A V4-ek házelnöki találkozójának elmaradása újabb mélypont, de a kormányfői szintű egyeztetést megtartják

• Orbán Viktor külpolitikájának egyik alapja a szoros együttműködés a visegrádi országokkal, különösen a hagyományosan szövetséges Lengyelországgal.
• Ukrajna orosz inváziója azonban látványosan megbontotta az egységet. Míg Csehország, Szlovákia és különösen Lengyelország hangos oroszellenes politikát folytat, Magyarország a szankciók ellen ágál, és szembehelyezkedik az EU-s konszenzussal.
• Orbán brüsszeli tevékenysége és Szijjártó moszkvai útja már korábban kiverte a biztosítékot a visegrádi országoknál, de a belső feszültségek pár napja csúcsosodtak ki igazán, amikor a csehek bojkottja miatt elnapolták a V4-házelnökök találkozóját. Állítólag a lengyel szejm vezetői sem vettek volna részt a találkozón.
• Azóta viszont a cseh miniszterelnök bejelentette, parlamenti politikustársaival szemben ő részt vesz a visegrádi kormányfők tárgyalásán, amit csütörtökön tartanak Kassán.
• Ezen a cseh és szlovák nyilatkozatok alapján Orbán Viktor magyar–görög meccsen viselt nagy-magyarországos sálja is téma lehet, és a másik három ország megsürgetheti Magyarországot, hogy ratifikálja a finn és svéd NATO-csatlakozást.

„A magyarok mindig utolsóként egyeznek bele egy-egy szankciós csomagba, engedményeket kérnek, és azzal fenyegetőznek, hogy nem támogatják a további szankciókat. Képesek arra is, hogy belföldön visszaéljenek a háborús témával az EU ellen.

Ők Oroszország trójai falova, és fontosnak tartom, hogy egyértelmű jelzést küldjünk nekik, hogy ez elfogadhatatlan.”

Ezt Markéta Pekarová Adamová cseh házelnök nyilatkozta a Seznam Zprávy cseh lapnak, mielőtt politikustársával, a szenátust elnöklő Miloš Vystrčillel együtt bojkottálták volna a visegrádi országok közelgő házelnöki találkozóját.

Adamová a liberális konzervatív TOP 09 párt tagja, és többször bírálta már Orbán Viktor politikáját. Vystrčil viszont annak az enyhén euroszkeptikus ODS-nek (Polgári Demokrata Párt) a politikusa, amely ideológiailag jóval közelebb áll a Fideszhez, legalábbis papíron. Kövér László, az Országgyűlés elnöke erre úgy reagált, hogy sajnálattal veszi tudomásul a házelnöki találkozó elhalasztását.

Azóta az ötpárti koalíciót vezető Petr Fiala cseh miniszterelnök megerősítette, szövetségeseivel ellentétben részt fog venni a visegrádi országok kormányfőinek találkozóján, amit csütörtökön tartanak Kassán. „A plenáris tárgyalások legfőbb témái az energiabiztonság, az ukrajnai háború, illetve az időszerű kihívások, beleértve a migráció kérdését is” – írta erről kedden a cseh kormányhivatal is.

A szakítás tehát nem teljes, a feszültség azonban tapintható: illetve már régóta az, hiszen Ukrajna orosz inváziója óta látványosan recseg-ropog az előző években olajozottan működő visegrádi együttműködés. Ez pedig nem kis mértékben Orbán Viktor külön utas orosz–ukrán politikájának következménye, de Fiala szerdán arról is beszélt, hogy

minden bizonnyal a magyar kormányfő magyar–görög meccsen viselt nagy-magyarországos sálja is téma lesz a V4-es csúcson.

Repedező szövetség

Bár azt túlzás lenne állítani, hogy a visegrádi négyek együttműködése mindig zökkenőmentes lett volna, régen volt olyan tapintható a feszültség, mint 2022-ben. A 2015-ös menekültválság nyomán megerősödő szövetséget ugyanis alapjaiban rengette meg Ukrajna orosz inváziója: míg Lengyelország látványosan, Szlovákia és Csehország pedig kisebb mértékben állt bele az EU oroszellenes politikájába, Magyarország a szankciók ellenzésével és brüsszeli vétófenyegetésekkel egy másik irányt választott. Az ebből fakadó ellentétekről először itt, majd itt írtunk részletesebben.

Bár márciusban a négy ország vezetője még együtt találkozott Boris Johnson brit miniszterelnökkel Londonban, a fagyos hangulat egyik első jele az volt, amikor tavasszal elmaradt a visegrádi négyek védelmi minisztereinek budapesti találkozója, miután a csehek és a lengyelek is lemondták a részvételt. A lefújt tárgyalással kapcsolatban már akkor erős mondatok hangzottak el: Jana Černochová cseh védelmi miniszter Twitteren sajnálkozott, hogy az „olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér”, a lengyel védelmi miniszterhelyettes pedig egyszerűen azt mondta:

„Ami a V4 körül folyik, az nem ad okot az optimizmusra.”

Mindehhez hozzájött Orbán Viktor brüsszeli tevékenysége, amikor a magyar miniszterelnök többször is vétóval fenyegetett a különböző szankciós csomagok elfogadásakor, illetve általánosságban véve is fékezte az egységes európai fellépést. Orbán politikáját legszorosabb szövetségesei is bírálták, például Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke, és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök.

Szijjártó Moszkvában

A következő epizód október elejére tehető, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter egy moszkvai konferencián beszélt, amelyen az EU szankciós listáján szereplő személyek is részt vettek. Szijjártó többek között orosz miniszterelnök-helyettesekkel és a Roszatom első vezérigazgató-helyettesével is találkozott, illetve azt nyilatkozta, Magyarország teljességgel érdekelt „az energetikai együttműködés fenntartásában” Oroszországgal.

Ezt követően fakadt ki Jan Lipavský cseh külügyminiszter, aki „botrányosnak” nevezte Szijjártó moszkvai útját. „Magyarország véleményem szerint részben foglya az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolatainak”, mondta Lipavský. „Azt az elképzelést, hogy velük együtt atomerőművet épít, nem tartom reálisnak”, folytatta, majd hozzátette, a V4-es csoportnak jelenleg nincs semmiféle erős egységes álláspontja, mint volt 2015-ben, a migránsválság idején.

Szijjártó a bírálatra azzal vágott vissza, hogy szerinte a magyar külügyminiszter döntéseit kizárólag a magyar nemzeti érdek határozza meg, nem pedig egy cseh kalózpárti politikus véleménye. Korábban Szijjártó azt állította, hogy nem érti azokat a nyugati kollégáit, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd az oroszokkal, és akik emiatt bírálják őt, azok nem is akarnak békét.

A csehek mellett a szlovákok sem elégedettek a V4-ek működésével. Ezt bizonyítják Eduard Heger szlovák miniszterelnök szavai is: a politikus október végén szállt bele finoman a magyar kormány oroszbarát politikájába. Szerinte a visegrádi országok között megrekedt a párbeszéd, „mondhatni fagyos”,

a négy állam közül pedig egyedül Magyarország álláspontja tér el az Ukrajnában dúló háborúról.

Heger a szankciókról egyértelműen kijelentette, hogy működnek, sőt az idő előrehaladtával egyre hatékonyabbak lesznek.

Házelnöki bojkott

Az év során felgyülemlett feszültségek eddigi leglátványosabb jele volt az, amikor a múlt héten kiderült, a cseh delegáció bojkottja miatt le kell fújni a visegrádi országok házelnökeinek találkozóját. A cseh alsóház és felsőház korábban idézett vezetői ugyanis elfogadhatatlannak tartják a magyar kormány politikáját, külön kiemelve azt, mennyire káros az, hogy a magyarok kétoldalúan tárgyalnak Oroszországgal bizonyos energiahordozók szállításáról.

A cseh delegáció bojkottja azért is szembetűnő, mert a kormányzó koalíció nem liberális részétől is érkezett kritika. Az ODS ugyanis az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai uniós pártcsaládnak a tagja, tehát képviselői ugyanott ülnek, mint a nemrég hatalomra kerülő Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia), vagy a Lengyelországot kormányzó Jog és Igazságosság, tehát névlegesen a Fideszhez közel álló pártok. (Azt érdemes azért hozzátenni, hogy Csehországban Andrej Babiš korábbi miniszterelnök bizonyult Orbán Viktor legnagyobb szövetségesének, aki hozzá hasonlóan populista politikát folytatott: őt váltotta le a mostani baloldali–liberális–konzervatív, ötpárti koalíció.)

A sztorit kirobbantó Seznam Zprávy emellett úgy tudja, a lengyel szejm két kamarájának vezetői sem vettek volna részt a találkozón, tehát a házigazda szlovákokon kívül mindenki visszamondta a meghívást. Kövér László sajnálatát fejezte ki a fejlemények miatt, és azzal vádolta meg a cseh parlament két házának elnökeit, hogy megjegyzéseik „igaztalanok és tiszteletlenek”, és „nem felelnek meg a tényeknek”.

Az azonban már másnap kiderült, hogy a bojkott nem vonatkozik a V4-ek kormányfőinek közelgő találkozójára, amin Petr Fiala már múlt héten jelezte, hogy részt fog venni. „Nem fogom előre megítélni a tárgyalások eredményeit. Az a fontos, hogy beszéljünk egymással”, mondta a cseh miniszterelnök.

„Azt hiszem, nem titok, hogy Magyarországnak más a megközelítése, mint a három másik V4-országnak. Ugyanakkor – és ezt fontos hozzátenni – a párbeszéd vezetett ahhoz, hogy Magyarország minden kulcsfontosságú döntést támogatott az EU-tárgyalások során.” A konzervatív cseh kormányfő hozzátette, hogy az EU egységének megőrzése kulcsfontosságú az ukrajnai háború alatt. „A legfontosabb, hogy beszéljünk egymással. A V4-ek vezetői hónapok óta nem találkoztak, pedig ez egy hasznos fórum, amely a múltban már bizonyította a hasznosságát”.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig azt mondta Helsinkiben a Sanna Marin finn kormányfővel közös sajtótájékoztatóján, hogy Lengyelország Szlovákia és Csehország oldalán meg fogja kérni Magyarországot, hogy gyorsan ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Orbán sálja is téma lehet

A találkozó előtt azonban sikerült még egy kicsit tovább feszíteni az indulatokat. Orbán Viktor ugyanis a vasárnapi magyar–görög válogatott meccs után egy nagy-magyarországos sálat viselve mutatkozott Dzsudzsák Balázzsal, ez pedig mások mellett a szlovákokat is kiakasztotta. A szlovák külügyminiszter egyenesen „undorítónak” nevezte az esetet.

„Amit időnként hallunk Magyarországról, akár nyilatkozatok, akár konkrét lépések formájában a magyar kormány képviselőitől, az biztosan nem segít a helyzeten – mondta közvetlenül a csúcs előtt, szerdán aztán Fiala. – És láttam Orbán miniszterelnök sálját is, nincs kétségem afelől, hogy holnap ez is szóba kerül valamilyen módon a tárgyalásainkon.”

Orbán sálválasztását sok kritika érte, az ukrán külügy berendelte a magyar nagykövetet, az osztrák, a román és a horvát külügy is reagált. A magyar miniszterelnök a Facebookon azt írta ki az ügyben: „A foci nem politika. Ne lássunk bele olyat, ami nincs.”

Magyar gesztusok

Az együttműködés tehát nem szakadt meg teljesen, a tervek szerint lesznek magas rangú egyeztetések, a november elejére tervezett, Puma-22 fedőnevű amerikai–brit–V4 hadgyakorlat pedig már el is kezdődött Lengyelországban.

Mindezek mellett a magyar kormány látványos gesztusokat tesz a kedélyek lehűtése érdekében. Novák Katalin köztársasági elnök első útja például Varsóba vezetett, Orbán Viktor pedig november 11-én levelet küldött Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, amiben gratulált a lengyel népnek a függetlenségük visszaszerzése napjának ünnepén. Ugyanaznap Varga Judit igazságügyi miniszter is üzent a lengyeleknek egy Facebook-videóban:

„Bár olykor eltérő választ adunk a világ kihívásaira, de egymást mindig tisztelve és segítve lépdeltünk előre a történelem rögös országútján.”