsszelnek a közbeszerzésekkel kapcsolatban, az egy ajánlattevős közbeszerzéseknél, ebben az ügyben a kormány lép.

Európai uniós pénzt eddig kizárólag azért nem kapott meg Magyarország, mert elfogadták a gyermekvédelmi törvényt. Gulyás szerint ezért mondják azt, hogy a mostani ítélet a gyermekvédelmi törvény miatt született. A Bíróság döntéseit Gulyás szerint tiszteletben kell tartani, kivéve akkor, amikor egy nemzeti alkotmánybíróság és az EU Bírósága között van egyet nem értés.

A Telex arról kérdezte Gulyást, szerinte Varga Juditnak nem lett volna-e kötelessége válaszolnia az Európai Bíróság döntésével kapcsolatos újságírói kérdésekre. Ezt nem tette meg, a kérdések előtt távozott a kormányinfóról. Gulyás nem válaszolt egyértelműen, de azt elmondta, ő szívesen válaszol a kérdésekre.

Ez szerinte nem sajtószabadsági kérdés, minden politikus maga dönt arról, hogy válaszol-e a kérdésekre. Akkor csorbulna a sajtószabadság, ha ezt nem írhatnák meg az újságok.

A Győri Ítélőtábla 28 milliós kártérítést ítélt meg a veszprémi kórház igazgatójának, akit Kásler Miklós utasítására bocsátottak el. Gulyás Gergely a Telex kérdésére azt mondta: tiszteletben tartják a bíróság ítéletét.

Ismét Márki-Zay Péter kijelentése a téma. Gulyás Gergely szerint az, hogy valaki fasisztákat akarjon képviselni, nem fordult elő 1944 óta, kommunistákat pedig 1989 óta. Régi toposzokat tör meg ezzel az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, azok pedig, akik mögötte állnak, ezt valamiért elfogadják.

Cinikusnak tartja a pedagógus-szakszervezetek vezetőinek nyilatkozatát Gulyás, mert ők úgy hivatkoznak arra, hogy a kormány által hozott sztrájkrendelet jogellenes, hogy éppen most határozott arról a magyar bíróság, hogy az első sztrájkjukat törvényellenesen tartották.

A Mediaworks Hírcentrum kérdésére Gulyás azt mondta, közel 2 millió ember jogosult adó-visszatérítésre, közülük 1,4 millió adta be időben az adóbevallást és az igénylését, és meg is kapták az adó-visszatérítést. Ennek átlagos összegéről nincs egyelőre kimutatás.

Azt tudjuk, hogy az Európai Bizottság a baloldalt támogatja, de azt nem hogy a kommunistákat és a fasisztákat is – tér vissza Gulyás újra és újra Márki-Zay Péter szerencsétlen nyilatkozatára.

Mikor indulhat meg a jogállamisági mechanizmus Magyarország ellen? – kérdezte a Privátbankár. Kik lehetnek Magyarország szövetségesei ebben az esetben. Gulyás Gergely azt mondta: úgy szavazták meg az uniós költségvetést, hogy Brüsszel érdeklődő levelet küld, de ez még ártalmatlan része az eljárásnak.

Több forgatókönyv is van arra az estre, ha kitör az orosz–ukrán háború, de a pontos részletekkel nem akarják riogatni az embereket – mondta Gulyás. Szerinte több tízezer emberről is tudunk gondoskodni, ha szükséges. A magyar menekültügyi szabályok szerint az első biztonságos országnak kell menedéket adnia, ezek mi vagyunk Ukrajna esetében – mondta a miniszter.

A kormány tervezi a vesebetegek kezelésének állami kézbe vételét? – kérdezte az Azonnali. Gulyás válasza: ennek utána kell néznie.

Az Azonnali kérdése az volt, hogy milyen nyomásgyakorlást jelent az ítélet, ha a kormány azt mondja, nem fognak pénzeket elvonni. Gulyás szerint az uniós rendelet egy politikai igénynek akart megfelelni, hogy az eltérően gondolkodó tagállamokat meg lehessen büntetni.

Van-e visszhangja Márki-Zay Péter sajátos kijelentéseinek Brüsszelben? – kérdezték a minisztertől. Gulyás szerint ott buborékban van a sajtó, ott nincs olyan színes sajtóvilág, mint Magyarországon. A múltkor például a dpa hamisította meg az Orbán Viktor évértékelőjéről szóló híreket. Oda csak megszűrve érnek el az infók, tehát Márki-Zay furcsa kijelentései nem jutnak el oda, véli Gulyás.

A TV2 kérdésére Gulyás azt mondta: az EU Bírósága gyorsított eljárásban tárgyalta az ügyet, de azt nem tudja, hogy ezzel a magyar választásokat akarták-e befolyásolni.

A Mol vállalja a tönkrement benzinkutak átvételét. Az ITM felkérte erre a társaságot.

A miniszterelnök három héttel ezelőtt azt a feladatot adta, hogy egy Ukrajnából érkező migrációs hullám esetén mit tudnak tenni. Ha ez bekövetkezne, pontosan tudnák, mit kell csinálni. A menekültek nagy része Lengyelország felé menne.

Kérdezte a Népszava újságírója. A miniszternek egyetlen kérdést sem lehetett feltenni. Gulyás válasza:

„Azt még tudomásul vettem, hogy a munkám egy részét elveszi, de hogy az egészet elvegye, az már sok lett volna.”

Az Európai Bíróság elnöke már előre nyilatkozott, és előre vélelmezte a majd később megszülető ítéletet, ez Magyarországon elfogadhatatlan lenne, ilyen esetben fegyelmi eljárás indulna egy magyar bíró ellen – mondta Gulyás.

Az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, nem gondolja, hogy magyar katonákat kellene Ukrajnába küldeni. Amíg polgári kormány lesz, nem fog ilyen történni. Ez felelőtlenség lenne.