Az EP-képviselők azonnal beindítanák a jogállamisági mechanizmust, de a Bizottság még mindig várna ezzel

Ha továbbra is késik a mechanizmus bevetése, akkor az azt mutatja, hogy az Európai Bizottság nem veszi komolyan a jogállamiság védelmét – mondta az Európai Néppárt finn képviselője, Petri Sarvamaa az Európai Parlament szerda délelőtti sajtótájékoztatóján, amelyet a jogállamisági mechanizmus ügyében született bírósági ítéletről tartottak. A képviselő szerint nemcsak Magyarországról és Lengyelországról, de az EU több másik tagállamában is problémák vannak a jogállamisággal, amelyet mindenkinek be kell tartania.

Sarvamaa mellett ezen felszólalt a spanyol szociáldemokrata Eider Gardiazabal Rubial, a magyar ügyekben aktív német zöldpárti Daniel Freund, valamint a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin is. Utóbbi szerint történelmi a szerdai nap, hiszen „nagyon világosan megmutatta, milyen alapokon nyugszik a szövetségünk” – a Bizottságnak pedig haladék nélkül be kell vetnie a mechanizmust a jogállamiság tisztelete érdekében.

Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy a Bizottság sem cselekszik azonnal: bár Ursula von der Leyen üdvözölte az Európai Unió Bíróságának döntését, egyelőre csak annyit közölt, hogy a Bizottság alaposan elemzi az ítéletek indoklását és azok lehetséges hatását a rendelet további lépéseire.

„Ezeket figyelembe véve a következő hetekben fogjuk elfogadni azokat az iránymutatásokat, melyek tovább egyértelműsítik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását”

– írta közleményében Von der Leyen. Korábban az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola is nyilatkozott az ügyben, délután 4 óra körül pedig az EP plenáris ülésén is téma lesz a jogállamisági mechanizmus. Az ítéletről itt számoltunk be bővebben, a hazai reakciókat pedig ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

Történelmi nap, fantasztikus ítélet

Petri Sarvamaa azzal kezdte a szerda délelőtti sajtótájékoztatót, hogy most már az Európai Bizottság kezében van az uniós költségvetés védelme: „Véleményem szerint szégyen, hogy a Bizottság elnöke nem áll ki a mai vitára. Nemcsak Lengyelországról és Magyarországról, de több más tagállamról is szó van a jogállamiság tekintetében, amelyet mindenkinek be kell tartani” – mondta az EP-képviselő.

„Ha továbbra is késik a mechanizmus bevetése, akkor az azt mutatja, hogy a Bizottság nem veszi komolyan a jogállamiság védelmét. Holott ez elsődleges prioritás kell legyen, hiszen minden héten, hónapban és évben, amikor nem vetjük be a mechanizmust, akkor az autoriter hatalmakat segítjük ki ezzel.”

A képviselő megköszönte a munkát az Európai Bíróság munkatársainak is: „Rekordidő alatt hoztak ítéletet, és kimondták: megkérdőjelezhetetlen a jogállamiság Európában.”

Eider Gardiazabal Rubial is arról beszélt, „fantasztikus” ítéletet hozott az EUB: „Érdemes megnézni, mi áll a Bíróság ítéletének indoklásában: szolidaritás, közös értékek, bizalom a tagállamok között. Ezeket az értékeket pedig nemcsak a csatlakozáskor kell betartani, hanem a tagság alatt folyamatosan” – mondta a képviselő, aki szerint a Bizottságnak késlekedés nélkül kell cselekednie az uniós állampolgárok érdekében.

„Ez egy történelmi nap, mert nagyon világosan megmutatta, milyen alapokon nyugszik a szövetségünk. Egyedül Varga Judit nem értékeli ezt igazán, aki szerint ezt az ítéletet az úgynevezett LMBTQ-lobbi érdekében hozta az Európai Unió Bírósága a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt”

– mondta a sajtótájékoztatón Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője. Ő is hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak „ideje lenne felismernie a történelmi felelősségét a szerződések őreként, és nem csak küldözgetni Magyarország felé a jóhiszemű leveleket”.

„Már egy éve életbe lépett a mechanizmus, de a Bizottság csak kereste az indokokat, miért ne vesse be azt Magyarország ellen. Ezért sürgeti a Parlament a Bizottságot, hogy haladék nélkül cselekedjen. Magyarország nem lehet többé következmények nélküli ország, és erre várnak az uniós polgárok is” – mondta Cseh, aki hozzátette: „Magyar politikus vagyok, naponta találkozom magyar állampolgárokkal, akik azt kérdezik tőlem: nem látják az európai kollégák, mi folyik itthon? Milyen korrupciós ügyek történnek itt? Nem érdekli ez az európaiakat?”

Daniel Freund, a német Zöldek EP-képviselője is egyetértett az előtte felszólalókkal: „Most már a Bíróság is kimondta, hogy alkalmazni lehet a mechanizmust – alkalmazni is kell. Nincs több kibúvója a Bizottságnak.” Szerinte „hónapról hónapra lett egyre súlyosabb” a jogállamiság helyzete az Európai Unióban, miközben a Bizottság „nem tett semmit a mechanizmus előmozdítására”.

„Nem lehet ezt azzal indokolni, hogy választási kampány van, meg kell védeni az uniós adófizetők érdekeit”

– mondta Freund. Hozzátette, továbbra is nyomni fogja a Parlament a kérdést a Bizottság felé, egyrészt a Bizottság ellen indított perrel, másrészt a költségvetési tárgyalásokkal: „A büdzsé egyes részeit akár be is fagyaszthatja a Parlament, ha a Bizottság továbbra is ignorálja a kéréseinket.”

Senki nem akarta, hogy a választási kampánnyal ütközzön az ítélet

„A Bizottságnak gyorsan kellene cselekednie, de azt mondják, hetek kérdése, mire a végső irányelveket kidolgozzák. Azért figyeljük meg, milyen szégyenteljesen lassan dolgoznak a Bizottság kollégái” – mondta Petri Sarvamaa, és kézzel-nyelvvel gesztikulálta le, ahogy szerinte lapról lapra nyálazzák át a biztosok azokat a bizonyos irányelveket.

„Ez teljesen szürkezóna. Szerintem legfeljebb egy munkahetet vehetne igénybe a mechanizmus beindítása, viszont ez valószínűleg inkább 3-4 munkahét lesz. Így várhatóan három héttel a választások előtt küldheti ki az első figyelmeztetést a Bizottság. Senki nem akarta ezt, de ez a helyzet.”

Cseh Katalin is kritizálta a Bizottság tétlenségét: „Nem tudom, látták-e a Ne nézz fel! című Netflix-filmet, amiben mikor közeleg a Föld felé az aszteroida, a vezetők nem tesznek semmit. Nem happy end lett a film vége, és ha a Bizottság nem cselekszik időben, ez a történet sem érhet jó véget, hiszen Orbán belülről zúzza majd szét az Európai Uniót.”

Újságírói kérdés is érkezett arról, mit gondolnak a magyar kormány kommunikációjáról és arról, hogy eljuthat-e a valóság a választókhoz, ha a kormánypárti felületek leuralják a médiapiacot. Cseh Katalin szerint a magyar médiahelyzet nehéz, de az ellenzéki pártok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az üzeneteiket eljuttassák a polgárokhoz:

„Emlékezhetünk arra, amikor Jean-Claude Juncker leköszönése után azt mondta, bizottsági elnökségének egyik legnagyobb hibájának azt tartja, amikor nem lépett fel elég határozottan a Brexit-kampány hazugságai ellen. Nem tisztem a Bizottság tanácsadójának lenni, de nekik is dolguk fellépni a magyar kormány hazugságaival szemben.”

Petri Sarvamaa pedig kiemelte, hogy látta már, a történelem milyen következményekkel jár, ha valaki csökkenti a független média terét, és folyamatosan hallgattatja el a kritikus hangokat. „Mondhatnak bármilyen baromságot, de a végén az embereknek nem lesz esélyük arra, hogy megtudják, mi történik valójában, mi micsoda. Ez történt, azt kell mondjam, Németországban, mielőtt megtörténtek a második világháború tragikus eseményei – és a magyar kormány is egy olyan rendszeren dolgozik, ami hasonlít erre a forgatókönyvre.”

Arról is beszéltek a képviselők, hogy ha be is indul a mechanizmus, a tagállami kormányok még korrigálhatják a politikájukat: „Remélhetőleg áprilistól egy olyan Európa-párti kormányunk lesz, amely képes lesz a kompromisszumokra” – mondta Cseh Katalin. Sarvamaa hozzátette, hogy valamivel nehezebb lesz Lengyelországnak helyrehoznia a konfliktusát az EU-val, mint Magyarországnak, hiszen a magyar hatóságok bármikor hozhatnak korrupcióellenes intézkedéseket – Lengyelországban viszont a bírói függetlenségről van szó, ami egy komplexebb ügy.

Von der Leyen ígéri, nem veszítenek el egy ügyet sem

A sajtótájékoztató után jelent meg Ursula von der Leyen közleménye az EU Bíróságának döntéséről: „Üdvözlöm ezeket az ítéleteket, amelyek a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és tíz tagállam álláspontját követik. A Bíróság megerősíti, hogy ez a fontos eszköz jogszerű, és lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megvédjük az Unió költségvetését és pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben.”

Von der Leyen szerint a Bizottság most alaposan kielemzi az ítéletek indoklását és azok lehetséges hatását a mechanizmus következő lépéseire – ezeket figyelembe véve pedig elfogadja a következő hetekben azokat az iránymutatásokat, melyek tovább egyértelműsítik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását.

„Megígértem, hogy egyetlen ügyet sem fogunk elveszíteni. Ezt az ígéretemet pedig be is tartottam. A Bizottság a rendelet hatálybalépése óta valamennyi tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetét, és alaposan megvizsgálunk egyes eseteket. Ha teljesülnek a rendelet feltételei, határozottan fogunk cselekedni”

– írja Von der Leyen, közleményét pedig azzal zárja: „A mai ítéletek megerősítik, hogy jó úton járunk”.

Korábban a Bizottság levelet küldött a magyar és a lengyel kormánynak, ami a mechanizmus kvázi első, informális lépésének is tekinthető: ebben Budapestnek a korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket, míg Varsót a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról faggatták. A levélre válaszolt is a magyar kormány január végén, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az Európai Unió Bíróságának reggeli ítélete téma lesz majd az Európai Parlament napirendjén is: várhatóan délután 16 óra körül kerül a plenáris ülés elé a jogállamisági mechanizmus témája, a vitán pedig részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Tanács képviselője is. Bár előzetesen az EB elnökét, Ursula von der Leyent várták a szerdai vitára, végül Johannes Hahn költségvetési biztos képviseli majd a Bizottságot, a Tanács részéről pedig várhatóan a francia külügyminiszter szólal fel.