Hivatalos: magyar EU-támogatások felfüggesztését javasolja a tagállamoknak az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság javasolta, hogy a magyar jogállamisági hiányosságok orvoslására tett hiányos lépések miatt nagyjából 3000 milliárd forintnyi (7,5 milliárd euró) uniós támogatást függesszenek fel. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor jóváhagyta a magyar kormány terveit az uniós helyreállítási tervére – igaz, szigorú feltételekhez kötve.

A bejelentéssel hivatalossá vált a döntés, amely az Európai Bizottság egy múlt heti korábbi háttérbeszélgetése nyomán kiszivárgott és amelyet már a kormány is szinte tényként kezelt. Erről korábbi cikkünkben olvashat >>> A bizottsági javaslatok után mindkét esetben esetben a tagállami minisztereké a végső szó.

Maradtak hiányosságok és kockázatok

A párbeszéd több pénzforrásról és ügyről szól. Az egyik terület a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő felzárkóztató (kohéziós) támogatásoké.

Ezeknek a forrásoknak a kiosztásához előbb egy partnerségi megállapodásban kell lepacsizni arról, nagyjából mire költenék a pénzt, majd operatív programokra lebontva elfogadtatni a tervet. Egyelőre még az első lépésig sem jutottak el az uniós illetékesekkel a magyar kormány képviselői, de egy múlt heti európai bizottsági háttérbeszélgetés után a sajtóban elterjedt, hogy ez várhatóan még idén megtörténik.

Ugyanakkor az Európai Bizottság szeptemberben úgy döntött, felfüggesztené három operatív program kifizetésének 65 százalékát. Ez összesen nagyjából 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) összeget jelent. A javasolt befagyasztás oka, hogy az uniós testület szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, ami veszélyt jelent az uniós költségvetésre, így azt egy nemrég bevezetett eszközzel, a kondicionalitási (feltételességi) mechanizmussal védené.

Ilyen eljárás elsőként és eddig egyedüliként csak a magyar kormánnyal szemben indult idén áprilisban, amióta 2021 januárjától jogerős, majd egy per megerősítette, hogy a mechanizmus teljesen megfelel az uniós jognak. A kormány tett 17 vállalást, amelyek az Európai Bizottság szerint elvileg – megfelelően és teljesen végrehajtva – alkalmasak az eljárás leállítására. Ehhez a magyar Parlament több jogszabályt is elfogadott november 19-i határidővel. Egy nappal előtte Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelből is azt nyilatkozta, hogy mindent megtettek a teljesítéshez, és úgy tűnt, minden sínen van, amíg a múlt heti hírek meg nem jelentek.

Johannes Hahn költségvetési biztos a szerdán tartott bejelentésen elmondta: az Európai Bizottság azt értékelte, hogy a magyar kormány lépései a határidőig elegendőek-e ahhoz, hogy a szeptemberi befagyasztási javaslatot módosítsák vagy visszavonják.

„A rövid válasz: nem.”

Bár számos reformot már végrehajtottak, illetve azok folyamatban vannak, és Magyarország a jó irányba mozdult el, a november 19-i határidőig nem hajtotta végre megfelelően az általános kondicionalitási mechanizmus keretében elfogadott és szükségesnek tartott 17 korrekciós intézkedés központi elemeit az általa vállaltak szerint.

„Amit ma megállapítunk, hogy fontos gyengeségek és kockázatok maradtak” a legfontosabb intézkedéseknél, például az Integritás Hatóság jogköreinél, az ügyészségi határozatok bírósági felülbírálatára irányuló eljárásnál vagy a vagyonbevallásoknál, így a tagállami miniszterek elé küldik tovább a befagyasztási javaslatot, akiknek december 19-ig kell dönteniük róla.

Elkerülhetjük idén a végleges forrásvesztést

A másik, szerdán bejelentett bizottsági döntés a helyreállítás alapot érinti. Az EU a „rendes” költségvetés mellett (a koronavírus miatti visszaesésre hivatkozva) néhány éve, ideiglenesen egy helyreállítási alapot is létrehozott. Ennek

• van egy kedvezményes hitelrésze, amelyről a kormány úgy tárgyal, hogy még a múlt heti háttérbeszélgetés alapján sem döntötte el, kéri-e, és ezzel minél tovább szeretne kivárni,
• és egy vissza nem térítendő része, amit viszont már igényelt.

A felhasználásához a tagállamoknak egy nemzeti beruházási és reformtervet kell benyújtania világos „mérföldkövekkel” és célokkal. Ezt az Európai Bizottság értékeli, majd itt is a tagállami miniszterek mondják ki a végső szót. Ha jóváhagyják, az adott ország egyből megkaphatja előlegként a támogatások nagyjából nyolcadát, de a 2026-ig tartó végrehajtás közben a tagállamnak rendszeresen jelentenie kell a mérföldkövek és célok teljesülését, az Európai Bizottság pedig csak ezek értékelése után fizet.

Most a vissza nem térítendő rész elköltési tervét hagyta jóvá az Európai Bizottság – a tagállamok közül utolsóként. A hírt általában a bizottsági elnök személyesen szokta bejelenteni az adott tagállam fővárosába látogatva, de Magyarország esetében Ursula von der Leyen ezt nem tette meg. A hiányzást firtató kérdésekre az Európai Bizottság szóvivője kedden annyit felelt, hogy az elnök valóban számos országba ellátogatott, de nincs ilyen kötelezettsége. (Korábban a szintén viták kereszttüzében álló Lengyelországba is elment, amiért külön kérdőre vonták az Európai Parlamentben.)

A magyar helyreállítási tervre még az uniós pénzügyminisztereknek is rá kell bólintaniuk. A Reuters tudósítása szerint Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter arról beszélt, hogy ez december 12-én történhet meg (de a dátum akár elírás is lehet, mert aznapra nincs találkozójuk a hivatalos programok között). Előtte december 6-án ülnek össze, a napirenden a helyreállítási alapról szóló döntések is szerepelnek.

Összesen nagyjából 5,8 milliárd euró (mostani árfolyamon közel 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás jár Magyarországnak az alapból. Ennek az előlegként lekérhető része nagyjából 730 millió euró, ami körülbelül 300 milliárd forintot jelent, de a teljes összeget csak a mérföldkövekhez kötve lehet felhasználni.

Az Európai Bizottság 27 pontba („szupermérföldkőbe”) szedte össze a teljesítendő intézkedéseket.

Egy részük az a 17 vállalás, amelyet a jogállamisági mechanizmus miatt vállalt a kormány, de több az igazságügyhöz kapcsolódik, például megerősítenék az Országos Bírói Tanács jogköreit, és biztosítanák, hogy a magyar bíróságok akadálytalanul az uniós törvényszékhez fordulhassanak az EU-jog értelmezéséért.

A vita tétjét emeli, hogy a „rendes” költségvetési pénzekkel szemben a helyreállítási alap támogatásainak nagyjából 70 százalékáról lemaradhatna egy ország, ha idén nem hagyják jóvá a tervét, így a mostani jóváhagyás nagyon fontos ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen véglegesen pénzt. De az Európai Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a 27 szupermérföldkő teljesítéséig nem fizet ki semmit az alapból. Azt mondták, részleges kifizetés nincs részleges teljesítésért.

Most lehet igazán baj, hogy elfogytak a kormány barátai

A Bizottság bejelentése utána a „rendes” költségvetési támogatások kondicionalitási mechanizmus keretében javasolt részleges befagyasztását az EU tagállami minisztereiből álló Tanácsának kell minősített többséggel jóváhagynia, azaz

• legalább 15 tagállamra (az összes 55 százalékára) van szükség,
• amelyek az uniós lakosság minimum 65 százalékát képviselik.

Eredetileg a javaslat elutasításához kellett volna minősített többség, de a tagállamok ezt megfordították. Akkor sokan úgy értékelték a változtatást, hogy azzal gyakorlatilag lehetetlen lesz elfogadni egy ilyen döntést.

Ehhez képest úgy tűnik, a kormány is a javaslat elfogadására számít. Egy múlt heti háttérbeszélgetésen Navracsics Tibor és Gulyás Gergely miniszterek csak általánosságban válaszoltak az ezt firtató kérdésekre, de szerintük az Európai Bizottság javaslatait a Tanács támogatni szokta.

A kormányon segíthetne, ha maradt volna elég nemzetközi szövetségese vezető helyzetben, de épp ezért nem lehet derűlátó.

• A visegrádi négyek – különösen az egyébként is külön alcsoportot alkotó csehek és szlovákok, de a kormány Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatos politikája miatt a hagyományos jóbarát lengyelek – elhidegültek a magyar vezetéstől. Ők önmagukban amúgy se képesek megakadályozni egy döntést. (A témáról a néhány nappal ezelőtti V4-találkozó kapcsán ebben a cikkünkben, korábban a tanácsi együtt szavazások elemzésével együtt itt írtunk.)
• A magyar kormány jobbközép néppárti vezetőktől se várhat segítséget, miután a Fidesz tavaly kilépett az Európai Néppártból, hogy megelőzze az egyre valószínűbb kidobását. Jelenleg nyolc kormánynak van néppárti vezetője, de még az ő szavazataik sem lennének elegek hozzá, hogy blokkoljanak. (Természetesen a helyzetet bonyolítja, hogy általában egy kormányt több párt támogat.)
• Orbán Viktor olyan szövetségesei is kiestek a hatalomból, mint például Janez Janša szlovén miniszterelnök.

A kormány gyakorlatilag szinte csak az olasz jobbközép-szélsőjobboldali koalícióban bízhat, de még ha az olaszok, valamint – a támogatásokról egyébként szintén a jogállamiság miatt az Európai Bizottsággal vitatkozó lengyelek – be is állnának a magyar kormány mellé, akkor sem tudnának összehozni egy blokkoló kisebbséget. Akkor sem, ha a visegrádiak csatlakoznának hozzájuk.

A vétó lesz a végső menedék?

Többek között a német külügyminiszter és egy uniós biztos is megvádolta a kormányt azzal, hogy az EU-s pénzek és a jogállamiság ügyében megpróbálja megzsarolni a többi tagállamot egy egyhangúságot követelő ügyben emelt vétóval. A magyar jogállamisági eljárást ideiglenesen a december 6-i pénzügyminiszteri ülés napirendjére vették fel, és ezen két olyan pont is van, ahol akár egyetlen tagállam is beakaszthat:

• a globális minimumadó
• és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurónyi uniós hitel, amelynek a segítségével az orosz támadás alatt álló EU-tagjelölt kihúzhatná a jövő évet.

Gulyás Gergely és Navracsics Tibor egy héttel ezelőtt azzal érveltek, hogy egyik üggyel sincs kapcsolat. A globális minimumadótól többek között azért ódzkodnak, mert az versenyhátrányt jelentene az Egyesült Államokkal szemben, ahol még nem vezették be. A magyar kormány valóban régebb óta hangoztatja a fenntartásait, de tavaly úgy tűnt, megbékélt a javaslattal.

„Sikerült áttörést elérnünk a globális minimumadóról szóló megállapodás ügyében, így Magyarország is jó szívvel csatlakozhat az ügyhöz” – jelentette be a Portfolio konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter.

Idén nyáron jött az újabb magyar fordulat, épp akkortájt, hogy a lengyelek elengedték a vétójukat. Ők nem sokkal azután lettek engedékenyebbnek, hogy a saját jogállamisági vitáik rendeződni látszódtak, bár szintén tagadták, hogy a két ügy között kapcsolat lenne.

A kormány azt bizonygatja, hogy Ukrajna támogatásával sincs gond, csak annak a módjával, mert nem akarnak közösen hitelt felvenni, „ezzel már egyszer befürödtünk”, állította Gulyás Gergely a múlt heti háttérbeszélgetésen. Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy egyszerűen kétoldalúan adnánk 76,7 milliárd forintnyi segítséget. A kormány láthatóan törekszik arra, hogy ne csak üres blöffnek tűnjön az ötlet, külön határozatot hozott a nemzeti össztermék arányában rá eső rész elkülönítéséről és a kétoldalú tárgyalások megkezdéséről.

A probléma, hogy a háború miatt különösen a gazdaságilag kockázatosabbnak ítélt országokban – köztük épp Magyarországon – drágul a hitelfelvétel, miközben az EU együtt viszonylag kedvezően vehetne fel kölcsönt. Olaszországnak például milliárdos nagyságrendben kellene pénzt adnia, de egyedül messze nem jutna olyan kedvező hitelhez, mintha azt a többiekkel közösen tenné.

A 444 korábban arról írt, hogy a zsarolási lehetőség elhárítására a Tanácsban megfordíthatják az eddig ismert menetrendet: előbb teszik fel szavazásra az ukrán hitelt és a minimumadót, mint a magyar pénzbüntetés és az újjáépítési terv ügyét. Azaz előbb a magyar kormánynak kell feladnia a vétóját, hogy utána bízhasson a pénzeit érintő kedvező elbírálásban. Az ülés jelenlegi szavazási napirendjén még első helyen szerepel a magyar jogállamisági eljárás.

Ha a tagállamok valóban az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően szavaznak, onnantól már nemcsak „Brüsszelnek”, hanem a tagállamoknak lenne hivatalosan is gondja a magyar jogállamisággal.