A németországi magyarok mindössze 5 helyen szavazhatnak, a románok 80 szavazóhelyiséget nyitottak

2022. február 18. – 16:24

A németországi magyarok mindössze 5 helyen szavazhatnak, a románok 80 szavazóhelyiséget nyitottak
Egy nő átveszi a szavazólapot a magyarországi országgyűlési képviselő-választáson a berlini magyar nagykövetségen 2014. április 6-án. – Bócsi Krisztián / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Egy Németországban élő magyar levélben kérte az ottani magyar nagykövetséget, hogy az április 3-i választáson az 5 külképviseleti szavazásra kijelölt városon kívül is legyenek szavazóhelyiségek. A berlini magyar konzul szerint a német szabályok alapján csak ott lehet szavazni, ahol magyar külképviselet is van. A Drezdában élő magyar szerint azonban ez a szabály már nem él: ha Magyarország valóban akarná, Németország több helyen is megengedné a szavazást. 2020-ban például a Németországban élő románok mintegy 50 városban, 80 helyen szavazhattak, és a franciáknak sem csak a külképviseleteik városaiban voltak szavazóhelyiségeik.

A 2018-as választásokon több külképviseleten, így például a magyarok által nagy számban lakott Londonban is hosszas sorok alakultak ki. A szavazást végül úgy zárták le, hogy rácsukták a kaput a várakozókra, és többen nem tudtak szavazni. Az akkori beszámolók szerint volt olyan magyar, aki Portugáliában 600 kilométert utazott azért, hogy Lisszabonban leadhassa a szavazát.

Ha kevés helyen lehet szavazni, akkor sokat kell sorban állni, és lesznek emberek, akiknek sokat kell utazniuk választójoguk gyakorlásához. Ez sok embert tarthat vissza a szavazástól. A hasonló helyzetek elkerülésére az Angliában élő magyarok által alapított Diaspora Aid nevű civil szervezet nemrég gyűjtésbe kezdett, hogy akár ezrével juttassanak el olyanokat szavazni április 3-án, akik már régen letettek arról, hogy voksoljanak – írta a 444.hu. Nagy-Britanniában hivatalosan 155 ezer magyar él, de az ottani magyarok (magyar állampolgárok) valós száma ennél jóval magasabb. Angliában három helyen, Londonban, Manchesterben és Edinburgh-ben lehet szavazni. A 2018-as választáson a három városban összesen 10 680 magyar szavazott, közülük a legtöbben Londonban, 8248-an.

Nem lehet levélben szavazni

A Németországban élő magyarok is hasonló problémát érzékelnek. A Nagy-Britanniánál másfélszer nagyobb területű országban 2018-ban még csak négy városban volt külképviseleti szavazás, idén már öt városban lehet személyesen bedobni a szavazólapot az urnákba, de az ott élő legalább 200 ezer magyarhoz képest ez sem túl sok. A Telex egyik Drezdában élő olvasója ezért egyéni kezdeményezésként levélben fordult a berlini magyar nagykövetséghez azzal, hogy nyissanak jóval több szavazóhelyiséget az országban, ezzel is segítve az ott élő magyarok választójogának gyakorlását.

Egyszerűbb lenne persze levélben szavazni, de a magyar választójogi törvény ezt csak azoknak a külföldön élő magyar állampolgároknak teszi lehetővé, akiknek nincsen magyarországi lakcímük (ők viszont így csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem). Márpedig a magyarországi lakcímétől sok, évek óta külföldön élő magyar nem akar és nem is tud megválni. A levélíró is azzal érvelt, hogy a hazai törvények egyáltalán nem indokolják, a lakáshitellel rendelkezők esetében pedig kifejezetten ellehetetlenítik, hogy a külföldön tartózkodó magyarok feladják a lakcímüket. Így tízezrek élnek Németországban olyanok, akik csak a konzulátusokon tudják leadni a szavazatukat, levélben nem. A levélíró ezzel rávilágít arra az Európában egyedülálló megkülönböztetésre is, hogy a külföldön élő magyarok egy része tud levélben szavazni, másik részük viszont nem.

Sokakat az tart vissza a szavazástól, hogy adott esetben 100 kilométert is kellene utazniuk az öt szavazóhelyiség valamelyikébe. A levélíró ezért azt kérte, hogy minden, legalább 1000 magyar állampolgárnak otthont adó német városban legyen szavazóhely április 3-án. Ezzel sok tízezer ember választási részvételét tehetné lehetővé.

A nagykövetség csak a törvényekhez tartja magát

A levélre érkezett is válasz a berlini magyar konzultól. E szerint egyrészt a magyar választási törvény határozza meg azokat a szabályokat, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező vagy azzal nem rendelkező magyar állampolgárok hogyan adhatják le a szavazatukat. A nagykövetség vagy általában a külképviseletek csak a jogszabályok által, illetve a Nemzeti Választási Iroda által meghatározott – jogszabályi felhatalmazáson alapuló – feladatokat hajtják végre az országgyűlési választások lebonyolításakor. A nagykövetség ezért előzékenyen azt is javasolta a levélírónak, hogy mivel a törvényt az országgyűlés tudja módosítani, tehát az ezzel kapcsolatos javaslatokkal forduljon a magyarországi lakhely szerinti országgyűlési képviselőjéhez vagy a politikai preferenciáihoz legközelebb eső párt képviselőihez.

A konzul ezután a német gyakorlatra hivatkozik. Ennek alapja pedig 2007-ből a német belügyminisztérium akkori államtitkárának, Peter Altmaiernek a válasza képviselők írásbeli kérdésére (ezt egy 2017-es német nyelvű Bundestag-összefoglalóból idézik). E szerint 1991 óta a szövetségi külügyi hivatal (külügyminisztérium), a szövetségi belügyminisztérium és a tartományi belügyminisztériumok között egyeztetett eljárás alapján a szavazatok személyes leadására csak a Németországban akkreditált külképviseletek helyiségeiben van lehetőség, és ez mindig előzetes engedélyt igényel.

A konzul arra hívja fel a figyelmet, hogy a német előírással összecseng a magyar szabályozás is. A választási törvény 269. § (4) bekezdése kimondja, hogy „a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat.”

Szavazók állnak sorba a londoni Millbank Tower előtt a magyarországi országgyűlési képviselő-választás során 2014. április 6-án – Fotó: Kollányi Péter / MTI
Szavazók állnak sorba a londoni Millbank Tower előtt a magyarországi országgyűlési képviselő-választás során 2014. április 6-án – Fotó: Kollányi Péter / MTI

Három külképviselet, két hotel

A berlini konzul szerint ez alól Németországban még a magyarnál létszámában lényegesen nagyobb közösségek esetében sem tettek kivételt. Például 2018-ban a törökországi választások idején csak a németországi török külképviseleteken (13 helyszínen) adhatta le szavazatát a Németországban élő mintegy 1,44 millió török állampolgár. Ehhez képest a Németországban hivatalosan nyilvántartott kb. 220 ezer magyar állampolgárnak idén 5 helyszínen lesz erre lehetősége.

Az NVI honlapja szerint idén a következő 5 helyen szavazhatnak a németországi magyarok:

  • Berlini Magyar Nagykövetség
  • München, Magyarország Főkonzulátusa
  • Stuttgart, Magyarország Főkonzulátusa
  • Düsseldorf, Leonardo Hotel
  • Nürnberg, Mövenpick Hotel

Jól látható, hogy a listán két hotel is szerepel szavazóhelyiségként, amelyek nem külképviseleti épületek. Ezek azok a konzul által hivatkozott esetek, amikor nem oldható meg a külképviselet épületében a szavazás: Düsselfdorfban főkonzulátus, Nürnbergben pedig tiszteletbeli konzulátus működik, ahol hivatalos konzuli ügyintézés is zajlik.

2018-ban, amikor még csak négy helyen szavazhattak a Németországban élő magyarok, összesen 11 378-en szavaztak. A legtöbben, 4527-en Münchenben adták le szavazatukat.

A románok és a franciák több helyen szavazhattak

A magyar panaszos szerint azonban a nagykövetség válaszában nem állja meg a helyét a német szövetségi belügyminisztérium államtitkárának kijelentésére való hivatkozás. 2007-ben valóban még csak konzulátusokban engedélyezték szavazóhelyiségek létrehozását, de ez a gyakorlat mára már megváltozott. Épp a konzul által is hivatkozott 2017-es Bundestag-összefoglalóban olvasható ugyanis a következő mondat:

„A befogadó állam nem köteles szavazóhelyiségeket rendelkezésre bocsátani a kérelmező államhoz tartozóknak a diplomáciai/konzuli képviseleteken kívül – de természetesen megteheti ezt.”

A szövegből a levélíró szerint az derül ki, hogy ha Magyarország tényleg kezdeményezné, hogy konzulátusokon kívül is legyenek szavazóhelyiségek német felségterületen, azt Németország nagy eséllyel engedélyezné.

Ezt támasztja alá, hogy a 2020-as romániai választásokat úgy bonyolították le, hogy minden külföldön élő román szavazópolgár előre regisztrálhatott a szavazásra, és mindenhol, ahol több mint 100 regisztrált jött össze, ott nyitottak egy szavazóhelyiséget. Németországban így a román választópolgárok mintegy 50 német városban 80 szavazóhelyen járulhattak személyesen az urnákhoz (a román választás szavazóhelyiségeinek térképe). Ha a német hatóságok ezt nem engedélyezték volna, ez nyilván nem lett volna kivitelezhető, mondta a Telexnek a levélíró.

Hasonlóképpen Franciaország is létrehozott szavazóhelyiségeket Németországban a külképviseleteken kívül. Míg Franciaországnak hét konzulátusa van Németországban (Berlin, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, München, Saarbrücken, Stuttgart), tíz városban lehetett szavazni a legutóbbi elnökválasztásokon (Berlin, Bréma, Hannover, Frankfurt, Mainz, Hamburg, Stuttgart, Freiburg, Karlsruhe, Tübingen). A levélíró szerint tehát ha a magyar hatóságok akarata meglenne rá, akkor Németországban is könnyűszerrel megoldható lenne, hogy ne csak öt városban szavazhassanak az ott élő magyar állampolgárok.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom