Ukrajna miatt már nem annyira két jó barát a lengyel és a magyar kormány

2022. szeptember 22. – 04:59

frissítve

Ukrajna miatt már nem annyira két jó barát a lengyel és a magyar kormány
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök még 2018-ban – Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Komoly átrendeződést hozhat a magyar–lengyel viszonyokban az orosz–ukrán háború: elképzelhető, hogy a közeljövőben a „két jóbarát” már csak taktikai szinten fog össze, hogy megszerezze az uniós pénzeket.

Röviden így lehetne összefoglalni az Eötvös Csoport szerda délutáni rendezvényét, ahol Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő és Zgut-Przybylska Edit politológus tartott előadást a két illiberális állam politikájáról és viszonyairól.

Mind a két kutató Varsóban él, így testközelből tapasztalhatták meg, hogyan változott meg a lengyelek viszonya a magyarokhoz. Ezen kívül azt is bemutatták, miben különbözik a lengyelországi illiberalizmus az itthonitól, és hogy melyik az a terület, ahol az ukrán kérdésben való nézeteltérésük ellenére továbbra is kéz a kézben harcol majd egymással a varsói és a budapesti kormány.

A háború teheti középhatalommá Varsót

Zeöld Zsombor az előadását a lengyel politikai helyzet vázolásával kezdte: a magyar viszonyokhoz képest erősebb a köztársasági elnök pozíciója, viszont ugyanúgy egy vegyes ideológiai spektrumú ellenzék áll szemben a jobboldali-populista kormánypárttal. Az alapvető kül- és biztonságpolitikai kérdésekben viszont mindkét politikai oldal egyetért: az Egyesült Államok szövetséges, Ukrajnát támogatni kell, Oroszország pedig fenyegetést jelent.

Persze a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) ugyanúgy irányítja a politikai napirendet, akárcsak a Fidesz, viszont nekik is szembesülniük kell az egyre magasabb inflációval és a megugrott energiaárakkal. „Ez az ország átélt egy hiperinflációt is, és a svájci frank alapú hitelek miatt nagyon ki volt téve az eladósodásnak, ezért erős társadalmi tapasztalatuk van a gazdasági válságokról” – mondta Zeöld.

Zeöld Zsombor interjút ad az ATV-nek – Forrás: ATV
Zeöld Zsombor interjút ad az ATV-nek – Forrás: ATV

A válság mellett pedig legalább ennyire fontos faktor a lengyel politikában Ukrajna kérdése: „A lengyelek számára 2014-ben indult a háború, az idei eszkaláció csak ennek a folytatása.

Lengyelországban sehol, semmilyen szinten nem merül fel, hogy beleharapjanak Ukrajnába. Az, hogy területeket vegyenek el, és átrajzolják a lengyel-ukrán határt, az mind az orosz dezinformációs tevékenység része – és itthon is az orosz propaganda eszközei terjesztik ezt”

– mondta Zeöld Zsombor. Szerinte a háborúban Varsó lehetőséget lát arra, hogy külső segítséggel – az Egyesült Államok támogatásával – európai középhatalommá váljon. „Ez az ország túl nagy Közép-Európa számára, hiszen sokkal nagyobb területében és lakosságában is, mint Csehország, Szlovákia és Magyarország együttvéve.” A lengyel geopolitika az orosz fenyegetettség miatt hidegháborús helyzetre készül, aminek a része Ukrajna védelme és diplomáciai támogatása is – de legalább ennyire része a NATO-val való szoros tengeri együttműködés, vagy épp a kapcsolatok építése Romániával, Törökországgal és Dél-Koreával.

Utóbbi országgal együttműködve fejlesztett Lengyelország önjáró lövegeket is, amelyeknek Ukrajna lehet a felvevőpiaca. A lengyel hadiipar Zeöld szerint most rendkívüli forrásokat kap, aminek köszönhetően a honvédelmi kiadások az idei GDP 4,2 százalékát adják majd. „Ez kicsit visszaeshet jövőre, de így is magasan felette lesz a 2 százalékos NATO-célnak 2023-ban is” – mondta Zeöld.

Az ukránok melletti kiállás viszont társadalmi feszültségekhez is vezethet a kibontakozó gazdasági válságban a szakértő szerint: „1,5-2 millió ukrán menekültről beszélünk, akiknek munkát kell biztosítani – és bár a társadalom támogatja az ukránokat, de a kezdeti szolidaritás kezd kifulladni. Helyi szinten problémák is lehetnek az ukránok integrációjával. Ez pedig csapdahelyzetet okozhat a PiS számára, ezért próbálnak aktívan mozogni a bel- és külpolitikai térben is.”

Míg a kétoldalú kapcsolatokat megerősítené a varsói vezetés, a Visegrádi Négyekkel való együttműködést már inkább „lecsavarnák” Zeöld szerint. Sőt, egyes belpolitikai kommentárok azt javasolják a kormánynak, hogy tegye világossá: az Európai Uniónak nem szabadna összemosnia a lengyel és a magyar jogállamisági ügyeket.

Korrupció, szavazatvásárlás, média

Holott mindkét országban súlyos gondok vannak a jogállamiságot illetően – ezt vázolta előadásában Zgut-Przybylska Edit. A politológus szerint ugyan az informális hatalomgyakorlásnak vannak hasonló eszközei Magyarországon és Lengyelországban, de az intézményi különbségek hatalmasak a két ország között.

„Míg Lengyelországban főleg a bíróságoknak ment neki a rendszer – ahol a »dekommunizáció« keretében leváltották a független bírákat –, addig Magyarországon az összes demokratikus intézményt a saját képére formálta a hatalom. A civil szervezetek és a független média erejét is visszaszorította a magyar kormány a különböző civiltörvényekkel és az állami propagandagépezettel, ez viszont a lengyel kormánynak a kevésbé központosított rendszer miatt nem sikerült”

– mondta Zgut-Przybylska. A kutató szerint ráadásul míg a magyar kormány gőzhengerként formálta egyenlőtlenné a politikai játékteret a szabályok átírásával, a lengyel kormányt több fék és ellensúly korlátozza. Többek között a PiS által jelölt Andrzej Duda köztársasági elnök, aki a 2020-ban indult második ciklusa óta a kormány egyre több törvényét vétózza meg, köztük legutóbb az amerikai tulajdonú TVN ellen célzott médiatörvényt.

Zgut-Przybylska Edit interjút ad az ATV-nek – Forrás: ATV
Zgut-Przybylska Edit interjút ad az ATV-nek – Forrás: ATV

Zgut-Przybylska szerint bár az informális hatalomgyakorlás minden országban jelen van, de Magyarországon és Lengyelországban ezek olyan jelenségek formájában jelennek meg, mint a klientelizmus vagy a korrupció. Ezen pedig csak rontott például a szovjet kommunista rendszerek öröksége, és az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat is: „Bár mindent teljesített mindkét ország a maastrichti feltételrendszer formális kritériumaiból, de az unió nem vizsgálta a feltételek gyakorlati érvényesülését” – mondta a politológus.

Három példán keresztül mutatta be Zgut-Przybylska, hogyan teszi egyenlőtlenné a politikai terepet a magyar és a lengyel illiberális hatalom:

  1. Korrupció: Magyarországon egy, a miniszterelnök körül jól beazonosítható, szűk csoport nyeri a közbeszerzések jelentős részét, ami egyenlőtlenné teszi az erőforrások közötti versenyt. Lengyelországban viszont inkább az állami vállalatokat veszi be a kormánypárt, vagy éppen speciális alapítványokon keresztül fordít állami támogatásokat politikai célra.
  2. Klientelizmus: Magyarországon látványos a szavazatvásárlás jelensége, ennek laboratóriumaként emlegette a kutató Budapest VIII. kerületét, ahol szerinte a kiszolgáltatott közösségeket megfélemlítéssel veszik rá arra, hogy leszavazzanak a kormánypártra. Lengyelországban kényszerítés helyett inkább osztogatással vásárolják meg a szavazatokat, de fontos szerephez jut az egyház is a kormánypárt támogatásában.
  3. Média: Mindkét országban fontos eszköz a média foglyul ejtése a hatalom megszilárdításához. Míg Magyarországon ennek legékesebb példája a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, Lengyelországban az állami vállalatokon keresztül vásárolnak fel egyre több vidéki médiumot.

Zgut-Przybylska úgy foglalta össze a magyar és a lengyel illiberalizmus közötti legfontosabb különbséget, hogy míg Magyarországon a rendszer egy személy (Orbán Viktor) köré szerveződik, addig Lengyelországban a párthűség (a Jog és Igazságosság felé) dominál, és jóval önállóbb a gazdaság működése is. Bár a kutató szerint az Európai Unió megpróbál fellépni az illiberális rendszerek ellen, de „a kreatív jogszabályi megfelelésekkel nem fogják tudni a gyakorlatban felszámolni az autoriter rendszerátalakítást”.

„Ezt pedig figyelembe kell vennie az EU-nak nemcsak Lengyelország és Magyarország, de a csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országok tekintetében is”

– tette hozzá.

Lekerültek a magyar borok a polcokról

A nézői kérdések során Zeöld Zsombor kifejtette, hogy az ukrajnai háború miatt súlyos helyzetbe került a magyar–lengyel viszony, nemcsak politikai, de társadalmi téren is:

„Itt többről van szó, mint egyszerű felháborodásról. Össztársadalmi felháborodás jellemzi a helyzetet: egyes magyar vonatkozású rendezvényeket nehezebb megrendezni manapság, mint korábban, és egyes üzletláncok polcairól még a magyar borok is lekerültek”

– mondta a Varsóban élő szakértő.

Zeöld szerint a lengyel társadalom demokrácia-képe is egészségesebb, ugyanis míg Lengyelországban a szabadság együtt jár a felelősségvállalással, „Magyarországon nem feltétlenül ez a helyzet, mert a fejekben tovább él a Kádár-rendszer”.

Ez a felelősségvállalás pedig aktivizmussal is jár Zgut-Przybylska Edit szerint: „Azok a helyi autonóm közösségek, amelyek Magyarországon sajnos apránként megszűntek, azok itt jelen vannak. Erősek a civil szervezetek, és nagyon sok olyan helyi kezdeményezés van, ami igyekszik aláásni a kormánypárt mérgező politikai megközelítéseit.”

Igaz, a demokratikus intézményekbe vetett bizalom Lengyelországban is alacsony, ahogyan a korrupcióra adott társadalmi válasz is felmutat néhol „cinikus jegyeket” – azaz egyes esetekben a lengyelek is megengedően tudnak tekinteni erre.

Zgut-Przybylska szerint a lengyel és a magyar kormány továbbra is véd- és dacszövetségben áll az Európai Unióval szemben, ha az uniós forrásokról van szó. Bár az Európai Bizottság csak Magyarországgal szemben indított jogállamisági mechanizmust, egyelőre Lengyelország uniós forrásait is blokkolják, ami miatt Varsó újra hadjáratba kezdett Brüsszellel szemben.

Azonban az ukrán kérdés miatt más együttműködés Budapest és Varsó között a jövőben aligha elképzelhető: „Tesztelik ugyan a társadalmat arra, hogy újra felélesszék a V4-eket, de ha erre nem reagálnak jól a PiS szavazói, akkor a visszájára is fordulhat a folyamat.”

A támogatottság pedig érzékeny kérdés a Jog és Igazságosság számára, hiszen jövőre választásokat tartanak Lengyelországban: „Az ellenzék ugyan bejelentette, hogy – a szélsőjobboldal kizárásával – együtt indulnak, de a társadalom problémáira nem tudnak érdemben reagálni, nincs értékelhető alternatívájuk a kormánypárt megoldásaival szemben. És bár a PiS tart is attól, hogy át kell nyúlnia a szélsőjobboldal szavazótáborába, de a kampányban csúcsra fogja járatni a polarizációt” – mondja Zgut-Przybylska Edit.

A szerda délutáni rendezvényről készült felvételt itt nézheti meg:

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kövess minket Facebookon is!