A cseh kormányfő francia kastélya és Tony Blair háza is előkerül a Pandora-iratokban

2021. október 03. – 18:30

frissítve

A cseh kormányfő francia kastélya és Tony Blair háza is előkerül a Pandora-iratokban
Illusztráció: Direkt36

Másolás

Vágólapra másolva

Több millió kiszivárgott dokumentum segítségével tárta fel a világ 35 – jelenlegi és korábbi – vezetőjének az eltitkolt pénzügyeit az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi újságírói együttműködés. Fény derült emellett több mint 90 ország köztisztviselőinek, illetve egy sor nemzetközi körözött személynek, csalónak és gyilkosnak a pénzügyi titkaira is – írja az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat a legújabb nyomozásáról szóló beszámolójában.

A Jordán uralkodó, Ukrajna, Kenya és Ecuador miniszterei, Csehország miniszterelnöke, továbbá az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair offshore üzletei is felbukkannak a titkos dokumentumokban. Az akták Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem hivatalos propagandaminiszterének”, Oroszország, India, az Egyesült Államok, Mexikó és más országok további 130 milliárdosának pénzügyeiről is feltárnak részleteket.

A kiszivárogtatott adatokból kiderül, hogy a nagy befolyású emberek, például politikusok és gazdasági vezetők, ahelyett, hogy küzdenének az offshore rendszerek ellen, inkább hasznot húznak belőlük, és a vagyonukat ilyen cégekben rejtik el. A kormányok keveset tesznek azért, hogy lassítsák ezt a globális, illegális pénzáramlást, amely egész országokat taszíthat szegénységbe, miközben a bűnözők vagyonát gyarapítja.

Ezeket a kiszivárgott dokumentumokat az ICIJ Pandora-iratoknak hívja, utalva arra, hogy milyen súlyos ügyek kerülnek most napvilágra.

Az ICIJ 11,9 millió bizalmas iratot szerzett meg, és 150 szerkesztőség 600 újságírójából álló csapat segítségével két éven keresztül vizsgálta ezeket a dokumentumokat. Magyarországról a Direkt36 tényfeltáró központ vett részt a projektben, és a magyar érintettek offshore érdekeltségeiről ebben a cikkben számolt be.

A kiszivárgott iratok a világ 14 olyan offshore szolgáltató cégének adatait tartalmazzák, amelyek kifejezetten olyan ügyfelek számára hoznak létre fantom vállalkozásokat és offshore üzleteket, akik pénzügyi tevékenységük titokban tartására törekszenek. A Pandora-iratok rengeteg fontos ember titkait rejti: háromszor annyi – jelenlegi és korábbi – állami vezető és kétszer annyi köztisztviselő offshore ügyleteit tárják fel, mint bármely korábbi offshore-kiszivárgás.

Az ICIJ rámutat arra, hogy a növekvő egyenlőtlenségek és az autoriter rendszerek megerősödése korában a Pandora-iratok eddig példátlan betekintést adnak abba, hogyan működik a pénz és a hatalom a 21. században, és hogyan hajlott, majd tört meg a jogállamiság a világ több pontján is azoknak a pénzügyi titkoknak a hatására, amelyet a világ tehetős országai, köztük az Egyesült Államok, tettek lehetővé.

Az offshore rendszer általában pálmafákkal borított kis szigetekként él a köztudatban, de a Pandora-iratok megmutatják, hogy az illegális pénzügyi gépezet valójában a világ minden sarkában működik, beleértve a legerősebb és legtehetősebb gazdaságok pénzügyi központjait is.

Az ICIJ és médiapartnerei felfedik, hogy a titkos pénzügyek hogyan szivárogtak be a globális politikába – és arra is rálátást adnak, miért nem tettek határozottabb lépéseket a kormányok és a nemzetközi szervezetek annak érdekében, hogy véget vessenek a pénzügyi jogsértéseknek.

Ármány és kiváltság

A legtöbb országban nem számít illegálisnak, ha valaki offshore vagyonnal rendelkezik vagy fantomcégeket hoz létre annak érdekében, hogy határokon átívelve is üzletelhessen. A nemzetközi szférában mozgó üzletemberek szerint offshore cégekre az üzleti ügyek bonyolításához van szükség– ezek azonban gyakran végződnek úgy, hogy azt a profitot, amit egy magasabb adóval működő országban megkeresnek, egy alacsonyabb adóval rendelkező országban csak papíron bejegyzett cégbe csatornázzák át.

Politikai szereplők és gazdag magánszemélyek – sok országban komoly átfedésben van a két kategória közt – nagy számban használják az offshore rendszert arra, hogy a vagyonukat kezeljék, mozgassák vagy elrejtsék. Az ICIJ szerint így az emberiség többi részéhez képest kiváltságos szerephez jutnak, és más szabályok szerint játszanak egy olyan játékban, ami könnyíti a bűnözést és a korrupciót, valamint megerősíti a világ gazdasági és politikai vezetőinek a hatalmát.

A rendszer fenntartásában számos európai vagy amerikai székhellyel rendelkező intézmény is segít, például multinacionális bankok, ügyvédi irodák és különböző könyvelő cégek.

A Pandora-iratok nyomozása az ICIJ történetében mérföldkőnek számító Panama-iratokénál is nagyobb és átfogóbb volt. A 2016-ban publikált Panama-iratok megrázták az egész világot, és egy tucat országban rendőrségi razziákhoz és törvénymódosításokhoz vetettek, sőt, Izland és Pakisztán miniszterelnöke bele is bukott a botrányba.

A Panama-iratok egy offshore szolgáltató cég aktáiból kerültek ki: a panamai Mossack Fonesca ügyvédi irodából. A Pandora-iratok azonban az offshore szektor sűrűjében dolgozó ügyvédek, közvetítők és összekötők sokkal szélesebb spektrumát mutatja be.

A Pandora-iratok sokkal több állami vezető és köztisztviselő pénzügyeit hozza nyilvánosságra, mint amit a Panama-iratok, és kétszer annyi információt közöl az offshore cégek tulajdonosi hátteréről is. Összességében az új kiszivárgások több mint 29 ezer offshore cég tényleges tulajdonosait fedik fel. Ezek a tulajdonosok több mint 200 országból származnak, többségük Oroszországból, az Egyesült Királyságból, Argentínából, Brazíliából és Kínából.

A Pandora Iratokon olyan szerkesztőségek dolgoztak, mint a The Washington Post, a BBC, a Radio France, az Indian Express, a zimbabwei The Standard, a marokkói Le Desk és az ecuadori Diario El Universio.

Azért volt szükség nemzetközi csapatra, mert a kiszivárgott dokumentumok forrásául szolgáló 14 offshore szolgáltató cég központjai a világ különböző részein elszórva találhatóak, kezdve a Karibi-térségtől, a Perzsa-öblön át a Dél-kínai-tengerig.

Néhány száz vagy néhány ezer dollárért az offshore szolgáltatók segítenek az ügyfeleknek elindítani olyan cégeket, amelyeknek a tényleges tulajdonosai rejtve maradnak. Vagy 2000 és 25 000 dollár között mozgó összegekért már olyan vagyonkezelő struktúrákat is létrehozhatnak, amelyekben a kedvezményezettek maguk irányíthatják a pénzüket – miközben jogilag hivatalosan nem ők felelnek érte. Az ICIJ szerint mindez pedig csak egy kis kreatív papírmozgatásba kerül, ami segít megvédeni a vagyont a hitelezőktől, a jogi szankcióktól és még a korábbi házastársaktól is.

Az offshore cégeket létrehozó szolgáltatók nem egyedül dolgoznak. Összeállnak más cégekkel a világ minden tájáról, hogy vállalkozások és alapítványok összefüggő rendszerét hozzák létre. Minél bonyolultabbak a megegyezések, annál magasabbak az árak, az ügyfél pedig annál nagyobb bizalmasságra és védelemre számíthat.

Babis kastélya

Andrej Babis cseh miniszterelnök, országának egyik leggazdagabb embere, hatalomra jutásakor azt ígérte: véget vet az adócsalásnak és a korrupciónak. 2011-ben, mikorra már egyre jobban bevonódott a politikába, Babis azt üzente a választóinak, hogy olyan országot akar létrehozni, ahol „a vállalkozók az üzlettel foglalkoznak, és örülnek, hogy adót fizethetnek”.

A kiszivárogtatott adatokból azonban kiderül, hogy 2009-ben Babis 22 millió dollárt fektetett be egy sor offshore cégbe, hogy megvásárolhassa a Bigaud Kastély néven ismert hatalmas ingatlant, ami a franciaországi Cannes mellett egy Mougis nevű hegyvidéki kis faluban található. Egy évvel később francia értesülések nyomán kiderült, hogy Babis egy másik, Monacóban bejegyzett fedőcégen keresztül újabb hét ingatlant vett meg a birtok közelében, köztük egy kétemeletes, garázzsal és medencével felszerelt villát is.

Az ICIJ cseh partnere, az Investigate.cz által megszerzett adatok szerint Babis a vagyonbevallásaiban nem tüntette fel, hogy ő lenne a tulajdonosa akár a fedőcégeknek vagy a birtokoknak. 2018-ban viszont egy, a Babis által közvetetten tulajdonolt ingatlanos vállalatcsoport megvette azokat a cégeket Monacóban, amelyek a kastély és a villa tulajdonosai voltak.

A vállalatcsoport egy szóvivője azt mondta az ICIJ-nek, hogy a cég törvényesen működik, Babis birtokainak felvásárlásával kapcsolatban azonban nem válaszolt a kérdésekre. „Mint minden más üzleti vállalkozásnak, nekünk is megvan a jogunk rá, hogy megvédjük az üzleti titkainkat” – írta. Babis nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

A Blair házaspár üzlete

A Pandora Iratok megmutatják, hogy 2017-ben Tony Blair és a felesége, Cherie megvásároltak egy brit-Virgin-szigeteki céget, amin keresztül egy 8,8 millió dollár értékű viktoriánus épület tulajdonosaivá váltak. A londoni épület jelenleg is Cherie Blair ügyvédi irodájának ad otthont.

Az adatok arra utalnak, hogy Cherie Blair és a férje, aki a miniszterelnöki székről történő 2007-es lemondását követően diplomataként szolgált a Közel-Keleten, az offshore céget Bahrein ipari és turisztikai miniszterétől, Zayed bin Rashid al-Zayani-tól vásárolták meg. Az azonban, hogy nem az épületet, hanem a tulajdonos cég részvényeit szerezték meg, a Blair házaspárnak több mint 400 ezer dollárnyi ingatlanadót spórolt meg.

A Blair házaspár és al Zayani is azt nyilatkozták, hogy a másik fél részvételéről az üzletben eredetileg egyikőjük sem tudott.

Cherie Blair azt is hozzátette, hogy a férje nem volt érintett a tranzakcióban, aminek az volt a célja, hogy „az épület és a cég visszakerüljön az Egyesült Királyság adó- és szabályozási rendszerébe”.

Putyin imázsépítője

A Pandora-iratokban felbukkan továbbá egy befolyásos orosz személyiség, a televíziós igazgató és Oscar-díj jelölt producer, Konstantin Ernst is, akit közeli szálak kötnek Vlagyimir Putyin elnökhöz. Az ICIJ azt írja, hogy a Putyin legfontosabb „imázsépítőjeként” is emlegetett Ernst volt az, aki meggyőzte az orosz népet arról, hogy Putyin „Oroszország erős akaratú megmentője”.

A Pandora-iratokból kiderül, hogy Ernst – nem sokkal azután, hogy előkészítette a 2014-es téli olimpia nyitó és záró rendezvényeit Szocsiban – egy igencsak kedvező pénzügyi ügyletben kapott lehetőséget arra, hogy segítsen Putyin népszerűsítésében az országon belül és az országon kívül is.

Elrejtőzve több rétegnyi offshore cég alatt, Ernst egy olyan masszív állami privatizációs beruházás csendes résztvevője lett, amely több tucat moszkvai mozi és az azokat körülvevő ingatlanok felvásárlásáról szólt.

A kiszivárgott adatok bemutatják, hogy 2019-re Ernst személyes részesedése az üzletben elérte a 140 millió dollárt. Ernst az ICIJ-nak azt mondta, hogy soha nem titkolta, hogy részt vett a privatizációs ügyletben, amely állítása szerint nem az olimpiai munkájáért járó kompenzáció része volt. „Nem követtem el törvénytelenségeket. Most sem csinálok ilyet, és a jövőben sem fogok. A szüleim így neveltek engem” – fogalmazott Ernst.

Az ICIJ cikkét Matyasovszki Fanni fordította magyarra.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!