Babiš vesztett, az ellenzék nyert, mégsem tudni, mikor áll fel a cseh kormány

2021. október 10. – 23:54

frissítve

Babiš vesztett, az ellenzék nyert, mégsem tudni, mikor áll fel a cseh kormány
Andrej Babiš beszédet mond a választási végeredmény után – Fotó: Lukas Kabon / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába van stabil többséget ígérő, kormányra készülő jobboldali koalíció, bizonytalan, hogy mikor lesz új kormánya Csehországnak a szombaton véget ért választások után. A választási kampányban Orbán Viktort is segítségül hívó Andrej Babiš pártja úgy vesztett, hogy az eddigi miniszterelnök adja a legnagyobb frakciót, de partnerek híján kevés esélye van kormányalakításra. Az államfő viszont korábbi nyilatkozatai alapján őt kérné fel elsőként, ami elhúzódó kormányalakítási folyamatot vetít előre. Vasárnap aztán Miloš Zeman elnök kórházba került, ami még bizonytalanabbá teszi, hogy mi történhet a következő napokban az új kormány megalakítása körül.

Kormányalakítás körüli bizonytalanság, tetézve az államfő körüli bizonytalansággal – így foglalta össze a Telexnek egy cseh újságíró a szombaton véget ért csehországi képviselőházi választás utáni helyzetet. Pedig az eredmény világos: a kétnapos szavazáson Andrej Babiš kormányfő pártját, a centrista ANO-t megelőzte a jobboldali, hárompárti Spolu (Együtt) koalíció, aminek egy másik, szintén Babišsal szemben összeálló jobboldali koalícióval együtt megvan a biztos többsége, és már egyértelműen bejelentkeztek a kormányalakításra.

Az Orbán Viktor szövetségesének számító Babiš azonban veresége ellenére azzal érvelt, hogy a legnagyobb frakciója az ő pártjának lesz, és a nyíltan őt támogató, a ceremoniális kereteket korábban is feszegető Miloš Zeman elnök is arra utalt a választás előtt, hogy az ANO vezetőjét kérné fel először kormányalakításra. Ez akár egy elhúzódó ügyvivő kormányt is jelenthet, hiába nem látszik, hogyan tudna többségi koalíciót összerakni az eddigi miniszterelnök.

Vasárnap azonban újabb bizonytalanságot hozott, hogy miután Babiš nála járt, a már két hete betegállományban lévő, szeptemberben nyolc napig egy egészségügyi intézményben kezelt államfőt újból kórházba kellett szállítani. Állapotáról először csak annyit árultak el, hogy intenzív osztályon van, miután egy ismert krónikus betegségével komplikációk léptek fel. A kórház este bejelentette, hogy a 77 éves államfő már jobban van, sikerült stabilizálni állapotát.

Így azonban egyelőre közvetlenül a választás után nem tudni, hogyan és mikor fog bárki kormányalakítási tárgyalásokra megbízást kapni.

Babiš mindent bedobott a kampány végére

Bár a most 67 éves Andrej Babiš Csehország hatodik leggazdagabb embere – 3,4 milliárd dolláros vagyonnal, Agrofert konzorciumán keresztül élelmiszeripari, mezőgazdasági, vegyipari és médiaérdekeltségekkel –, mégis afféle elitellenes kívülállóként robbant be a cseh politikába 2011-ben alapított pártjával. Az ANO a 2013-as parlamenti választásokon rögtön a második legnagyobb frakciót adhatta, és a szociáldemokraták (CSSD) vezette kormány koalíciós partnereként Babiš megkapta a gazdasági miniszterelnök-helyettesi posztot és a pénzügyi tárcát.

A pályaíve alapján olykor cseh Donald Trumpnak – vagy Silvio Berlusconi egykori olasz miniszterelnök-médiamogul nyomán Babisconinak – is nevezett politikussal szemben hamar felvetődött, hogyan egyeztethető össze politikai működése üzleti érdekeivel. Leginkább vitatható módon, egy EU-támogatásokkal összefüggő ügy miatt borult is az addigi koalíció, azonban a 2017-es parlamenti választásokat többek között erősen populista szlogenek mentén az ANO 29,6 százalékkal megnyerte. Koalíciós partnere először nem volt, viszont a vele jó viszonyban lévő Zemantól másodszor is kapott kormányalakítási megbízást, végül pedig meg tudott egyezni egy kisebbségi kormányról a szociáldemokratákkal, amit kívülről támogatott a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja.

Közben az is kiderült, hogy Babiš hiába adta át az Agrofert cégének vezetését politikai szerepvállalása miatt – erre csak a 2017-ben elfogadott összeférhetetlenségi törvény kötelezte -, valójában továbbra is hozzá kötődött a holding, amelybe folytak az EU-s pénzek. Az Európai Bizottság így kimondta, hogy Csehországnak vissza kellene fizetnie a 451 millió cseh korona – 18 millió euró – támogatást. A Balkan Insight szerint az ő esete is rávilágít az EU-s források politikailag eltérített felhasználására.

A különböző ügyek a rendszerváltás utáni 30 év legnagyobb tüntetéseit váltották ki, 2019-ben 120 ezren is összegyűltek Prágában Babiš ellen tiltakozva. A kormányfő azonban elsősorban a vidéki, idősebb, alacsonyabban iskolázott szavazók között erősítette meg pártja bázisát, és az ANO támogatottsága éveken át meglehetősen stabil maradt.

A Babišsal szemben álló ellenzéki pártok közül öten 2020 végén úgy döntöttek, hogy összefognak. Két koalíciós szövetség alakult, a jobboldali, hárompárti Spolu, amiben a Polgári Demokrata Párt (ODS), a kereszténydemokraták és a TOP09 vett részt, valamint a jobboldali, liberális, kétpárti Polgármesterek-Kalózok. Ezzel párhuzamosan a koronavírus-járvány kezelése miatt is kezdett visszaesni az ANO népszerűsége – lakosságarányosan Csehországban volt a hetedik legtöbb halálos áldozat a világon –, májusban pedig volt olyan felmérés, amiben rövid időre harmadik helyre szorult a két koalíció mögött.

A milliárdos kormányfő az előretörő Kalózpártot marxistának, ökoterroristának bélyegezte, migránsozáshoz nyúlt, kikelt az EU-s klímatervek ellen, és még az Európai Parlament feloszlatásáról is beszélt, ahol pártja a liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát) frakcióban ül. A Foreign Policy szerint a dezinformációkkal is tarkított kampányra az ellenzéki pártok nehezebben tudtak reagálni, miközben Babiš nyugdíjemeléssel és a közszférában dolgozók bérének emelését ígérve futott neki a választásnak.

A végén jött a Pandora-botrány

Közvetlenül a választás előtt már nem lehetett nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatásokat, a legutolsó összesítésekben pedig még 5-6 százalékponttal vezetett Babiš pártja a Spoluval szemben, habár volt olyan poll, ami már szorosabb állást mutatott. Így nem lehetett előre mérni azt sem, hogy milyen hatása lehet a szavazás küszöbén érkező Pandora-iratoknak.

A nemzetközi újságírócsapat által feltárt, a Panama-papírokhoz hasonlóan politikusok rejtett vagyonára, gazdasági összefonódásokra rávilágító ügy vélhetően jobban mozgósította a Babiš ellen összeállt ellenzék szavazóit, miután a kormányfő bújtatott monacói és franciaországi ingatlanaira is fény derült. 2009-ben Babiš 22 millió dollárt fektetett be egy sor offshore cégbe, hogy megvásárolhassa a Bigaud-kastély néven ismert hatalmas ingatlant Dél-Franciaországban. Egy évvel később francia értesülések nyomán kiderült, hogy Babiš egy másik, Monacóban bejegyzett fedőcégen keresztül újabb hét ingatlant vett meg a birtok közelében, köztük egy kétemeletes, garázzsal és medencével felszerelt villát is.

Babiš a Pandora-ügyben azzal érvelt, hogy minden teljesen jogszerű volt, mindent rendesen megadóztattak. A rendőrség azonban bejelentette, hogy mind a kormányfővel, mind az iratokban érintett további közel háromszáz cseh állampolgárral szemben vizsgálatot indítanak.

Petr Fiala, a választáson a legtöbb szavazatot szerző Spolu (Együtt) koalíció miniszterelnök-jelöltje – Fotó: Michal Cizek / AFP
Petr Fiala, a választáson a legtöbb szavazatot szerző Spolu (Együtt) koalíció miniszterelnök-jelöltje – Fotó: Michal Cizek / AFP

Az ügy egyértelműen előtérben volt a választás előtti héten, de a legtöbb cseh elemző ennek ellenére is azzal számolt, hogy Babiš pártja nyerheti meg a választást, noha a potenciális koalíciós lehetőségei már akkor is nagyon korlátozottnak látszottak, szemben a jobboldali pártokéval. Végül az ANO 27,12 százalékával ugyan nem esett vissza az utolsó felmérésekhez képest, azonban a Spolu koalíció jelentősen jobban tudott szerepelni, 27,79 százalékkal a legtöbb szavazatot szerezve meg tudta előzni Babišékat, és megnyerte a választást.

A Kalózok-Polgármesterek 15,57 százalékával valamivel rosszabbul végzett, mint várták – miközben március közepén, Babiš kemény támadásai előtt még majdnem kétszer ekkora támogatottsággal vezették a felméréseket. Négy évvel ezelőtti eredményéhez képest nem tudott javítani a szélsőjobboldali, muszlimellenes Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD), ami 9,58 százalékot ért el. Babiš eddigi koalíciós partnereként a szociáldemokraták és a kabinetet áprilisig kívülről segítő kommunisták viszont nem érték el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ami végletesen leszűkítette az eddigi kormányfő mozgásterét.

Az összeállt ellenzék minél előbb nekikezdene a kormányzásnak

A Babiš elutasítottsága által összekovácsolt ellenzéknek, az öt pártból álló két választási koalíciónak együtt 108 képviselője lesz a 200 fős alsóházban, ami biztos többséget jelent. Az öt párt vezetői a választási eredmények ismeretében tartott tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón is megerősítették, hogy közösen akarnak kormányt alakítani. Azt is lefektették egy memorandumban, hogy egymással tárgyalnak kormányalakításról, a koalíciók egyes pártjai pedig külön nem fognak egyezkedni az ANO-val.

Arra kérték Zemant, hogy Petr Fialát, a polgári demokraták elnökét, a Spolu kormányfőjelöltjét bízza meg a kormányalakítási tárgyalások megkezdésével.

„Ez a változás, mi vagyunk a változás, ti vagytok a változás” – jelentette ki szombat esti beszédében Fiala a támogatóikhoz szólva. Nem mellesleg ezeknek a koalícióknak már van előképük, hiszen Prágában és Brnóban, Csehország két legnagyobb városában is többségben vannak a közgyűlésben.

A két koalíció vezetőinek kiállásával Babiš nagyon messze van attól, hogy bármilyen többség legyen mögötte, azonban választási vereségének elismerése mellett úgy tűnt, nem tett le a miniszterelnöki reményeiről. Egyrészt azzal érvelt, hogy az ANO adja majd a legnagyobb, 72 tagú frakciót, míg a két választási koalíció a parlamentben majd az azt alkotó öt párt frakcióira bomlik, amelyek közül a legnagyobb Polgári Demokrata Párt 34 képviselővel lesz jelen. Másrészt az MTI szerint a választási rendszer sajátosságai és a külföldön leadott szavazatok elszámolása miatt összességében eggyel több képviselője lesz az ANO-nak a Spolu egészénél is.

Milos Zeman cseh államfő (középen) Prágában fogadta Frank-Walter Steinmeyer német államfőt 2021. augusztus 26-án – Fotó: Quentin Saison / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Milos Zeman cseh államfő (középen) Prágában fogadta Frank-Walter Steinmeyer német államfőt 2021. augusztus 26-án – Fotó: Quentin Saison / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Annak, hogy egyáltalán felmerülhet, hogy Babiš a meglehetősen egyértelmű eredmények ellenére próbálhat kapaszkodni a hatalomba, az az oka, hogy Miloš Zeman államfő nyíltan mellé állt korábban is, és a választási koalíciókat előre elítélve azt mondta, a legnagyobb párt vezetőjének akar kormányalakítási megbízást adni – elvégre négy éve sem jött ki a matek, Babiš a segítségével mégis megoldotta, hogy kisebbségből kormányozzon. Az alkotmány pedig nem köti az államfő kezét. „Nem látok rá nagyon sok okot, hogy Zeman miért ne így tenne” – mondta Tomas Lebeda, a Palacky Egyetem elemzője a szavazás után az AFP-nek.

Babiš leginkább az időt húzhatja

Ha kapna is kormányalakítási megbízást Babiš, attól még nem változnának meg hirtelen az erőviszonyok. Babiš ugyan korábban kizárta az együttműködést, de elvileg megpróbálhatja megkörnyékezni az SPD-t, viszont ennek egyrészt súlyos ára lehetne, hiszen a radikális párt népszavazást követel az EU-tagságról, másrészt nem lenne elég képviselőjük így sem az öt másik párttal szemben.

Babiš jelezte, hogy elsőként a Spoluval próbálna alkudozni, a Kalózok-Polgármesterekkel nem akar egyezkedni. A Politicónak nyilatkozó egyik elemző, Petr Just szerint ennek az lehet az oka, hogy állítólag nem zárkózna el mindenki az együttműködéstől a polgári demokratákon belül, ha Babiš nem tagja a kormánynak. A vezetőik azonban elég kategorikusan nyilatkoztak, ráadásul az ötpárti koalíció élén pont a polgári demokraták adnák a kormányfőt, ezért nem sok értelme lenne kisebb partnerként beszállniuk az ANO mellé.

Viszont amíg nincs új, a parlamentben is megszavazott kabinet, addig marad az ügyvivő kormány, azaz Babiš.

Az első bizalmatlansági indítvány sikertelensége után az államfő újabb felkérést adhat, és, ha akarja, akkor ugyanannak a személynek, tehát akár megint Babišnak. Ha itt megint elbukik az új kormány, akkor a harmadik felkérést már nem az államfő, hanem a házelnök adja. Ha ez a harmadik felkérés sem vezet megszavazott kormány létrehozásához, akkor feloszlatják a parlamentet. De azzal, hogy eddig eljutnának, egyelőre nem számolnak Csehországban, már csak azért sem, mert a legkésőbb 30 nap múlva összeülő új parlamentben a házelnök már nem az ANO embere lenne, így felkérését már a 108 fős támogatottságot élvező Fialának adhatná.

Pontos időkeretek híján elképzelhető, hogy az államfő egyszerűen nem ad megbízást annak, aki összehozhatja a többséget, Babiš pedig ügyvivő kormányfőként nem sietne az új kormány összekalapálásával, hogy azután megszavaztassa róla a többségében őt elutasító parlamentet – mutatott rá a helyzet fonákjára Martin Ehl cseh gazdasági újságíró.

Zeman állapota is bizonytalanságot hozott

A következő kormány megalakulása azonban vasárnapra még ezekhez a találgatásokhoz képest is egy többszörösen ismeretlen egyenletté vált Csehországban. Zeman ugyan délben informálisan találkozott Babišsal, de az államfő rögtön utána az intenzív osztályra került.

Pénteken Zeman szóvivője annyit ismert el, hogy az elnök beteg volt az elmúlt két hétben. Több programját lemondták, de hivatala hangsúlyozta, hogy alkotmányos feladatait el tudja látni. Zeman az orvosa javaslatára döntött arról is, hogy csak az államfők vidéki székhelyén, a Lány kastélyban szavaz, nem nyilvánosan. A többek között láncdohányos elnök egészségi állapota régóta közbeszéd tárgya, a cseh sajtó úgy tudja, az elnök cukorbeteg, de pontos tájékoztatást vasárnap sem adtak róla, ezért nem tudni, hogy hamarosan ismét el tudja-e látni államfői teendőit.

Az MTI szerint Miroslav Zavoral – aki Zeman orvosaként a prágai Központi Katonai Kórház igazgatója is – vasárnap elmondta, hogy az ő javaslatára vitték be az államfőt. Pontosan tudják, mi Zeman baja, és megfelelő kezelést kapott. A cseh sajtó úgy tudja, hogy az államfő akár három hétig kórházban lesz.

A találkozóról sem derült ki túl sok minden, Babiš annyit mondott, hogy már korábban eltervezett volt. A Lidovky.cz portál forrásai szerint a választási eredményről is beszéltek, de azt az államfő szóvivője is megerősítette, hogy kormányalakítási megbízást hivatalos úton jelentettek volna be. Babiš szombaton arról beszélt, hogy szerdán kezdődhetnek kormányalakítási tárgyalások, a közszolgálati hírtelevízió szerint azonban csak egy hét múlva, ez az államfő egészségi állapotának függvénye, írta az MTI.

Orbán is bedobta magát Babiš mellett

Babiš pártja ugyan a liberális Renew Europe frakcióban ül az EP-ben, a centrista-liberális-populista formáció vezetője mégis Orbán Viktor szövetségesének számított: Babiš szeptemberben eljött a Budapesti Demográfiai Konferenciára – ahol Orbánnal együtt a migránshullámban elvesző Európáról beszéltek -, majd Orbán ment el Csehországba, hogy kiálljon Babiš mellett.

Egy Babiš nélküli kormány azonban nem biztos, hogy kardinális változást hoz: a Polgármesterek párt vezetője, Vít Rakušan pont Orbánt hozta fel ellenpéldaként az egyik tévévitán, amikor arról beszélt, hogy vagy liberális demokrácia marad Csehország, vagy az orbáni útra lép, de a Petr Fiala vezette ODS is ellenzi az EU mélyebb integrációját, és hasonlóan foglal állást a migrációt illetően is. „Vannak abban a szövetségben olyanok, akik szimpatizálnak Orbánnal, még ha többségben is vannak azok, akik kimondják, hogy nem támogatnak egy autoriter beállítottságú rezsimet. Ezzel együtt bizonyos, hogy nem Fiala kormánya lenne Orbán leghangosabb kritikusa” – mondta Martin Ehl. A cseh gazdasági újságíró szerint a V4-ben való részvétel leépítése sem merülne fel egy Babiš nélküli kormányban, de az nem várható, hogy a Brüsszellel szembeni retorika ugyanolyan legyen Prágában, mint Budapesten.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!