A G20-as csoport Velencében tanácskozó gazdasági és pénzügyminiszterei megegyeztek abban, hogy lesz globális minimumadó, adta hírül az MTI. A fejleményt Olaf Scholz német alkancellár és pénzügyminiszter jelentette be szombat este.
„A G20-országok megállapodtak abban, hogy meg akarnak egyezni a nemzetközi adózás új rendjéről” – hangsúlyozta Scholz, akinek
várakozásai szerint októberig megszülethet a minden részletet tartalmazó végső egyezmény, a reform pedig már 2023-ban életbe léphet.
Korábban Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter beszélt arról, hogy már közel állnak a megegyezéshez.
„Ma nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy új adózási kereteket határozzunk meg a 21. század számára” – mondta a francia tárcavezető a sajtónak. „Úgy vélem, ez remek hír mind a G20-as csoport tagjai, mind a világ minden országa számára” – tette hozzá.
Le Maire szerint a G20-as országok pénzügyi forradalmat hajtanak végre, hátat fordítva a korábbi évtizedek eredménytelen gyakorlatának. A korábbi rendszer nem tette lehetővé, hogy forrásokat biztosítsanak a közszolgáltatások és a közjavak, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem finanszírozásához, mondta. Le Maire úgy gondolja, hogy ezzel a tervvel végre megadóztathatják az adóelkerülésre hajlamos technológiai óriásvállalatokat, és véget vethetnek a multinacionális cégek adóoptimalizálásának, amelyek eddig egy országban tettek szert haszonra, és egy másik országban fizették be az adókat.
A társasági adó globális minimumszintjéről évek óta folynak tárgyalások különféle szinteken, az OECD irányából az utóbbi időben felpörgött a folyamat, de az is katalizálta az ügyet, hogy Joe Biden amerikai elnök kampányígéretei között is szerepelt az amerikai cégekre és leányvállalataikra vonatkozó minimumadó. Az elképzelések két alapon nyugszanak: egy legalább 15 százalékos minimumadó bevezetésén, illetve olyan rendszer kialakításán, amely a lehető legigazságosabb módon osztja el ezt az adót.
A magyar kormány határozottan ellenzi a tervet, hiszen Magyarország a mai napig leginkább azzal próbálja vonzani a külföldi befektetéseket, hogy relatíve olcsó a munkaerő, és alacsony (egységesen 9 százalék) a társasági adó szintje. Ha bevezetik a minimumadót, az ilyen országok veszíthetnek nemzetközi versenyképességükből és tőkevonzó képességükből. A kormány szerint senkinek sincs joga kívülről beleszólni, milyen legyen egy másik ország adópolitikája, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor is többször nyilvánosan kifejtették, hogy Magyarország számára kedvezőtlen lenne a globális minimumadó, valamint megígérték, hogy tiltakozni fognak a bevezetése ellen. A kormány olyan fontos ügynek tekinti ezt, hogy az új nemzeti konzultációban is szerepelteti a témát.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter gyors cselekvésre szólított fel a várható megállapodás érdekében. A Reuters beszámolója szerint arról is beszélt,
az egyelőre húzódozó országok aggodalmait részben tudják majd kezelni, de tulajdonképpen az sem szükséges, hogy végül mindenki benne legyen a megegyezésben.
Magyarországon kívül Észtország és Írország sem lelkesedik a globális minimumadó ötletéért, 131 ország azonban elkötelezett az alapelv mellett, ami a G20-támogatással együtt már nehezen megkerülhető tömböt jelent. „Ez a megállapodás egy olyan végrehajtási mechanizmust tartalmaz, amely annak biztosítására lehet használni, hogy a távol maradó országok ne tudják aláásni a működését” – mondta Yellen.
A globális minimumadó lényegéről itt és itt írtunk bővebben.
