Orbán: Magyarország nem fogadja el, hogy az EU közös hitellel segítse Ukrajnát

Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében – mondta Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten az MTI beszámolója szerint.

A miniszterelnök azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, „fair módon” osszák el egymás között. Orbán szerint ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében.

Orbán kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de

„arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze”.

A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.

Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére, az erről szóló jogalkotási kezdeményezést várhatóan még a héten be fogják mutatni.

Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe ebből a célból. Ugyanezt Gulyás Gergely is kijelentette a legutóbbi kormányinfón: a kormány igent mond arra, hogy anyagilag támogassuk Ukrajnát, de a közös uniós hitelfelvételt ellenzik.

Orbán álláspontját már az elmúlt napokban is sok kritika érte, és várhatóan komolyabb diplomáciai következményekkel is jár majd. „Orbán Viktor túszul ejtette az EU-t, lényegében milliárdokat követel azért cserébe, hogy feloldja a vétót az ukrajnai segélyektől kezdve a globális társaságiadó-megállapodásig. Orbán szerint a milliárdok olyan uniós források, amelyeket országa uniós tagként megérdemel. Brüsszel azonban visszatartja őket, mert aggódik a demokratikus értékek budapesti eróziója miatt, és ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország előbb változtatásokat hajtson végre”, elemzi a helyzetet a Politico.

Ez tisztán politikai zsarolás

– jelentette ki még csütörtökön Johannes Hahn. Az uniós költségvetési biztos tehát zsarolásnak tekinti, hogy a magyar kormány nem hajlandó támogatni az Ukrajna megsegítésére szolgáló közös uniós hitelfelvételt. Ugyanaznap derült ki, hogy Markéta Pekarová Adamová cseh házelnök és Miloš Vystrčil, a cseh szenátus elnöke sem volt hajlandó egy asztalhoz ülni a magyar féllel a V4-házelnökök soron következő, jövő hét pénteki találkozóján,

Annalena Baerbock német külügyminiszter sérelmezte, hogy Magyarország blokkolta a 18 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatást Ukrajnának, mondván, Budapestnek nem szabad ezzel „pókereznie”, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre a jogállamisági vitában.

A Bloomberg meg nem nevezett EU-s diplomatákra és hivatalnokokra hivatkozva írt arról csütörtökön, hogy az Európai Bizottság valószínűleg mégsem fogja a jövő héten, november 22-én tárgyalni a magyar helyreállítási programokat. A magyar kormány még nem kapott hivatalos értesítést a halasztásról, addig pedig Navracsics Tibor fejlesztési miniszter nem kívánt nyilatkozni az ügyben, ugyanakkor csütörtök délután további források is azt erősítették meg, csak november 29-én kerül napirendre a téma az illetékes testületeknél.

Így viszont az uniós pénzügyminisztereknek aligha lesz idejük értékelni a bizottsági ajánlást az év utolsó rendes, december 6-i ülésük előtt. Márpedig az eredeti tervek szerint ezen az ülésen hagynák jóvá feltételesen a magyar helyreállítási tervet, illetve határoznának a jogállamisági eljárás keretében felfüggeszteni javasolt pénzek sorsáról az EB ajánlása nyomán. Az idevágó döntéseket még 2022-ben meg kell hozni ahhoz, hogy másként az EU helyreállítási alapjából Magyarországra megítélt 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) hetven százaléka elveszhet. A jogállamisági eljárásban befagyasztani tervezett 7,5 milliárd euróról (3000 milliárd forint) történő idei döntésre uniós jogszabály kötelezi az illetékes testületeket.