Nagy maflást kapott mindenki, aki napelemet akar tenni a házára

2022. október 13. – 21:15

Nagy maflást kapott mindenki, aki napelemet akar tenni a házára
Nappanelt szerelnek Ivánc templomára – Fotó: Czika László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nem kell, vagy éppen nem lehet betáplálni az új háztartási nappanelek áramtermelését a villamosenergia-rendszerbe – valami ilyesmit jelentett be Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez első hallásra akár jó hír is lehetne, de a fogyasztók számára nem az. Akár műszaki, akár elszámolási változtatás jelenik majd meg a pontos rendeletben, ez mindenképpen kedvezőtlen lesz annak, aki megújuló projektet tervezett a háztartásában. Röviden: aki a jövőben fejleszt, az többet fog fizetni a rendszerből kivett villanyért.

Súlyos pofont kapott a hazai megújuló energiaszakma. Az október 13-i kormányinfó előtt azt remélte az energetikai világ ezen része, hogy Gulyás Gergely miniszter végre ismerteti, miként lesz egyszerűbb szélenergia-projektekbe fogni Magyarországon. Ehelyett azt jelentette be, hogy a jövő háztartási napenergia-projektjeinél, legalábbis amíg az európai RRF – helyreállítási – alapból nem érkezik meg a zöldenergiára fordítható összeg, addig nem áll fenn betáplálási kötelezettség a hálózat felé.

Ez a bejelentés egy zseniális kommunikációs húzás, több szempontból is. Emeljünk ki ezek közül három elemet:

  • „amíg az unió nem lép”,
  • „nincs kötelezettség”,
  • „nem lesz akkora a bürokrácia”.

Vagyis úgy hangzik, mintha az EU tehetne itt valamiről, ráadásul a kormány éppen enyhít, hiszen a jövőben nem áll majd fenn valamilyen kötelezettség.

Nem erről van szó

Nos, nem ez a helyzet. Ehelyett egy súlyos döntésről van szó, amely nagyon elronthatja a napenergia-fejlesztések megtérülését. Mint arról korábban a Telex is írt, a hazai napenergia-szektor felemás helyzetben van. Egyoldalú volt a megújulóenergia-fejlesztésünk, főleg a napra (fotovoltaikusra) fókuszáltunk. Az árak miatt fel is értékelődne ez a termelés, de a hálózat nem bírja a sok napenergiát, és ráadásul ezek termelése eléggé rapszodikus, akkor ömlik az áram, amikor süt a nap, de különben nincs termelés.

A miniszter annyiban korrekt volt, hogy azért megjegyezte:

az intézkedés a háztartásoknál a megtérülést lassítja majd, de azt is leszögezte, hogy akik ezután akarnak zöldenergiát, avagy napelemet felszerelni, a saját háztartásukban tudják felhasználni az energiát.

Természetesen a konkrét rendeletet majd el kell olvasni, de azért vegyük már le, hogy miről van szó! Aki fejlesztett, eddig remek szaldós elszámolást kaphatott, aki azonban a jövőben fejleszt, többet fog fizetni a rendszerből kivett villanyért, hiszen aki napelemet telepít, az csak a saját háztartásában tudja felhasználni az energiát, a szolgáltatók nem veszik azt át.

Műszaki vagy pénzügyi?

A kérdés lehet műszaki és lehet pénzügyi megközelítésű. Majd a rendeletből kiderül, mire számíthatnak pontosan a jövőbeli fejlesztők: vagy nem is tudnak betáplálni a rendszerbe villanyt, vagy betáplálhatnak, csak nem kapnak érte pénzt.

  • Az első esetben aki a jövőben napelemes rendszert szeretne, az nem is tud betáplálást végezni. Ez egy műszaki változtatás, szakmai szlengben vissz-watt védelmes rendszer, vagyis a napelemes rendszer vezérlő szoftvere leállítja a betáplálást, ha a rendszer többet termelne, mint amennyit aktuálisan az adott ingatlan elhasznál.
  • Az elszámolási változtatás lényege, hogy az ember tud betáplálást végezni, de nem kap érte pénzt. Ma ugyanis úgy néz ki a szabály, hogy aki az adott területen ellátja a lakosságot, az eddig kötelezően átvette a megtermelt villanyt, és a felek szaldóztak, nettósítottak, azaz a fogyasztó csak a fogyasztása és a termelése utáni pozitív egyenlege után fizetett.

Mindenképpen bukta

Ami biztos, azért a hálózatról nem kapcsolhatók le a fogyasztók, vagyis ők biztosan tudnak majd áramot fogyasztani, csak minden után fizetniük kell majd (az átlagfogyasztásig rezsiárat, afelett az új piaci árat), amit nem maguk termeltek meg. Ez pedig nagyon nem jó a háztartásoknak.

A magyar lakosság ugyanis egyáltalán nem akkor fogyaszt, amikor termel. Egy átlagos háztartásban reggel, késő délután, kora este nagy a nyüzsi, ég a lámpa, megy a tévé, süt a sütő. De a nappanelek akkor termelnek, amikor napközben a család munkában és iskolában van, és nincs otthon senki, aki az áramot elfogyassza.

Gondoljunk bele: ha valaki 60 százalékot akkor termel, amikor nem fogyaszt, míg 60 százalékot akkor fogyaszt, amikor nem termel, az eddig nem fizetett az áramért, a jövőben viszont várhatóan a 60 százalékát fogja kifizetni a fogyasztásának. Háztartási akkumulátorokkal mindez kiegyenlíthető, az ilyen eszközök ugyanis képesek a napon belüli termelést és fogyasztást kiegyenlíteni, de ezek pénzbe kerülnek, így drágábbak lesznek a rendszerek.

További értelmezések

Ahogy egy szakember fogalmazott a Telexnek, szerinte az nem igaz, hogy nem bírja a jelenlegi rendszer a betáplálás növelését, pedig nemcsak a Kormányinfón hangzott el ez, hanem csütörtök este a Hír Tv-ben is ezzel indokolta a lépést Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Inkább arról van szó, hogy 2024 januárjától már az unióban sem lehet ilyen szaldós elszámolást kötni, de az új igénylők esetében a magyar kormány most ezt a változtatást hozta előre.

Mindezt akkor, amikor a piacon amúgy is nagy zavar van. A fejlesztések nagyon megérik, hiszen egyre drágább energiát váltanak ki, ráadásul elvileg rengeteg lehetőség is van, 100 és 50 százalékos pénzügyi támogatások is voltak az idei évben. Csakhogy, mint arról a Telex is írt, a korábbi pályázatokkal rengeteg baj van: 7-8 hónap után sincsenek meg a döntések, vagy ha az meg is van, az előleget még nem utalják. Ennyi idő alatt nem maradnak ugyanott a vállalási árak, nehéz kivitelezőt találni, nincs inverter, az áramszolgáltatók is csúsznak, nem képesek elindítani a szükséges folyamatokat.

Pályázati sztori

A 100 százalékos támogatású projekteknél korábban arra érkezett ígéret, hogy mindenki nyer, aki arra jogosult. Több tízezren adtak be pályázatot, de azóta is várják a visszajelzést. Ugyan a rendszer nem tudta elbírálni az eddig beérkezett ajánlatokat, de mégis úgy volt, hogy november 28-án máris újabb pályázati lehetőség nyílik. A korábban 100 százalékosnak ígért, legfeljebb 2,9 millió forintos támogatás közben a drágulás miatt már nem is fedezi a projekteket.

A kivitelezők ilyen helyzetben vagy megveszik a szükséges eszközöket, és utána várnak, áll a pénzük az eszközökben, vagy a nyertes pályázóktól igyekeznek elkérni az összeget részben vagy teljesen előre. Aki ezt meg tudja finanszírozni, az bízhat abban, hogy egyszer majd pénzt lát az államtól, ám aki (joggal) attól tart, hogy esetleg csúsznak a kifizetések vagy módosulnak a szabályozók, az nehéz helyzetbe kerülhet. Sokan azt hihették, hogy megütötték a főnyereményt, de ehelyett csak egy kilátástalan várakozásba kezdtek, amely a mostani kormánydöntéssel igencsak kérdésessé vált, hogy miként térül meg.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!