A kormány a választás előtt szélesre tárta a lakossági napelemes pályázat ajtaját, a döntés mégis sokakat felháborított

Képzeljük el a következő helyzetet! A kormány kiír egy lakossági napelemes pályázatot, remek a cél, ráadásul többéves, négy szakaszból álló program, mindenki átgondolhatja, mikor fér bele az életébe egy ilyen fejlesztés, mikor pályázna. Az eredeti feltételek alapján adott egy pontrendszer is, a hátrányos helyzetű térségben élő, átlag alatti jövedelemmel rendelkező, sokgyermekes család így nagyobb eséllyel nyer a pályázaton, mint a fővárosi egyedülálló (azért az alapkritériumoknak mindenkinek meg kell felelnie).

Aztán hirtelen borul az egész, a négy tervezett szakaszból praktikusan egy, legfeljebb kettő lesz, de akkor mindenki nyerhet, aki megfelel a kritériumoknak, nem érdekes már a pontozás.

Árnyoldalak

Hurrá, többen kapnak támogatást – gondolhatjuk elsőre. De azért egy pillanatra abba is gondoljunk bele, hogy mit érez az,

• aki az alapkritériumoknak megfelelt volna, de úgy számolt, hogy a rosszabb pontszáma miatt nem érdemes indulnia;
• vagy mit gondol az, aki egy későbbi fázisra készült, és már megkezdte ugyan otthon az előkészítést, de nem erre a körre adott volna be pályázatot, mert elhitte, hogy még a következő években is pályázhat;
• és mi lesz a kivitelezőkkel, akik az első etap keretösszegének megfelelően terveztek panel- vagy inverterbeszerzéssel?

Egy olyan piacról beszélünk, ahol most elég intenzívek az árváltozások és a technológiai innováció is. De nézhetjük az éppen integrációs feladatokkal is bőven elfoglalt áramszolgáltatókat, ők miként végzik majd el a többszörös feladatmennyiséget, a csatlakozási engedélyek kiadását? (Állítólag már ma is csúszás tapasztalható a 30 napos határidők tartásában.)

Az üzenet

Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pozitívan kommunikálta a változásokat,

„még több magyar család kaphat támogatást a napelemes pályázaton”.

Mi is inkább csak a hozzánk tömegesen érkező levelekből vettük észre, hogy a pályázók és a napelemes cégek már nem annyira elégedettek. Na de mi történt?

Mint az itt is olvasható, tavaly decemberben a kormány az RRF Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében pályázatot indított, amelyben az átlagjövedelem alatti háztartások 100 százalékos támogatást kaphatnak napelem telepítésére, illetve komplex, megújuló energián alapú fűtéskorszerűsítésre.

Ennél pozitívabb programot nehéz elképzelni, hiszen

• tiszta energiáról szól,
• az orosz gázról való leválás égetően sürgős lett,
• és nem a gazdagokat tömjük ki pénzzel (a szokásos populista megjegyzés itt is igaz, nem csak a rezsicsökkentésnél, vagyis hogy ne a medencéket és a jakuzzikat finanszírozza a közösség).

A változtatás

Aztán menet közben a kormány megemelte a lakossági napelem pályázat első ütemének keretösszegét. A kormány hivatalos indokolása szerint

„a nagyszabású lakossági napelempályázat első üteme a vártnál is nagyobb népszerűségnek örvendett, ezért a pályázati felhívás módosításával segítjük elő, hogy minél több pályázó részesülhessen a támogatásból”.

A kritikusok szerint azért ez a döntés aligha független attól, hogy április 3-a előtt minél több elégedett választásra jogosult érezze úgy, hogy kapott valamit az államtól.

Forrásaink szerint azonban a módosítások teljesen megkavarták a piacot. Eredetileg 201 milliárd forint lett volna a teljes keretösszeg négy szakaszban, négy évre elosztva, 50 százalék, 20 százalék, 20 százalék, 10 százalék ütemezéssel.

Most azonban vélhetően mintegy 40-45 ezer pályázó között már 2022 elején kiosztják a teljes, 201 milliárd forintot, vagy annak nagyobb részét, a 3-4. szakaszt hivatalosan is eltörölték, a 2. meg azért került veszélybe, mert az ugyan állva maradt, de minden jel szerint a forrás nagyjából ki fog merülni azonnal.

A csalódottak

A baj tehát ilyenkor az, hogy a tervezett későbbi ütemek keretösszegét is előre hozták, és ebből máris adódik egy csalódott réteg, aki később szeretett volna pályázni.

A második változás szerint nem az elért pontszámok alapján nyerhetnek végül a pályázók, hanem a jogosultsági feltételek teljesítésülése alapján születnek meg a támogatói döntések. Vagyis, aki az alapkritériumoknak megfelel, az nyerhet is. Itt belép egy újabb csalódott réteg, aki megkérdezi, hogy

„nem számít a pontszám? De hiszen én azért nem adtam be pályázatot, mert úgy éreztem, hogy a szűkebb keretnél nem lenne esélyem.”

Vagyis ha a kiíró tartaná a feltételeket, és nem módosítgatna, akkor nem kapnának agyfrászt azok, akik megfeleltek volna a kiírási feltételeknek, de mivel úgy számoltak, hogy a pontszámuk nem olyan jó, nem adtak be pályázatot.

Sőt, ebből még egy furcsa zavar is támadt. A pályázat feltételei miatt nagyon sokan érdeklődtek, kértek ajánlatot a kivitelezőktől, de ezekre a kivitelezők sem tudtak mindig reagálni, így azokat preferálták, akiknek több esélyük volt, vagy nagyobb, drágább fejlesztést szerettek volna megvalósítani, az esélyteleneket pedig negligálták. Csak ugye most már kiderült, hogy a szabályok megváltoztatásával, az esélytelenek is esélyesekké váltak.

Mások pedig tudatosan vártak arra, hogy konszolidálódjon az energetikai és építési piac, hiszen a beadási időszakban éppen őrült magas árak voltak minden szegmensben.

A dömping

Azt nyilván a kiíró is érezte, hogy ennyi napelemes projektet nem tud befogadni a hazai áramszolgáltatói és kivitelezői szakma, ezért az energetikai fejlesztések megvalósítására fél évvel, illetve nyolc hónnappal több időt adtak a pályázóknak. A szállítói előleg igénylésére vonatkozó szabályok egyszerűsítésével pedig csökkentek a kivitelezők adminisztratív terhei, annak érdekében, hogy a nyertes háztartások korszerűsítése minél előbb megkezdődhessen.

Mindez valóban szép és jó, de itt meg a magas infláció kavar be, és a szakmabeliekkel háttérbeszélgetve, mi azt tapasztaltuk, hogy talán meglepő módon ők sem repesnek az aranyesőtől, vagyis a várható rengeteg megbízástól.

• A kivitelezők eleve nagyon le voltak terhelve, nekik kedvezőbb lenne egy időben elnyújtottabb, de nyugodtabb piac.
• A panel és az inverter raktárkészletek alapján úgy adtak ajánlatokat az érdeklődő ügyfeleknek, hogy 30-50 százaléknyi pályázati győztessel számoltak. Ha végül mindenki nyer, akkor nem lesz elég a raktárkészlet, egy inflációval nagyon érintett iparágban nem lesznek az eredeti ajánlati áron elérhető eszközeik.
• Az áramszolgáltatóknak (ők végzik a 3 fázis bevezetését és a villanyóracserét) sem lesz könnyű ennyi munkát elvégezni és ennyi csatlakozási engedélyt kiadni.

Ezek mindig panaszkodnak?

Az állam értetlenkedve széttárhatja a kezét, ha több embernek segítünk, ha 100 százalékban fedezzük a környezetbarát technológiák bevezetését, már azt is kritika éri? Úgy látszik, hogy a pályázati piac is olyan, hogy a kiszámíthatóság nagy érték, olykor többet ér a tervezhetőség, mint a pénzeső.

A napelemes piac pedig amúgy is teljesen felbolydult. Gondoljunk csak bele, aki ma nem a lakossági rezsiáron, hanem ötszörös-tízszeres piaci áron vesz gázt és áramot, annak hihetetlenül felértékelődött egy saját áramforrást jelentő napelemes projekt megtérülése.

Főleg az eleve árérzékeny kkv-k voltak jelen már eleve a piacon, de a lakossági programok (zöld lakáshitel, lakásfelújítási támogatás) is növelték a keresletet. Ahogy a szakemberek mesélik, a projektek is drágultak, de természetesen nem ötszörös-tízszeres mértékben, vagyis jobban megéri napelemet tenni a tetőre.

Ugyanakkor az ilyen helyzetekben mutatja meg az élet, hogy mit is jelent a közel két számjegyű infláció.

A kivitelező cégeknek folyamatosan nőnek a költségeik (munkabér, eszközök inflációja, energia), vagyis a kivitelezők nem tudják tartani az áraikat, ám a megítélt támogatás nominális összege nem változik, vagyis aki 2022 áprilisában elnyer egy 100 százalékos támogatást, de csak hosszú hónapokkal később tudja megvalósítani a projektjét, annak a támogatása már nem 100 százalékos lesz, hanem csak 80, vagy akár 60 százalékos. A pályázóknak ezt is át kell gondolnia, ki tudják-e pótolni a remélt támogatással le nem fedett részt saját erőből, mert ha nem, akkor az egész projekt mehet a levesbe.