Megjelent a napelemes rendelet: október 31-től vége mindennek, de „talán” csak ideiglenesen

Megjelent a lakossági napelemek, vagyis a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) szabályozása a szerdai Magyar Közlönyben, amit gyorsan a Technológiai és Ipari Minisztérium is megmagyarázott egy közleményben.

A lényeg: október 31-ig még a régi rendszer szerint lehet csatlakozási kérelmet beadni, de utána csak az a háztartási méretű kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamosenergia-fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát.

„Az így üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának lehetősége ideiglenesen felfüggesztésre kerül. A közcélú hálózati betáplálást korlátozó műszaki megoldás részletszabályait az elosztói szabályzat tartalmazza.”

Vagyis a várt eredmény született meg, de a jövő napelempiacát majd alacsonyabb szintű szabályozás kezeli.

Az arany középút

A napelempiacon pár hónapja még arról írtunk, hogy a gigantikus pályázatok (volt százszázalékos és ötvenszázalékos támogatású lehetőség), a magas energiaárak, a kedvező szaldós elszámolás (a fogyasztók csak azért az áramért fizettek, ami a fogyasztásuk és a napos termelésük egyenlegeként megmaradt) miatt elképesztő kereslet volt a lakossági napelempiacon, amit nem is bírtak a mesterek, az áramszolgáltatók, az inverterszállítók, vagyis senki.

Aztán jött az október 13-i Kormányinfó, ahol elhangzott, hogy a jövő háztartási napenergia-projektjeinél már máshogyan lesz a szaldós elszámolás, nem áll fenn betáplálási lehetőség a hálózat felé (illetve az áramszolgáltatóknak nem lesz a megtermelt áram átvételére kötelezettsége).

Az unióra várva

Legalábbis addig nem, amíg az európai RFF-ből nem érkezik meg a zöldenergiára fordítható összeg. A rendelet is kifejezetten hangsúlyozza a szabály ideiglenességét.

Október 14-én Palkovics László technológiai miniszter már azzal tompította az elemi felháborodás első hullámait, hogy bejelentette: egy évig lesz felfüggesztve az új csatlakozási engedélyt kérők számára a betáplási lehetőség, mert a villamosenergiahálózat minimális fejlesztésére ennyi idő elég lehet, és erre a célra kívánja a kormány fordítani az EU-tól érkező források egy jelentős részét.

Mindenesetre mintha az egyik végletből estünk volna a másik végletbe, ami azért mostanában nem éppen ritka. Amíg az alacsony kamatok és az uniós források miatt nagyon hasított az építőipar, akkor nem biztos, hogy a kormánynak még ezer nagyberuházást kellett rádobnia a keresletre, mert lehet, hogy szakemberhiány alakul ki, nagyon elszállnak az árak, és amikor jönnek a szűkös évek, túl hirtelen omlik össze minden. A piacról itt olvasható egy részletesebb elemzésünk.

Majd jött a várakozás: mi lesz a rendeletben? Az optimisták azt mondták, hogy azért készül el az ígéretekhez képest is lassan a szabályozás, mert a szakma úgy nekiesett a kormánynak, mint álmos tót az aludttejnek.

A pesszimisták azonban nem biztattak semmi jóval: ők azt várták, hogy

a kormány beszántja az egészet, mint a katát, nem érdekli őket, hogy kialakult egy szaktudás, egy csomó cég, illetve szakember, amit érdemes lenne megmenteni, hanem elvágólag: vége.

Utóbbiaknak lett igaza, de itt legalább a remény megmaradt, hogy az intézkedés csak átmeneti.

Az első reakciók

Mindig, amikor hirtelen megváltozik egy addig kedvező szabály, óriási roham alakul ki. Emlékezhetünk a lakástakarékok kivezetésére, a katás bevételek elkönyvelésére, vagy most a napelemes engedélykérelmekre. Vagyis az utolsó napokban jön még egy nagy, szinte kezelhetetlen igény, ami október 31-ig tart majd.

Volt azonban már az elmúlt napokban is néhány kivitelező cég, amelyik már nem is vállalt felmérést a bizonytalanra, de sokan még minden energiát mozgósítottak, pár nap alatt annyi igénybeadás érkezett, mint amikor a kormány a választások előtt kiírt egy 100 százalékos támogatású pályázatot.

Ezek sorsa ugyan bizonytalan, de sokan gondolkodhattak úgy, hogy aki a rendelet előtt beadta a kérelmét, arra még vonatkozhat a kedvező szabályozás, ha ez megváltozik, visszamenőlegesen már biztosan nem lesz esély csatlakozni a kimúló rezsimhez. Aki sietett, annak igaza volt, ők még bekerülhettek a régi rezsimbe.

Érthetetlen elemek

Érdekes lehet, hogy kifutó munkák (telepítések) meddig tartják el az ágazat nemrég még agyonterhelt cégeit, szakembereit. Mi lesz utána, ahogy egy forrásunk mondta, megyünk Ausztriába, vagy Németországba, a nappanellel ugyanis nem kell németül beszélgetni? Vagy annyi munka azért marad, hogy ne vesszenek el az értékes kapacitások?

Hiszen, ha már nem lesznek cégek, abból veszély is támadhat, mi lesz a garanciákkal, ki fog a meglevő rendszerek felügyeletével, karbantartásával, fenntartásával foglalkozni?

Minden jelentős inverter-gyártónak van néhány fős hazai képviselete, amely képviseleteken dolgozó szakemeberek eddig a velük szerződésben álló kivitelező cégekkel együtt láttak el szolgáltatásokat.

A rendeletnek a kardinális kérdések mellett részletkérdéseket is kellene szabályoznia. Mi van a költözéssel? Vagyis, ha valaki naprendszeres házba költözik, neki érvényben marad a kedvező szaldós elszámolása, vagy mint új szerződő, az új jogszabályok szerint kell már megállapodnia?

A működőképes kapacitások is kiesnek? A szakmabeliek ebben előzetesen bizakodóak voltak, mert szerintük, ha nem kér az új tulajdonos másik invertert, a szolgáltatónál csak a szerződést szeretné átírni, azt viheti tovább.

Miért kell mindenhol befejezni?

Szintén kérdés, hogy ahol a hálózat még bírná, ott miért nem lehet rátáplálni? Ahogy a szakmabeliek mesélik, van egy olyan kelet-nyugati állomás-sűrűsödés, Budapest és a Pest megyei agglomeráció, Szombathely, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, Debrecen, illetve Nyíregyháza, illetve mérsékelten van egy észak-déli vonal (Esztergom, Szentendre, Kecskemét, Szeged), ahol sok a telepítés, de az ország egy jelentős részében alig vannak háztartási naperőművek.

Ott lehetne még engedni a telepítést, ahogyan forrást is lehetne találni, például a korábbi uniós programok visszatérítendő, de kamatmentes finanszírozásaiból (rengeteg pénz folyik be az MFB-hez a korábbi években kiadott GINOP/VEKOP szerződések törlesztő részleteiből).

Mert, ha nincs szaldós elszámolás és nincs támogatás, aligha marad sok ebből a szakmából és így a fontos tiszta technológiából. A magyar lakosság ugyanis nem annyira környezettudatos, hogy önerőből fejlesszen, talán még az energiaközösségek jelenthetnek keresletet ennek a szakmának.