Visszautasítja Magyarország és Lengyelország keresetét, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezi – így ítélt az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében. A luxembourgi székhelyű testület szerdán kora délelőtt hirdette ki ítéletét az ügyben, amit még tavaly márciusban indított el a magyar és a lengyel kormány a mechanizmus ellen. A mechanizmussal visszatartanák az uniós költségvetésből érkező forrásokat – azonban a bíróság szerint ezzel nem a jogállamiság megsértését büntetnék, hanem az uniós költségvetést védenék meg.
Előzetesen is arra lehetett számítani, hogy a Bíróság elutasítja majd a magyar–lengyel keresetet – egyrészt az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak. Másrészt erre készült Orbán Viktor miniszterelnök is: január végi blogbejegyzésében arról írt, hogy az EUB „politikai döntést” fog hozni, és a „föderális Európa” javára ítél majd a tagállamok akarata helyett.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai ítélet született a mechanizmus ügyében, ami „egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen” – az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont Orbánék „nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét”. Délután fél 1 után rendkívüli kormányinfót is tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt – igaz, Varga Judit mindössze három perc után távozott a tájékoztatóról. Az ítéletről délelőtt nyilatkoztak európai parlamenti képviselők és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is – délután pedig az Európai Parlamentben is napirenden lesz a mechanizmus ügye.
Arányosan védi a költségvetést a mechanizmus
A Bíróság indoklása szerint a rendelet „az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére irányul, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására”. Azaz a mechanizmussal visszatartanák az uniós költségvetésből érkező forrásokat – azonban a bíróság szerint ezzel nem a jogállamiság megsértését büntetnék, hanem az uniós költségvetést védenék meg.
Az Unió tagállamainak közös identitása ráadásul a Bíróság szerint olyan közös értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a jogállamiság és a szolidaritás – az EU-nak pedig képesnek kell lennie arra a saját hatáskörein belül, hogy megvédje ezeket az értékeket.
„Ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet”
– hangsúlyozza a Bíróság. Az indoklás kiemeli, hogy „az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során átültessék a gyakorlatba”.
„Márpedig az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely
tagállamban történő megsértése”
– tette hozzá az indoklás. A Bíróság szerint a bevezetett jogállamisági mechanizmus „nem kerüli meg az EU-ról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást, és tiszteletben tartja az Unióra ruházott hatáskörök korlátait”. Az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó „költségvetési szabályok” meghatározása ugyanis uniós hatáskörbe tartozhat, legalábbis az Európai Unióról szóló szerződések szerint.
„A rendeletben biztosított hatáskörök nem haladják meg az Unióra ruházott hatáskörök mértékét”
– hangsúlyozza az ítélet, amiben hozzátették, hogy Magyarország és Lengyelország azon véleménye sem állja meg a helyét, miszerint tisztázatlan a jogállamiság fogalma. A Bíróság szerint a jogbiztonság elve „a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből ered”, ezeket az értékeket pedig az uniós tagállamok „a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadják el”.
„Következésképpen a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.”
A Bíróság szerint a mechanizmusról szóló rendelet megfelel a jogbiztonság elvéből eredő követelményeknek, hiszen ez az uniós költségvetés védelmét célozza, a védelmi intézkedések pedig „szigorúan arányosak” azzal, amilyen hatással van a költségvetésre a jogelvek megsértése. „Ilyen körülmények között a Bíróság teljes egészében elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket” – zárul az Európai Unió Bíróságának ítélete.
Politikai ítélet, pofon Orbánnak, forintosítható ár
Az ítélet után nem sokkal megérkeztek az első reakciók is: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint politikai döntés született a mechanizmus ügyében. „A döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával. Az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket” – írta Facebook-posztjában. Délután fél 1 után rendkívüli kormányinfót tartott Gulyás Gergely az igazságügyi miniszterrel együtt, erről a beszámolónkat itt olvashatja.
A Fidesz is közleményt adott ki, amiben azt írták, „hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomása a mai”, Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni. „Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat” – írták, noha Magyarország perelt, nem pedig Magyarországot perelték.
Később a nap folyamán, délután 4 körül az Európai Parlamentben is napirenden lesz a mechanizmus ügye – az EP elnöke, Roberta Metsola arról írt az ítélet után, hogy most azt várják a Bizottságtól, alkalmazza gyorsan a jogállamisági mechanizmust:
„Az uniós forrásoknak a jogállamiság tiszteletben tartásához kapcsolódó kondicionalitása nem lehet vita tárgya az Európai Parlament szerint. A jogállamiság a szerződéseink alapja.”
„A mechanizmus létezik, ideje tehát, hogy használjuk. Hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon ez Orbán Viktornak” – írta Facebook-bejegyzésében Cseh Katalin. A Momentum EP-képviselője szerint „Magyarország és a magyar emberek győztek” a döntéssel. Hasonlóan reagált a DK európai parlamenti képviselője, Dobrev Klára is:
„Hatalmasat buktak Orbánék, nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét. Ez az ítélet most arról szól, hogy az Uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat.”
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint „a Fidesz-kormány hazudik, amikor a jogállami eljárások indokaként a menekültkérdést vagy a homofób törvényt hozzák fel”, szerinte ugyanis a jogállamisági eljárások valódi indoka „az állami szintű korrupció és az igazságszolgáltatás függetlenségének jelentős csorbulása”:
„Mocskos mód hazudik a Fidesz, amikor politikailag motivált kettős mércéről beszélnek a jogállamisági kifogások kapcsán; mint a bolti tolvaj, aki kikéri magának, hogy őt bezzeg megállítják a kijáratnál, de a hóna alatt ott van egy nagyképernyős színes tévé.”
Közleményt adott ki az ellenzéki hatpárti koalíció is: „Az Európai Bíróság mai döntése után egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni” – írja az Egységben Magyarországért, hozzátéve, hogy szerintük az áprilisi választások tétje még világosabbá vált: „Amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz. Orbánnak két lehetősége marad, és mindkettő súlyos, eurómilliárdokban mérhető kárt okoz majd az országnak. Vagy kilépteti az országot az Unióból, vagy egy újabb szabadságharcnak álcázva a magyar emberekkel fizetteti meg saját jogaik elvesztésének árát.”
„A mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt” – írta az ítélet utáni közleményében a Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet szerint mindig is az volt a határozott álláspontjuk, hogy „a jogállamiság legyengítése hozzájárul a rendszerszerű korrupció megerősödéséhez és ahhoz, hogy a jogsértések büntetlenül maradjanak Magyarországon”.
Előre számított arra Orbán, hogy elveszítik a pert
A luxembourgi bíróság ítéletével egy közel másfél éve húzódó ügy végére került pont: még 2020 decemberében fogadták el az Európai Unió vezetői azt a hétéves költségvetést és helyreállítási alapot, amelyek pénzeinek felhasználását jogállami kritériumrendszerhez kötötték. Az úgynevezett kondicionalitási rendelet lehetővé teszi, hogy ha az Európai Bizottság szerint egy tagállam megsérti az uniós jogot, vagy az adott országban sorozatosan, folyamatosan sérülnek a jogállami feltételek, akkor kezdeményezheti egy jogállamisági eljárás megindítását. Az uniós intézmények és több tagállam véleménye szerint erre az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme miatt volt szükség, az alapvető jogok sérülése ugyanis hatással van az uniós források kezelésére is.
A mechanizmus lényegében lehetőséget ad arra, hogy egy tagállamtól a demokrácia rossz állapota miatt támogatási pénzeket vonjanak el.
A magyar és a lengyel kormány viszont tiltakozott az új szankciórendszer bevezetése ellen – olyannyira, hogy vétóval fenyegetett a költségvetés és a helyreállítási alap elfogadása előtt. Ebben a cikkünkben írtunk bővebben arról a politikai játszmáról 2020 végén, amiben végül Budapest és Varsó is beadta a derekát: visszaléptek a vétótól, sőt, Orbán Viktor maga is megszavazta az Európai Tanácsban, hogy elkészüljön a hivatalos nevén „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló jogszabály.
Igaz, a rendelethez hozzácsatoltak egy dokumentumot is, miszerint az Európai Bizottság irányelveket dolgoz majd ki a jogállamisági mechanizmus lefolytatásához – ha pedig a rendelet miatt keresetet nyújtanak be az Európai Unió Bíróságán, akkor csak a bírósági ítélet után véglegesítik ezt az útmutatót.
A lengyel–magyar tandem tavaly márciusban be is nyújtotta a keresetét az EUB felé, amely gyorsított eljárásban hozott ítéletet az ügyben. Előzetesen tíz tagállam (Írország, Hollandia, Németország, Franciaország, Finnország, Svédország, Dánia, Luxemburg, Belgium és Spanyolország) kormánya jelezte azt, hogy szeretnék, ha elutasítanák a két kormány keresetét, és hagyják helyben a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. Decemberben pedig a luxembourgi bíróság főtanácsnoka is arra tett javaslatot, hogy a Bíróság utasítsa el a magyar és lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal.
Komolyabb következmény a választások után várható
Bár az Európai Bíróság eddig sosem volt aktív résztvevője a politikai vitáknak, már tavaly januárban arról írtunk a Telexen, hogy a Bíróságnak ebben a konkrét ügyben példa nélküli eljárást kell lefolytatnia, ugyanis sokak szerint nemcsak két vitás fél között tesz igazságot, hanem uniós joganyagot is alkot.
A szerdai ítélettől kezdve ugyanis az EUB értelmezése számít jogilag kötelező iránymutatásnak az Európai Unióban. Ezzel viszont a magyar kormány megpróbálhatja majd a testület ítéletét is felhasználni a magyar választási kampányban arra, hogy megmutassa: lám, lám, hogy próbálják meg Nyugat-Európából befolyásolni az áprilisi voksolás kimenetelét.
Holott a valóságban legfeljebb április 3. után érheti bármilyen következmény a jogállamisági mechanizmus elfogadása miatt Magyarországot, erre utalt nemrég az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa, Didier Reynders is. A bíróság döntése után ugyanis további jogi lépések, széles körű iteráció következik majd a felek között – ráadásul a mechanizmus teljes időtartama mintegy 7–9 hónap, így az esetleg meginduló eljárás ősz előtt le sem zárulna.
Igaz, Orbán Viktort így is kellemetlenül érintheti a szerdai döntés – nem véletlen, hogy már néhány hete arra próbálta ráhangolni követőit, hogy a Bíróság az ügyben végül az Európai Unió intézményeinek ad majd igazat:
„A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak. Ez nem nagy meglepetés (…) Ezek a döntések valójában nem jogi, hanem politikai döntések, ahol a jog csak a politikai akarat végrehajtásának az eszköze” – írta még januári blogbejegyzésében a miniszterelnök, aki szerint az ítélettel politikai és ideológiai feltételekhez kötik a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat, az Európai Unió Bírósága pedig ezzel „kinevezte magát az európai föderációs törekvések zászlóshajójának”. A kormányfő szerint az EU Bírósága lopakodva bővíti ki az Unió hatásköreit, amivel szemben a tagállamoknak fel kell lépniük.
Ebben partnere maradhat ugyan továbbra is Lengyelország, azonban a varsói kormány az utóbbi hónapok veszélyes jogvitái után próbál békülékenyebb hangot megütni a brüsszeliekkel. Bár korábban Varsó nem volt hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság ítéletét arról, hogy számolják fel a varsói legfelsőbb bíróság kifogásolt fegyelmi kamaráját, idén februárban a köztársasági elnök és a kormánypártok is erre tettek javaslatot – mindketten azért, hogy rendezni tudja a lengyel kormány a viszonyát az Európai Bizottsággal.
Egy héttel a választás előtt faggatják majd Orbánt a jogállamról
Az Európai Parlament tavaly októberben szintén a luxembourgi bírósághoz fordult, és azért perelte be a Bizottságot, mert nem alkalmazták egyből 2021. január 1. után a rendeletet – holott szerintük erre az EB-nek meglenne minden jogalapja.
Az első informális lépéseket egyébként már meg is tette az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus elindítása felé: tavaly novemberben levelet küldtek a magyar és a lengyel kormánynak, amiben az uniós testület Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatta.
A Bizottság célja ezzel az volt, hogy megmutassák a magyar kormánynak, milyen konkrét ügyekben és témakörökben vetődhet fel itthon a rendszerszintű korrupció gyanúja, hol sérülhet az igazságszolgáltatás függetlensége, és úgy általában hol nem védik meg kellően az uniós forrásokat Magyarországon. Azaz hogy tulajdonképpen miért is indulhatna meg esetleg a jogállamisági mechanizmus a magyar kormány ellen. A levélre válaszolt is a magyar kormány január végén – ebből kiderült, hogy
a kormány szerint az Európai Bizottság jogszerűtlenül érdeklődik a magyarországi ügyek iránt, hiszen még nem is döntött az EU Bírósága a jogállamisági mechanizmus jogszerűségéről.
A mechanizmus ügye mellett ráadásul egy másik jogállamiságot érintő uniós procedúra, a 7-es cikk szerinti eljárás is folytatódik majd tavasszal: Lengyelország vezetőit februárban, Magyarországot márciusban hallgatják meg az uniós tagországok miniszteri tanácsában – és mivel a márciusi EU-csúcsot március 24–25-én tartják, Orbán Viktornak éppen a hazai választási kampány csúcsán kell magyarázkodnia az uniós tagországok felé arról, miért van minden rendben a magyar jogállammal.
