Budapesten az EU költségvetési biztosa, a blokkolt uniós forrásokról is szó lehet

Kedden Budapestre látogat az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Johannes Hahn találkozik

• Orbán Viktor miniszterelnökkel,
• a pénzügyi tárcát vezető Varga Mihállyal,
• Varga Judit igazságügyi miniszterrel
• és az uniós forrásokról szóló tárgyalásokat vivő Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel.

A kormány és az uniós intézmények között még mindig nem sikerült megoldani az uniós források lehívását akadályozó jogállamisági vitákat, a március 31-i önkéntes határidőt nem sikerült tartani, inkább közös megegyezéssel eltekintettek ettől.

Az uniós biztos minden tagállami fővárosba ellátogat, hogy az EU költségvetésének esetleges félidei felülvizsgálatáról egyeztessen, közölte kedden Ujvári Balázs bizottsági szóvivő, de

„természetesen tudjuk, hogy Magyarország esetében a kontextus ennél kicsit bővebb”.

Ha a kormány tagjai olyan költségvetési ügyeket is felvetnek, amelyek „relevánsak Magyarországnak”, arra Johannes Hahn a jó közvetítő. (Utólag Varga Judit is csak annyit posztolt a találkozójáról, hogy jelezte, „mi, magyarok hiszünk az egymás megértésén alapuló, konstruktív párbeszédben és fontosnak tartjuk a felelős gazdálkodást”.)

Miről szól a vita?

Az uniós források közül egy összefonódó feltételrendszer miatt jelenleg visszatartják a magyar költségvetéstől

1. az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8300 milliárd forintnyi), kormányon keresztül 2021-től kiosztható felzárkóztatási források szinte egészét;
2. a „rendes” uniós költségvetésen felüli, 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap vissza nem térítendő részét (januárban döntött a kormány, hogy az alapból kérhető hitelt is kéri);
3. valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál és az ilyen, alapítványi hátterűvé alakított egyetemeknél december közepe, a tagállamok döntése óta megtiltották bármiféle támogatási szerződés (kötelezettségvállalás) megkötését.

A közalapítványoknál már kezdődnek a gondok

A harmadik lenne a kormány legsürgetőbb feladata, mert érinti többek között a Horizont Európa kutatási és az Erasmus+ csereprogramot is. Utóbbinál nyártól, előbbinél viszont már ebben a hónapban gyakorlati gondokat okoz a tiltás, a hazai költségvetésből egyelőre ötmilliárd forintot tettek félre a kieső horizontos támogatások pótlására. (Arról, hogy az „Erasmus-ügyben” miért sürgetőbb a Horizont Európa és mit jelent itt a probléma, bővebben ebben a cikkben írtunk.)

A következő kiírásoknál a részvételről és az azzal járó támogatásról már május közepén dönteni kell, de

„lehet, hogy már túl késő van ehhez. Nagy az esély arra, hogy a magyar kutatók jogilag ki lesznek zárva”

– mutatott rá pár nappal a budapesti látogatása előtt nyilatkozva Johannes Hahn a Szabad Európa szerint. Brüsszeli tudósítóknak május első felét jelölte meg az utolsó határidőnek, hogy elfogadják a vonatkozó magyar jogszabályt.

„Rendkívül aggódom amiatt, hogy kifutunk az időből és a magyar diákok kimaradnak az Erasmus program következő, téli szemeszteréből”

– mondta a biztos a diákok és oktatásban részt vevők cseréjét támogató programról.

Az osztrák politikus nem értette, hogy a magyar kormány miért nem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a zárolt uniós támogatások felszabadításához szükségesek. Szerinte

ha július elejéig nem születnek meg a finanszírozási szerződések, akkor az év második felétől veszélybe kerül az alapítványi egyetemekről jelentkező magyar diákok és oktatók részvétele az Erasmus+ programban.

Ez azt jelenti, hogy legkésőbb május első felében meg kellene születniük a szükséges jogszabályoknak, a törvényeket ugyanis az Európai Bizottságnak, majd az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek is két hónapon belül jóvá kell hagyniuk.

A kutatás-fejlesztési Horizont Európa esetében folyamatosan lehetne pályázni, de tavaly december közepe óta a sikeresen indulók nem köthetik meg a támogatási szerződéseket, mert a magyar alapítványok a tagállami miniszterek szerint „súlyos kockázatot” jelentenek az uniós költségvetésre.

Az Európai Bizottság összeférhetetlenségi és közbeszerzési gondokat látott. A miniszterek ugyan kiléptek a kuratóriumokból, de ezzel az uniós testület nem elégedett meg. Mindenki kizárását kérte, aki uniós forrásokról szóló döntésben vesz részt és többek között korlátozná a tagság hosszát.

A legértékesebb feltétellel haladnak, de még semmi sem végleges

Emellett úgy látszik, hogy a kormány a legtöbb pénzt érő igazságügyi reformokra összpontosít, amelyek miatt meg kell erősíteni

• a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• valamint a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól.
• Meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
• valamint az – Európai Unió Bíróságának korábbi ítélete alapján uniós jogot sértő – akadályokat, hogy a magyar bírók az uniós törvényszékhez forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.

Ez a „horizontális feltétel” önmagában szinte teljesen blokkolja 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás kifizetését. Ugyan az összeg egy részét más okokból sem kaphatja meg a költségvetés, de a megállapodás a Népszava szerint 13 milliárd eurót (nagyjából 4900 milliárd forintot) szabadíthatna fel.

Az igazságügyi feltételek tesznek ki négyet a helyreállítási alap visszatérítendő részének kifizetéseit blokkoló 27 „mérföldkőből” is.

Varga Judit igazságügyi miniszter április 24-én jelentette be, hogy technikai megállapodást kötött a magyar kormány és az Európai Bizottság az igazságügyi csomagról, de ez még a teljes uniós testület megerősítésére vár. Az uniós testület szóvivője, Christian Wigand aznap jóval óvatosabban fogalmazott. Csak annyit erősített meg, hogy a technikai egyeztetések „jól haladtak”, Varga Judit és Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos „konstruktív beszélgetést” folytattak, az Európai Bizottság pedig majd elemzi a helyzetet, de zajló folyamatokat nem kommentálnak. Uniós tisztviselők még név nélkül sem mondtak semmi konkrétabbat erről a Politico keddi hírlevelének, mert előbb szeretnék a törvény elfogadását is látni.