Orbán Londonban elítélte Putyin „gyalázatos ukrajnai tetteit”, de nem fogja hagyni, hogy energetikai szankciókat vezessenek be Oroszország ellen

Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciókat nem szabad kiterjeszteni az olaj és a gáz területére, miután kedden Londonban tárgyalt Boris Johnson brit miniszterelnökkel és a többi visegrádi ország miniszterelnökével.

A miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és kügyminiszter reggel érkezett meg az Egyesült Királyságba. Délelőtt Orbán Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel egyeztetett a londoni magyar nagykövetségen. Ezután koradélután Boris Johnson a Lancaster House nevű palotában csúcstalálkozón fogadta a V4-es vezetőket. Végül pedig a brit miniszterelnök külön-külön is tárgyalt a visegrádi vezetőkkel, így Orbán Viktorral is.

Orbán nem fogja hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg

A találkozók után Orbán Viktor egy Facebookra feltöltött videóban foglalta össze a nap történéseit. A miniszterelnök arról beszélt, hogy világos, hogy a visegrádi országok abban érdekeltek, hogy a háború minél hamarabb és tárgyalásos úton lezáruljon, amiért a V4-es kormányok mindent meg fognak tenni a következő hetekben. A tárgyalásokon szóba kerültek a gazdasági szankciók hatásai is, melyeket „mindenki megszenved egész Európában”, így Magyarország is.

„A szankciók további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és gázszektorra aránytalanul nagy terhet jelentene Magyarország számára. Ezért világossá tettem, hogy mi elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”

– jelentette ki Orbán.

A magyar miniszterelnök szerint tehát az Oroszország elleni szankciókat nem szabad kiterjeszteni az olaj és a gáz területére. Ugyanis Magyarországra a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűt. „Gáz és olaj nélkül egyszerűen nem működik a magyar gazdaság” – fogalmazott Orbán.

Nem sokkal a csúcstalálkozó vége után előbb az Egyesült Királyság, majd az Egyesült Államok is bejelentette, hogy betiltják az olaj importját (az USA a földgázét is). Az Egyesült Államokban már most életbe lép a tiltás, míg az Egyesült Királyság hagy egy kilenc hónapos türelmi időt az év végéig, hogy a brit cégek helyettesíthessék az orosz olajat.

A csúcstalálkozó után az öt miniszterelnök egy közös nyilatkozatot is kiadott, melyben elítélik az orosz agressziót, melyet „egy szuverén, békés, demokratikus állam elleni brutális, indokolatlan és előre megfontolt támadás”-nak neveznek a közleményben. A vezetők megállapodtak abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést az Egyesült Királyság és a V4-ek között a kiberbiztonság terén, „mely a magyar V4-elnökség egyik legfontosabb prioritása”. A közös nyilatkozat szerint a miniszterelnökök ezenkívül megvitatták azt is, hogy hogyan lehetne csökkenteni a visegrádi országok orosz energiafüggőségét.

A csúcstalálkozót követően a V4-es miniszterelnökök külön-külön is egyeztettek Boris Johnsonnal. A magyar és a brit miniszterelnök tárgyalásán a brit miniszterelnöki hivatal sajtóközleménye szerint

„a két vezető elítélte Oroszország gyalázatos tetteit Ukrajnában, és kijelentették, hogy Putyinnak véget kell vetnie barbár hadjáratának.”

A brit miniszterelnök ismertette az Egyesült Királyság terveit a szigorúbb és gyorsabb szankciókkal kapcsolatban, és elmondta, hogy kulcsfontosságúnak tartja, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország közösen dolgozzon azon, hogyan csökkenthetnék az orosz gáztól és olajtól való függőséget. Mindkét miniszterelnök egyetértett abban, hogy Oroszország egész Európát destabilizáló tevékenysége ellen fel kell lépni, többek között az Egyesült Királyság és Magyarország közötti kiberbiztonsági kapcsolatok elmélyítésével.

Szijjártó régi jó barátként üdvözölte Johnsont

A keddi tárgyalások megkezdése előtt Szijjártó Péter is bejelentkezett a Facebookon. A külügyminiszter arról beszélt, hogy a visegrádi országok és az Egyesült Királyság csúcstalálkozóját még jóval az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt kezdték el szervezni, így eredetileg nem úgy készültek, hogy erről lesz majd szó a tárgyaláson.

A külügyminiszter néhány órával később, a Lancaster House-ból arról posztolt egy képet, ahogyan éppen üdvözli „régi jó barátját”, Boris Johnsont. A két politikus elvileg hosszú évek óta jó viszonyt ápol. Johnson 2018-ban, még külügyminiszterként egy családi vacsorára is ellátogatott Szijjártóék dunakeszi házába, mely „örök emlék marad” a Szijjártó-gyerekeknek, írta a kép mellé a külügyminiszter.

Szijjártó Péter azt is bejelentette Londonban, hogy főkonzulátussá bővítik az edinburghi magyar külképviseletet, a londoni konzulátust pedig új épületbe költöztetik, hogy jobban kiszolgálhassák az Egyesült Királyságban élő, tanuló és dolgozó magyarokat. „A London szívében nyíló, mintegy 600 négyzetméteres konzuli irodában emelt szintű szolgáltatások várják majd az ügyes-bajos dolgaikat intéző magyarokat” – idézi az MTI a külügyminisztert. A bejelentést követően érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy az új, 600 négyzetméteres konzuli irodát vajon a februárban mintegy 10 milliárd forintért megvásárolt Londoni Magyar Házban fogják-e berendezni. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

A külügyminiszter ezenkívül arról is beszélt, hogy a három Egyesült Királyságban kialakított szavazóhely (London, Manchester, Edinburgh) a négy évvel ezelőttihez képest „jelentős mértékben megemelt kapacitással” várja majd a magyar választópolgárokat, hogy a szavazóknak minél kevesebbet kelljen sorba állniuk.

A kormányt az elmúlt években sok kritika érte amiatt, hogy a több mint százezer, az Egyesült Királyságban élő magyarra mindössze három szavazókör jut, ahova egyeseknek 100-150 kilométereket kell utazniuk, a helyszínen pedig órákat kell sorban állniuk, hogy szavazhassanak.