A kormány állítja, politikai ítélet született, az ellenzék szerint a magyarok fizetik meg Orbán antidemokratikus döntéseit
2022. február 16. – 10:27
Varga Judit és a Fidesz a gyermekvédelmi törvényre terelné a figyelmet, miután Magyarország elbukta a jogállamisági pert az Európai Unió Bíróságán. A Fidesz megfeledkezett róla, hogy nem Magyarországot perelték, hanem a magyar kormány perelt, az ellenzék szerint ez az uniós ítélet most arról szól, hogy az Uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat.
A döntés élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával – írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán, miután elbukta Magyarország a jogállamisági pert az EU bíróságán. Azonnal elkezdtek záporozni a reakciók mind ellenzéki, mind kormányzati oldalról egyaránt, a kormányoldal állítja, politikai ítélet született a gyermekvédelmi törvény miatt.
A közösen induló ellenzéki pártok, azaz az Egységben Magyarországért közleményben reagált a döntésre, melyben úgy fogalmaznak, hogy
„az Európai Bíróság mai döntése után egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormány antidemokratikus működése miatt mostantól minden egyes magyar állampolgárnak súlyos, konkrétan forintosítható árat kell majd fizetni”.
Szerintünk ezzel a választás tétje még világosabbá vált: amennyiben a Fidesz győz, akkor nem fogunk hozzájutni a magyar embereket, a magyar gazdaságot megillető forrásokhoz. Továbbá azt ígérik, hogy amennyiben április 3-án nyernek, akkor „nem kell az Uniónak saját polgárai védelmében szankciókat alkalmaznia a magyar kormány ellen”.
A kormány hivatalos álláspontját 12:30-ra meghirdetett rendkívüli Kormányinfón ismertetik majd, amelyen részt vesz Gulyás Gergely mellett maga Varga Judit is, aki a Völner-ügy kirobbanása óta nem nyilatkozik a kormánytól független sajtónak. Facebook-posztja nyomán ugyanakkor a Fidesz is sietett közölni:
„Hónapok óta tartó politikai bosszúhadjárat újabb állomása a mai. Magyarországot valójában a gyermekvédelem miatt akarják megbélyegezni. Brüsszel nem akar belenyugodni abba, hogy Magyarország nem enged a nyomásgyakorlásnak, a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda megállítására is törvényt hozott, sőt még népszavazást is kiírt”
– írta a kormánypárt. A Fidesz azt is közölte:
„Ezért perelték be Magyarországot, ezért indították az egész jogállamisági dzsihádot, ezért akarják megbélyegezni, elítélni és megbüntetni hazánkat.”
Mindezzel csupán az az aprócska gond van, hogy Magyarország perelt, nem pedig Magyarországot perelték.
„Hatalmasat buktak Orbánék, nem tudták megakadályozni, hogy az Unió megvédje az adófizetők pénzét. Elvesztették a pert az Európai Unió Bíróságán. Ez az ítélet most arról szól, hogy az Uniónak joga van megbüntetni azokat, akik ellopják az EU-s forrásokat. Óriási pofon ez Orbánéknak, de április 3-án még ennél is nagyobbat buknak majd, amikor elvesztik a hatalmukat”
– reagált Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője. Képviselőtársa, Ujhelyi István arra hívta fel a figyelmet:
„A Fidesz-kormány hazudik, amikor a jogállami eljárások indokaként a menekültkérdést, vagy a provokációként elfogadott homofób törvényt hozzák fel – a jogállamisági eljárások valós indoka kizárólag az állami szintű korrupció és az igazságszolgáltatás függetlenségének jelentős csorbulása. Mocskosmód hazudik a Fidesz, amikor politikailag motivált kettős mércéről beszélnek a jogállamisági kifogások kapcsán; mint a bolti tolvaj, aki kikéri magának, hogy őt bezzeg megállítják a kijáratnál, de a hóna alatt ott van egy nagyképernyős színes tévé. Egy normális országban egy igazságügyi miniszter ilyenkor azonnal és önként távozik, főleg miután megkérdőjelezi annak a bírói testületnek az ítéletét, amelyhez ő maga fordult jogorvoslatért.”
A döntés után Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője is úgy fogalmazott, hogy hatalmas győzelem ez az uniós értékek megvédésén dolgozóknak – köztük az Európai Parlamentnek –, és hatalmas pofon ez Orbán Viktornak. „Ő vereséget szenvedett, de Magyarország győzött” – írta a képviselő.
„A mechanizmust azért hoztuk létre – tudom, mert egyedüli magyar EP-képviselőként én is ott ültem a tárgyalóasztalnál –, hogy megvédjük közös, európai értékeinket a közösségünkön belül, hogy az uniós forrásokon ne a markukat tartó oligarchák és a pénzéhes kormányközegiek gazdagodjanak, használjuk hát ezt az eszközt”
– áll az EP-képviselő Facebook-bejegyzésében.
Arról, hogy visszautasította Magyarország és Lengyelország keresetét, és a két országot a perköltség megfizetésére kötelezte az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében, ebben a cikkünkben olvashat bővebben. Előzetesen már lehetett arra számítani, hogy a Bíróság az elutasítás mellett dönt, erre utal, hogy az EUB jogi főtanácsnoka tavaly decemberben mondott előzetes véleményt arról, hogy szerinte a mechanizmusról szóló rendelet megfelel az uniós jognak.
„A jogállamisági mechanizmus az uniós pénzek felhasználását olyan alapvető garanciákhoz köti, mint például a bíróságok függetlensége, a nyomozóhatóságok hatékonysága, a pénzeket kezelő hatóságok elszámoltathatósága és átláthatósága. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn egy tagállamban, az végső soron az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez vezethet” – írta gyorsreagálásában a Magyar Helsinki Bizottság. A civil szervezet közölte, mindig is az volt a határozott álláspontja, hogy a jogállamiság legyengítése hozzájárul a rendszerszerű korrupció megerősödéséhez és ahhoz, hogy a jogsértések büntetlenül maradjanak Magyarországon. Jogállamban léteznek erős korrupcióellenes biztosítékok, nehezebb helyzetben vannak a korrupt politikusok és üzletemberek, a jogsértő hatósági döntésekkel szemben pedig lehetősége van mindenkinek fellépni. Autokráciákban viszont nincs erős gátja a korrupciónak, és védtelenebb a polgár is a hatalom önkényével szemben.
