Varga Mihály jelezte az uniós pénzügyminiszterek találkozóján, hogy a magyar kormány nem támogatja a közös uniós hitelt Ukrajnának. Az ülést levezető elnök szerint megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak Magyarország kihagyásával. Kedden elnapolták a döntést mintegy 3000 milliárd forintnyi magyar felzárkóztatási forrás zárolásáról, a nagyjából 2300 milliárd forintos magyar helyreállítási tervről és a kormány által ellenzett globális minimumadóról is. Várhatóan napokon belül döntenek, de lehet, hogy az állam- és kormányfők december 15-i csúcstalálkozóján is tárgyalnak ezekről a témákról, mert a magyar ügyekben heteken belül dönteni kellene.
A magyar kormány megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt. Ehhez a pénzügyminiszterek keddi ülésén három jogszabályban kellett volna egyetérteni, de Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-2027-es közös költségvetési rendelet egyhangúságot követelő módosításánál jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá, így a csomag egészét sem tudták elfogadni, bár egy elemét megszavazták.
Az Oroszország által megtámadott uniós tagjelöltnek a becslések szerint havi 3-4 milliárd eurós segítségre lenne szüksége. Az EU közösen állná ennek nagyjából a felét, amit az eddigi nehézkesen folyósított, eseti segítség helyett kiszámíthatóan adna oda jövő év elejétől. (A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)
A magyar kormány már előre jelezte, hogy nem támogatja a közös hitelfelvételt. A kormánytagok hangsúlyozták, hogy nem a segítséget vitatják, hanem – elvi okokra hivatkozva – azt, hogy az EU együtt vegyen fel kölcsönt. Helyette kétoldalúan adnák oda a bruttó nemzeti össztermék alapján arányos részt Ukrajnának. A kormány határozattal igyekezett bizonyítani, hogy ezt komolyan gondolja.
Az EU együtt olcsóbban tudna hitelt felvenni, ami összegre – a viszonylag kicsi bruttó magyar nemzeti össztermék miatt – Magyarországnak kisebb költség, mint mondjuk Olaszországnak.
Négy ügyből lehet egy csomag
Az Európai Unió Tanácsában a pénzügyminiszterek keddi ülésére vették fel a közös hitel javaslatát. Itt szinte az összes fontos napirendi ponthoz Magyarország volt a kulcs, mert a hitel mellett
- a magyar kormány által szintén ellenzett globális minimumadóról is szavaztak volna.
- Eredetileg az 5,8 milliárd eurós (2300 milliárd forintos) magyar helyreállítási tervről is döntöttek volna, amelynek szigorú feltételekhez kötött jóváhagyását javasolta az Európai Bizottság. A szavazást már hétfőn „eszmecsere” váltotta fel a napirendben, erről délután beszélhettek a miniszterek.
- Ugyanígy járt az Európai Bizottság javaslata mintegy 7,5 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárd forintnyi), Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatás befagyasztásáról, forrásaink szerint a hivatalos ülés előtti reggelin beszélgettek a témáról.
Az ülésre érkezve Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter, a találkozót levezető elnök arról beszélt, hogy ő mindezt egy csomagban kezelné. Korábban többek között a német külügyminiszter és egy uniós biztos is megvádolta a magyar kormányt azzal, hogy az EU-s pénzek és a jogállamiság kérdésében más ügyek vétózásával próbálja megzsarolni a többi tagállamot. Gulyás Gergely és Navracsics Tibor miniszterek egy korábbi háttérbeszélgetésen azt bizonygatták, hogy ez nem így van.
Zbyněk Stanjura a közös hitel magyar blokkolása után kitartott amellett, hogy január elején már szeretnének pénzt adni Ukrajnának, és most megvizsgálják az alternatívákat is. „Ez azt jelenti, hogy olyan megoldást keresnénk, amelyet 26 tagállam támogat”, azaz nem feltétlen várnák meg, hogy a magyar kormány megváltoztatja-e az álláspontját.
Johannes Hahn költségvetési biztos megerősítette, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja, mit tudnak már januárra letenni az asztalra. A Politico forrásai szerint ez a megerősített együttműködéshez hasonló megoldás lenne. (Ez a jogi lehetőség éppen arra az esetre jó, hogy csak a tagállamok egy csoportja fogadjon el egy kezdeményezést a többiek kihagyásával, amelyek így nem vesznek benne részt.)
Stanjura az ülés végén tartott sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az ügyeket egy csomagban kezelik, amíg egy dologról nincs megegyezés, az összesről sincs.
A Pénzügyminisztérium az ülés után közleményt adott ki, amely szerint „a sajtóban ma tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin [a pénzügyminiszteri Tanács] 2022. 12. 6-án tartott ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása. Minden ilyen állítás álhír.”
A Tanács honlapján arról írnak, hogy megvitatták a törvénycsomagot Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásáról. A hiteljavaslathoz a mostani formájában három szavazás szükséges. Az ülésen formálisan csak egyetlen kérdésben szavaztak, amelyben minősített többség is elég volt, és ezt el is fogadták, amit a cseh pénzügyminiszter is méltatott az ülés után.
A jelenlegi, 2021-2027-es költségvetési rendelet egyhangúságot követelő módosításáról az ülés nyilvános részén Varga Mihály elmondta: „ahogy erről korábban beszéltünk, Magyarország nem tudja támogatni a pénzügyi rendelet módosítását”. A cseh elnökség nevében Zbyněk Stanjura megköszönte a miniszter „megjegyzését”, majd közölte, hogy sajnos a csomag egészét nem tudják elfogadni.
Az ülésen és az azt követő sajtótájékoztatón is többen egyértelművé teszik, hogy azért nem volt szavazás az egész csomagról, mert egy tagállam – Varga Mihály megjegyzése alapján Magyarország – kormánya nem támogatja az egyik elemét, magyarul – mivel egyhangú döntésre lenne szükség – vétózott, blokkolt. Ezt az EU-s ügyeket követő híroldalak, így többek között a Politico, az Euractiv és a Reuters is ezzel a címmel hozták.
Heteken belül dönteni kellene
A pénzügyminisztereknek már nincs sok idejük, hogy újra összeüljenek, mert az egyik ügyben, a jogállamisági eljárásban a szabályok miatt december 19-ig kellene szavazniuk, a helyreállítási tervnél pedig az 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) hetven százaléka végleg elveszhet Magyarország számára, ha év végéig nincs megállapodás.
Az első esetében az Európai Bizottság még áprilisban indított először és eddigi egyetlenként a magyar kormánnyal szemben eljárást a jogállamisági mechanizmus alapján az uniós költségvetés védelmére. A kormány tett 17 vállalást, amelyek az Európai Bizottság szerint elvileg – megfelelően és teljesen végrehajtva – alkalmasak lettek volna az eljárás leállítására, de az uniós testület úgy ítélte meg, hogy ez nem sikerült és múlt héten 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) támogatás befagyasztását javasolta.
Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós forrásfelhasználásért felelős miniszter már korábban arról beszélt, hogy az ügyben december 12-én számít döntésre, és most a Politico ugyanezt a dátumot valószínűsítette, de a hivatalos naptárban még nem szerepel aznapra pénzügyminiszteri találkozó.
Kapóra jöhet, hogy a végső határidőig az állam- és kormányfők is összeülnek december 15-én. A miniszterek testületéhez hasonló nevű Európai Tanács elvileg nem döntéshozó, csak „végkövetkeztetéseket” ad ki egyhangúlag. A gyakorlatban mégis itt lehet feloldani a legérzékenyebb témákat a legmagasabb politikai szinten. Ilyen, ha például a szavazási szabályok miatt amúgy is egyhangú döntés kellene a miniszteri Tanácsban vagy ha csomagban kezelnek több javaslatot.
Eredetileg mintha a magyar kormány is a bizottsági javaslat elfogadásával számolt volna, de már a keddi pénzügyminiszteri ülés előtt több csoportra szakadtak a tagállami miniszterek. Az egyik, a hírek szerint legnépesebb tábor arra hajlott, hogy túlzó a bizottsági szigor és méltányolni kellene a magyar kormány lépéseit november 19. óta. „Tudomásul kellene venni, hogy a magyar hatóságok haladtak” – mondta a Politicónak egy francia pénzügyminisztériumi tisztviselő. „Bizonyos számú reformot végrehajtottak.”
A lap szerint a németek hasonló állásponton vannak, az olaszok pedig újraértékeltetnék az Európai Bizottsággal a legutóbbi reformokat, ráadásul több közép-európai ország ellenzi a befagyasztás megszavazását, mások az összeg mértékét csökkentenék. Ennek azonban az is lehet az oka, hogy aggódnak amiatt, milyen precedenst teremtenek ezzel.
Szabad Európa: több tagállam fél, hogy hasonlóan jár
A Szabad Európa szerint néhány kormánynál attól tartanak, hogy ha a magyar törekvések ellenére az Európai Bizottság teljes egészében maradt a szeptemberi 3000 milliárd forintnyi felfüggesztésnél, velük is ilyen keményen bánhat az adósságszabályoknál. Az EU-ban – különösen az euróövezetben – elvileg szigorúan megszabják, mennyire költekezhet ki egy-egy ország, nehogy a 2008-as válság mentőcsomagjaihoz hasonlóan másoknak kelljen kihúznia a bajból. Az amúgy is gyengén betartatott előírásokat a koronavírus idejére felfüggesztették, de hamarosan megújítva vezetnék vissza.
A Politico két forrása szerint bukhatják a minősített többséget a Tanácsban a támogatások befagyasztására. Ez „teljes katasztrófa lenne” – jellemezte egyikük, mit jelentene, ha az uniós költségvetést védő új mechanizmus elsőre besülne. A lap szerint
összesen nagyjából tucatnyian vannak az ellenzők. Ha tényleg köztük van a három legnépesebb tagállam (Franciaország, Németország és Olaszország), akkor valóban semmilyen javaslat nem mehet át velük szemben, de – hacsak nem kaparnak össze még néhány tagállam átállításával 15 országot – ők sem tudnak semmit megszavazni.
Végleg bukhatunk 1650 milliárdot
Az idő egyszerre dolgozik a magyar kormánynak és ellene: ha egyszerűen leketyeg a december 19-i határidő, a jogállamisági eljárás anélkül ér véget, hogy bármiféle befagyasztást elfogadtak volna. Az Európai Bizottság korábban arra figyelmeztetett, hogy az eljárás bármikor újraindítható. Kérdéses, hogy mennyi értelme lenne, ha elsőre sem sikerült megegyezni, de az Európai Parlament valószínűleg még jobban növelné az eddig sem kicsi politikai nyomást.
A helyreállítási tervnél viszont akár az 5,8 milliárd euró (nagyjából 2300 milliárd forint) hetven százaléka végleg elveszhet, ha év végéig nincs megállapodás. Ez nagyjából 1650 milliárd forintnyi pénzt jelentene. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a miniszterek bólintsanak rá az EU „rendes” költségvetésén felül létrehozott, egyszeri helyreállítási alap ránk eső részének elköltési tervére, de amíg nem teljesül 27 „szupermérföldkő” – köztük a 17 jogállamisági vállalás –, ne fizessenek semmit.
Újraértékeltetik a magyar reformokat
Stanjura az ülés végén tartott sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az ügyeket egy csomagban kezelik, amíg egy dologról nincs megegyezés, az összesről sincs. Felkérik az Európai Bizottságot, hogy „a hét végéig” értékelje újra a magyar reformokat, így már jövő héten döntés születhessen. Bízik benne, hogy napokon belül megegyezhetnek – személyes találkozó helyett akár egy videókonferencián.
Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos azzal biztatott mindenkit, hogy az ukrán hitelhez a háromból egy elfogadott jogszabállyal legalább elkezdhetik előkészíteni a kölcsönt, de az EU-nak „szolidaritást kell mutatnia és tiszteletben tartania az Ukrajnának tett ígéreteit”, nem hagyhatják, hogy az uniós támogatást egyetlen tagállam „késleltesse és kisiklassa”.
Szerinte alapvetően két lehetőségük van: az egyik a mostani javaslat (vagyis ő még számít arra, hogy Magyarország mégis változtat a kedden jelzett álláspontján), a másik, hogy a nemzeti kormányok garantálják a hitelt, de reméli, hogy maradhatnak az első változatnál.
A biztos jelezte, hogy a jogállamisági ügyben a reformok haladását nem lesz könnyű értékelni, hiszen néhány nap alatt kell elemezniük terjedelmes, magyar nyelvű jogszabályokat, de konstruktívak lesznek és megteszik, amit tudnak.
A magyar parlament napirendje szerint még az EU-s pénzügyminiszteri találkozóval nagyjából egyszerre és másnapra is kiírtak szavazásokat „Az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról”, így ha ezek eredményeit is el akarják bírálni, valóban csak pár nap marad a munkára.
Varga: Az uniós források kifizetését nem lehet más ügyekkel összekapcsolni
Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját, jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek Brüsszelben az ülés után. A miniszter szerint a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.
A magyar helyreállítási tervről Varga azt mondta, a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás. A három operatív programnál javasolt bizottsági felfüggesztésről pedig azt mondta: „Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság”.
A miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. „Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz”. Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt. Azt is megismételte, hogy Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését.
