Notebookok diáknak és tanárnak, szociális naperőművek, vasútfejlesztés: 2300 milliárdos terv 567 oldalon

Nyilvánosságra hozták, milyen fejlesztéseket és reformokat tervez a magyar kormány az uniós helyreállítási alapból. Mint megírtuk, a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére létrejött Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vissza nem térítendő forrásai szigorú feltételekhez kötve hamarosan megnyílhatnak a magyar kormány előtt, miközben a „rendes” uniós költségvetési támogatásokból több ezer milliárd forintnyi pénzt akar befagyasztani jogállamisági aggályok miatt az Európai Bizottság.

A magyar helyreállítási tervre még az uniós pénzügyminisztereknek is rá kell bólintaniuk, ami december első felében történhet meg. Összesen nagyjából 5,8 milliárd euró (mostani árfolyamon közel 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás jár Magyarországnak az RRF-ből. Az 567 oldalas dokumentum kilenc területen (komponensben) tervez fejlesztéseket és reformokat. A teljes szöveg ezen a linken volt elérhető egy ideig, de csütörtök este az oldalon karbantartás zajlik, így a dokumentum átmenetileg nem tölthető le. A magyar kormány terveiről itt olvasható az Európai Bizottság értékelése.

Demográfia és köznevelés: notebookok az iskoláknak

A terv szerint a koronavírus-járvány is rávilágított arra, hogy sem a diákoknak, sem a pedagógusoknak nem volt egyenlő hozzáférésük a digitális oktatáshoz. A program ezért fejleszteni akarja az iskolák digitális infrastruktúráját – különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Az 5-8. évfolyamosoknak 2in1 notebookokat, 9. évfolyamtól pedig notebookokat akarnak beszerezni. A diákoknak és tanároknak összesen 579 ezer darabot osztanak ki. Nem kapna mindenki, csak a diákok 85 százaléka: itt is előnyt éveznek a hátrányos helyzetűek, hiszen a tapasztalatok szerint a középosztálybeli gyerekeknek általában már van saját gépe.

A járvány alatt sok embert az akadályozott a munkában, hogy nem tudta megoldani gyermeke felügyeletét, mert azokat nem tudta a veszélyeztetett nagyszülőkre bízni, ezért 3500 új bölcsődei férőhelyet akarnak létrehozni. Emellett támogatják a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatását, és a hátrányos helyzetű térségekben a kis létszámú iskolákba járókat a nagyobb, jobban felszerelt iskolákhoz igyekeznek kötni. A felső tagozatosok esetében ez azt jelenti, hogy nekik a környékbeli település iskoláiba kell járni, ahol megfelelő fejlesztést kaphatnak.

A terv tartalmazza, hogy a helyreállítási alapból szeretnék emelni a pedagógusbéreket, amelyek 2025 augusztusára elérik a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát. Érdekes elképzelés, hogy a szegregációs kockázatok csökkentése érdekében 10 százalékkal csökkentenék azoknak az iskoláknak a támogatását, amelyekben kirívóan alacsony a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Ezzel akarják ösztönözni őket arra, hogy arányosan vegyék ki részüket a hátrányos helyzetű tanulók neveléséből-oktatásából.

Ez a fejezet szól a nyugdíjrendszer tervezett reformjáról is, amelynél „vizsgálni kell a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét”, mivel a 2030-as évek közepére vonulnak nyugdíjba az ún. Ratkó-unokák. A dokumentum szerint az átalakításnál érdemes mérlegelni az olyan paraméterek alkalmazását, mint a gyermekvállalás vagy a szűrővizsgálatokon való részvétel. Erről 2023. december 31-ig közzétesznek egy független nemzetközi szakértői jelentést, majd a jelentésben javasolt reformlehetőségekről nyilvános konzultációt tartanak 2024. június 30-ig, és a jogalkotási folyamat 2025. március 31-ig fejeződik be.

Magasan képzett versenyképes munkaerő: felnőttképzés az egyetemeken

Ez a terület a felsőoktatásra, a szakképzésre, illetve a kutatás-fejlesztésre és innovációra vonatkozó reformelképzeléseket tartalmazza. A felsőoktatási képzéseket gyakorlatiasabbá akarják tenni, az egyetemeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a felnőttképzésben, és egyre nagyobb jelentősége lesz a munkaerőpiaci elvárásokhoz igazodó rövid képzési programoknak és ún. mikrotanúsítványoknak (micro-credentials).

A szakképzés területén az uniós forrásokat elsősorban szakképzési centrumok infrastrukturális és eszközfejlesztésére, illetve a központi vizsgáztatást végző Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat létrehozására fordítanák. A hatékonyabb kutatási és innovációs tevékenység érdekében Nemzeti Laboratóriumokat hoznának létre, amelyek az egyes tématerületek hazai szakmai műhelyeit koncentrálnák. Erre a célra 621 millió eurót fordítanának.

Felzárkózó települések: szociális naperőművek

A Felzárkózó települések komponens központi eleme a szociális lakások építése, felújítása, a lakhatási körülmények javítása a társadalmi felzárkózás erősítése érdekében, illetve a megújulóenergia-termelés (pl. szociális naperőművek) és -felhasználás ösztönzése és támogatása. Keretösszege 225 millió euró.

Cél többek között, hogy a 300 leghátrányosabb helyzetű településen biztosítsák az alapvető szolgáltatásokat, és további támogatást nyújtsanak az ott élőknek a foglalkoztatás, a készségfejlesztés, a lakhatás, az energetikai felújítások és a fűtés terén. Ahogy az is, hogy a megújuló energiatermeléssel legalább ötezer veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletét lehessen fedezni. A tervben szerepel 1600 felújított és 400 új szociális lakás.

Vízgazdálkodás: az aszály legyőzése

A Vízgazdálkodás komponens, amelyre 146 millió eurót irányoztak elő, elsősorban a természetvédelmi szemléletformálást támogatja, de emellett új hálózatok és rendszerek kiépítésével modernizálná a vízgazdálkodást. A kormány terve szerint a beruházások pozitív hatással lesznek a természetvédelemre, erdőgazdálkodásra és mezőgazdaságra is, aminek szerepe lesz a vidék felzárkóztatásában is. Az aszályos területek vízpótlásával pedig hozzájárulnak a klímacélokhoz is.

Az Európai Bizottság a terv értékelésben többek között azt írta: a vízgazdálkodás továbbra is aggodalomra ad okot. Magyarországon a vízellátás és a szennyvízelvezetés még mindig nem felel meg teljes mértékben az ivóvízről szóló uniós irányelvnek, és a víz megfizethetősége továbbra is problémát jelent a népesség legszegényebb csoportjai számára. A vízellátó hálózat nagy része rossz állapotban van.

A szivárgások miatt a hálózatba belépő vízmennyiség negyede nem termel bevételt, a szabályozott díjak számos víz- és szennyvízszolgáltató vállalat karbantartási költségeit sem fedezik. A terv pedig szerintük nem igazán foglalkozik olyan központi kérdésekkel, mint a víztestek megtartása, a természetes vízviszonyok helyreállítása és a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása.

Fenntartható, zöld közlekedés: vasút az agglomerációban

Az alacsony, illetve zéró emisszió, valamint a digitalizáció a két kulcskifejezése ennek a fejezetnek, ami a közúti, illetve kötöttpályás hálózatok megfelelő összekötését, valamint nagyléptékű fejlesztését tűzi ki célul. A munkaanyag Budapesttel kapcsolatos fontos állítása, hogy az agglomeráció lakosságszámának gyors növekedése miatt jelentős környezeti problémát jelent az autós ingázás. Az elővárosokból bejárók kétharmada ezt a közlekedési módot választja, miközben Budapesten belül a közösségi közlekedés dominál.

A helyzet megváltoztatásához a kormány jelentősen fejlesztené az agglomerációs vasúti hálózatot, bővítené ennek kapacitását, amibe beletartoznak a pályák és az állomások is. Pusztán ezzel a lépéssel évente 4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni a kormány szerint, az elővárosi vonatokkal utazók száma pedig 80 százalékkal nőne.

A tervben nemcsak az elővárosi vasúti hálózat szerepel, de említik a HÉV teljes korszerűsítését, rengeteg új P+R parkolóhely létesítését és a hálózat digitalizációját is. Ezeken kívül egységes elektronikus jegyrendszer bevezetését, illetve az utastájékoztatási folyamatok reformját tervezik. Ezekről a tervekről a nemrég posztjáról távozott Vitézy Dávid közlekedési államtitkár beszélt a Telexnek. A dokumentum fontos beavatkozási pontként említi a regionális közlekedési hálózatokat is, amelyeknek átfogó fejlesztése hozzájárulhatna a főváros-központúság enyhítéséhez, megállíthatná a nehezebben elérhető országrészek elnéptelenedését, illetve emelhetné ezek vonzerejét.

A vasúthálózat kapacitásbővítését, a teher- és személyforgalom közös gócpontjainak megszüntetését külön is nevesítik az anyagban, ahogy azt is, hogy a vonatközlekedés mellett a közúti közösségi, avagy buszos közlekedést szintén korszerűsíteni kell, hogy az is vonzóbbá váljon a tömegek számára. Ehhez emissziómentes buszokra van szükség a mostani elavult, nagy környezetterhelésű járművek helyett, egyúttal erősíteni kell a buszok vasútra ráhordási funkcióját is.

Jelenleg a több mint 25 ezer fős lakosságú településeken mintegy 2800 helyi busz közlekedik, ezek jellemzően cserére szorulnak, közülük 300 busz elektromosra váltásáról írnak, valamint a hozzájuk tartozó töltőinfrastruktúra kiépítéséről. A program becsült költsége 558 milliárd forint, amelyből a budapesti agglomeráció kötöttpályás fejlesztése önmagában 289 milliárdot vinne el, míg körülbelül 230 milliárd forint jutnia a regionális közlekedési hálózatok fejlesztésére, digitalizációra pedig 39 milliárdot szánnak.

Energetika – zöld átállás: támogatják a lakossági napelemhasználatot

Az Energetika – zöld átállás nevű komponensben szereplő vállalásokra tervezett összeg az egyik legnagyobb a célok között. A Bizottság is azt írta értékelésében, hogy a zöld átállás a terv egyik kulcsfontosságú prioritása. Ez abban is tükröződik, hogy a terv 48,1 százalékát (1246 millió euró) fordítja a kormány éghajlatpolitikai intézkedésekre. A helyreállítási terv megfogalmazása szerint a kormány célja olyan villamosenergia-hálózat biztosítása, amibe integrálni tudják a megújuló energiaforrásokat is.

A lakossági napelem-használatot és fűtéskorszerűsítést támogatják, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos engedélyeztetési eljárásokat is egyszerűsítenék. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a kormány a hálózatba való visszatáplálás megszüntetésével nemrég alaposan kiszúrt azokkal, akik háztartási napelemet akarnak telepíteni. A kormány azonban a rendelkezés ideiglenességét hangsúlyozta, és arra hivatkozott: ezen a helyzeten épp az RRF-ből a zöldenergiára fordítható összeg segíthet.

Cél az is, hogy legalább 35 ezer háztartásban növeljék az energiatermelői kapacitásokat és növeljék az energiahatékonyságot. A bizottsági értékelésben azt írják, ezek a tervek, beruházások, a szél- és napenergia felhasználás megkönnyítése, az épületek korszerűsítése mind hozzájárulnak a vállalt klímacélokhoz.

Átállás a körforgásos gazdaságra: kémiai újrahasznosítás

Erre a komponensre 109 millió eurót szánna a kormány. A legfontosabb cél, hogy fejlesszék a hulladékgazdálkodási rendszert, és hogy elősegítsék az átállást a körforgásos gazdaságra, például kémiai újrahasznosítással. Cél még az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása.

A Bizottság szerint az ehhez kapcsolódó beruházások várhatóan nem okoznak jelentős kárt a környezetben. Ahogy azt is rögzíti a bizottsági értékelés, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás korai szakaszában jár jelenleg Magyarországon, a körforgásos anyagfelhasználási arány 8,7 százalék, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (12,8 százalék). Ahogy a 33 százalékot kitevő újrafeldolgozási arány (települési hulladék) is jóval alacsonyabb a 2025-re kitűzött 55 százalékos uniós célnál.

Azt írják, Magyarország nemrég megkezdte a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv kidolgozását, az erőforrás-hatékonyság az uniós átlaghoz képest azonban alacsony. A hulladékképződés Magyarország viszonylag alacsony jövedelmi szintjéből adódóan mérsékelt, de a hulladéklerakás továbbra is túlsúlyban van, az újrafeldolgozás pedig korlátozott mértékű. A hulladékgazdálkodást a kormány az elmúlt években átszervezte, korlátozva a versenyt, ami a hatékonyság csökkenéséhez vezetett – jegyzik meg.

Egészségügy: távfelügyelet, távdiagnosztika

Egy friss felmérés szerint Magyarországon az egészségüggyel a leginkább elégedetlenek az emberek. A kormány az uniós pénzből 1,3 milliárd eurót, azaz kb. 516 milliárd forintot szánna a terület fejlesztésére. Az itt felvázolt elképzelések egy részének megvalósítását már meg is kezdték az elmúlt években. Szerepel a tervben a hálapénz kivezetése vagy az alapellátás erősítése a háziorvosi praxisközösségek létrehozásával. Utóbbiakban több orvos együttműködve, a korábban EU-s forrásból kialakított Egészségfejlesztési Irodák hálózatán keresztül plusz egészségügyi szakdolgozók bevonásával (dietetikus, egészségpszichológus, gyógytornász) tud ellátni több háziorvosi körzetet.

Fejlesztenék az Országos Mentőszolgálat technikai feltételeit és bázisait, az egészségügy digitális átállása keretében pedig központi egészségügyi mobil applikáció, „Központi Telemedicina, távügyeleti és távgondozási központ” működne, ami távdiagnosztikát is végezne, emellett egységesítenék a diagnosztikai leletezést. Az idős, önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs programot is indítanának. A 65 éven felüliek otthon viselhető érzékelő eszközt kapnának, és a nap 24 órájában működő diszpécserszolgálat segítene abban, ha gyors beavatkozásra lenne szükség.

Állam és közigazgatás: tiszta kezek

Egyebek mellett a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának növelését, adóreformot, az adórendszer egyszerűsítését, az állampolgári és vállalkozói bizalom erősítését, a közbeszerzési verseny javítását kezeli kiemelt célként a fejezet. Ebben 29 pontból álló reformtervet ismertetnek, amelyeknek egy része már megvalósítás alatt áll. Köztük nem csak a hírekben manapság gyakran szereplő Korrupcióellenes Munkacsoport, illetve és az Integritás Hatóság szerepel, de a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok szigorítása, vagy éppen az egészségügy területén tapasztalható vesztegetés kiszorítása, valamint az egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése is.

Jól csengő elképzelések követik egymást a továbbiakban, az egész fejezet olyan, mintha minden állításával pontosan át akarnák fordítani az eddigi magyarországi gyakorlatot. Erősítenék például az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködést minden uniós támogatásra vonatkozóan mindazok után, hogy a kormánynak rendszeresen meggyűlt a baja az Unió korrupcióellenes testületével. Legutóbb például 1,3 millió eurót kért vissza a testület egy kamu ivóvíz projekt kapcsán.