Túl sok a homoszexuális propaganda? Túl nagy az orosz befolyás? – nem ezen aggódnak a magyarok

Az utóbbi időszak egymásra rakodó válságai – a koronavírus-járvány egészségügyi válsága, a nyomában járó gazdasági válság, az elszabaduló infláció, illetve az orosz–ukrán háborúval együtt nagy erővel megérkező energiaválság – különösen hangsúlyossá teszik a kérdést, hogy a magyarok milyen mértékben tudnak az államra számítani, és milyen minőségű szolgáltatásokhoz juthatnak akkor, amikor baj van.

A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Alapítvány közvélemény-kutatása arra kereste a válaszokat, hogy a magyarok milyennek látják a közszolgáltatások színvonalát, milyen változásokat tapasztaltak azok minőségében az elmúlt években, és miként látják egyes kiemelt közszolgáltatások főbb problémáit és a lehetséges reformok irányait. A felmérésből megismerhetjük a lakosság véleményét a rezsiköltségekről, a fizetésekről, az egészségügyről, az oktatásról, a közbiztonságról, a közmédiáról, de a szennyvízelvezetésről és a házak szigeteléséről is.

A felmérést szeptember 14. és 22. között végezték a Závecz Research segítségével. Az 1000 válaszadó életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt népességét. A szervezetek szerint a kutatás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azon területekre, amelyeken a magyarok jóval többet várnának az államtól, és hozzájáruljon olyan politikai lépések kidolgozásához, amelyek azokon a pontokon javítják a közszolgáltatásokat, amelyekre a legnagyobb társadalmi igény van.

A legfontosabb problémák

A leglényegesebb gondok között a legtöbben

• a megélhetés magas költségeit említették, 43 százalék sorolta a három leginkább kezelendő probléma közé,
• ezt az alacsony fizetések problémája követte 41 százalékkal a második helyen.
• A képzeletbeli dobogó harmadik helyére az egészségügyi ellátás alacsony színvonala került 28 százalékkal,
• és egy év elteltével is a korrupció szerepel a magyarok problématérképének negyedik helyén 24 százalékkal.

A felmérés eredményei szerint a kormánypárti és az ellenzéki szavazók körében is a megélhetési, bérezési gondok és az egészségügy helyzete a három legégetőbb probléma. De a lista következő három helyén is anyagi jellegű problémák vannak:

• a szegények és gazdagok közötti társadalmi különbség mértékét 21 százalék,
• a munkáltatóknak való kiszolgáltatottságot a válaszadók 19 százaléka érezte kiemelkedő gondnak,
• az alacsony nyugdíjakat 19 százalékuk.
• A migráció viszont mindössze a megkérdezettek 11 százaléka szerint fér be a három legfontosabb probléma közé.

És bár az elmúlt hónapokban rengeteg demonstráció zajlott az oktatás minőségével kapcsolatban, de 2022 őszén csak annyian sorolják az oktatás színvonalát az ország legégetőbb problémái közé, mint ahányan a migrációt annak tartják.

Az orosz befolyás mértékét kevesen gondolják igazán nagy problémának

Nagy bulit csaphatnak ma este a Kreml magyarországi ügynökei, zúdulhat a konfettieső a Facebookon romboló orosz trollokra, és persze pukkaszthatnak egy jófajta pezsgőt a Putyinnal szimpatizáló hazai politikusok és közszereplők is, hiszen mindössze a megkérdezettek 8 százaléka gondolja úgy, hogy az orosz befolyás a három legnagyobb magyarországi probléma közé tartozik.

De mondjuk a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő „homoszexuális propaganda” túlzott mértékét is csak a válaszadók mindössze 6 százaléka tartja a három legfontosabb probléma egyikének.

A legszínvonalasabb közszolgáltatások: katasztrófavédelem és tűzoltóság, vízhálózat, szennyvízelvezetés, szemétszállítás

A legtöbben a katasztrófavédelem és a tűzoltóság működéséről vannak jó véleménnyel: 48 százalék elégedett vele, és csak 16 százalék nem. Ezt az alapvető szolgáltatási infrastruktúrákat és a köztisztaságot érintő területek követik:

• a vízüggyel, a vízhálózat működtetésével a magyarok 46 százaléka,
• a szennyvízelvezetés és -tisztítással, valamint a szemétszállítás és a hulladékgazdálkodás színvonalával egyaránt a magyarok 44 százaléka elégedett.
• és ettől alig marad el az energiaszolgáltatással kapcsolatban pozitívan vélekedők 42 százalékos aránya.

Az elégedetlenekhez képest szintén relatív többségben vannak azok, akik jó véleménnyel vannak a rendvédelmi szervek működéséről:

• a közbiztonság fenntartásával és a rendőrség működésével 42 százalék,
• a honvédelem és katonaság működésével 41 százalék elégedett.
• Valamennyi fenti esetben 34-40 százalék azok aránya, akik „se nem jó, se nem rossz” értékelést adtak.

Közmédia, oktatás, szociális ellátás, egészségügy

.A közmédia jelenlegi színvonalával a válaszadók relatív többsége, 31 százaléka elégedetlen, további 38 százalék „se nem jónak, se nem rossznak” értékeli, és mindössze a 29 százalékuk véli úgy, hogy nincs kivetnivaló az állami média minőségével.

A megkérdezettek 31 százaléka alacsony színvonalúnak értékeli a közoktatás jelenlegi helyzetét, míg 37 százalék semleges, és 29 százalék jól funkcionáló területként értékeli. A szociális ellátórendszerről még több a negatív vélemény: 36 százalék alacsony színvonalúnak tartja, 37 százalék semleges állásponton van, és mindössze a válaszadók 24 százaléka gondolja úgy, hogy jelenleg kielégítő módon működik a szociális szféra.

A vizsgált közszolgáltatások közül a legrosszabb véleménnyel a közegészségügy színvonaláról vannak a magyarok: 50 százalék véli úgy, hogy az egészségügyi ellátórendszer rossz színvonalon működik. E kérdésben 30 százalék a bizonytalanok aránya, és mindössze a megkérdezettek 20 százaléka van jó véleménnyel a közegészségügy működéséről.

Az elmúlt 12 évben a magyarok szerint messze az egészségügy színvonala romlott a leginkább: 48 százalék sorolta azon három terület közé, amelyek minősége a legnagyobb mértékben romlott 2010 óta. A dobogó második és harmadik fokára a szociális ellátórendszer került 24 százalékkal és a közoktatás színvonala 23 százalékkal.

Oktatás: elöregedő pedagógustársadalom, tanárhiány, túlterheltek és nincsenek megfizetve a pedagógusok

A magyar közoktatás legégetőbb problémái között a tanárok alacsony fizetése és túlterheltsége került az élre 35 százalékkal. A válaszadók 33 százaléka a pedagógustársadalom elöregedését és a tanárhiányt jelölte meg problémaként. A megkérdezettek 30 százaléka úgy gondolja, hogy kevés a jó pedagógus, és ezért rossz az oktatás minősége. A válaszadók 22 százaléka pedig úgy véli, hogy a magyar közoktatás elsődleges problémái a tananyag mennyisége és a diákok túlterhelése, 20 százalékuk pedig a tananyag elavultságát jelölte meg problémaként.

A megkérdezettek 80 százaléka véli úgy, minden közoktatási intézményben biztosítani kell az elérhető pszichológus jelenlétét, akikhez a gyerekek közvetlenül fordulhatnak. A szabad tankönyvválasztás lehetőségét a pedagógusok számára 79 százalék tartja követendő reformnak, ahogy 78 százalékos a támogatottsága annak is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben oktató pedagógusok és tanárok számára magasabb bért folyósítson az állam. A pedagógusok béremelését a megkérdezettek 77 százaléka támogatná.

Egészségügy: nincs elég egészségügyi szakember, hosszúak a várólisták, túlterheltek és nincsenek megbecsülve az egészségügyben dolgozók

38 százalék szerint a három legnagyobb probléma közül az egyik az, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó a rendszerben, amely komoly ellátási gondokhoz vezet. Szintén a megkérdezettek 38 százaléka véli úgy, hogy a kórházi várólisták hosszúsága kifejezetten égető probléma. Ezek mellett jelentős azok aránya is – 32 százalék –, akik úgy vélik, a rossz betegellátási színvonal hátterében az áll, hogy kevés a jó egészségügyi szakember. A válaszadók 32 százaléka sorolta a három legnagyobb probléma közé továbbá azt is, hogy túlterheltek és nincsenek megfizetve az egészségügyi dolgozók.

A megkérdezettek 83 százaléka szerint az államnak biztosítania kell minden köznevelési intézményben az allergiás reakciók esetében használható – és akár életmentő – adrenalin injekciót, amelyet mindössze a megkérdezettek 13 százaléka tart elvetendő javaslatnak. 81 százalékos támogatottsága van a mobil szűrőpontok biztosításának hátrányos helyzetű, elszigetelt települések esetében, valamint a választható oltások ingyenessé tételét is 81 százalék tartja szükségesnek.

A magyarok 79 százaléka gondolja úgy, hogy a társadalombiztosításnak fizetnie kell a magánegészségügyi ellátást is abban az esetben, ha az állami egészségügy nem tudja a betegek számára rövid időn belül biztosítani a szükséges diagnózis felállítását vagy a kezelést. Szintén 79 százalék támogatja az ápolók bérrendezését: a magyarok elsöprő többsége támogatná, ha az állam a fizetésüket legalább az orvosok fizetésének 60 százalékára emelné rövid időn belül.

Mindezek mellett a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne magának biztosítani a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie.

Szociális ügyek: rezsi, szigetelés, bérlakás

A magyar társadalom a szociális kérdések tekintetében kifejezetten baloldali álláspontot képvisel – írták a felmérés készítői. 2022 őszén a legnépszerűbb vizsgált intézkedés a rezsicsökkentés meghosszabbítása volt 2023 tavaszáig, mellyel a megkérdezettek 85 százaléka értett egyet. Ugyanennyien támogatnák egy kormányzati program indítását állami és önkormányzati bérlakások építésére, illetve felújítására. Ezt követte az épületek szigetelésének korszerűsítése a rezsiköltségek csökkentése érdekében, mellyel a magyarok 84 százaléka tudott egyet érteni. Ez alapján megállapítható, hogy a magyarok igen erősen érzik az energiaválság tüneteit, így az azt enyhitő javaslatok különösen nagy támogatást élveznek.

A klímabérlet bevezetésével, a családi pótlék duplájára emelésével, illetve a menstruációs szegénység felszámolására irányuló szakpolitikai javaslatokkal értettek legkevésbé egyet a magyarok.