Navracsics a blokkolt EU-kifizetésekről: Más szót használnék csúszás helyett

Navracsics Tibor más szót használna csúszás helyett, miután a Népszava és a Portfolio is megírta: nem sikerült tartani a kormány önkéntes március 31-i céldátumát, hogy olyan intézkedéseket fogadtasson el, amelyekkel feloldja többféle uniós támogatás blokkolását.

A kormány ezekről az Európai Bizottsággal egyezkedik, és a területfejlesztési miniszter arról beszélt az InfoRádiónak, hogy a határidő kitolása

az uniós testület „tudtával, sőt aktív támogatásával történt”.

(A Portfolio is eleve arról írt, hogy kölcsönös megegyezéssel tekintenek el a céldátumtól.) Navracsics Tibor szerint az Európai Bizottság jelezte, hogy a maga részéről nem jelent semmi problémát, ha a kidolgozottság érdekében „egy-két nappal később fogadjuk el” azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket fontosnak tart.

A határidőkről és a vállalások teljesítéséről Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken közleményt adott ki a Facebook-oldalán. Azt írta: „Ha rajtunk múlik, akkor minden a határidőknek megfelelően teljesül a mai napig”. A miniszter szerint a 27 szupermérföldkő többségét „már az uniós intézmények által nem vitatottan” teljesítette a kormány. „Az igazságszolgáltatással kapcsolatos egyeztetések a célegyenesben vannak, nincsenek nyitott politikai kérdések, és a labda most a Bizottságnál pattog” – tette hozzá Varga.

Ahogy arról korábban is írtunk, egy több eljárásból összeálló, egymást részben-egészben átfedő feltételrendszer miatt

1. visszatartják az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8400 milliárd forintnyi), kormányon keresztül kiosztott felzárkóztatási források szinte egészét;
2. a költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő, 5,8 milliárd eurós (mintegy 2200 milliárd forintnyi) részét (csak nemrég döntött a kormány, hogy a hitelt is kéri);
3. valamint a közalapítványoknál és az ilyen, alapítványi hátterűvé átalakított egyetemeknél december közepe, a tagállamok döntése óta megtiltották bármiféle uniós támogatáshoz szükséges kötelezettségvállalás megkötését.

A nagyjából harminc feltétel közül két csoport különösen fontos:

• az igazságszolgáltatás függetlensége, mert ez blokkolja a legnagyobb összeget, egymaga a felzárkóztatási források túlnyomó részét és a helyreállítási alap 27 „szupermérföldköve” közül négy erről szól;
• valamint a felsőoktatás szabadsága, azaz a – 21 „modellváltó” egyetemet is fenntartó – közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása. Itt az Erasmus+ csereprogramnál a nyáron, a Horizont Európa kutatási támogatásoknál viszont több pályázatnál már májusban gond, hogy nem tudják megkötni a támogatásokhoz szükséges kötelezettségvállalásokat. Utóbbinál a kormány gyakorlatilag már korábban elismerte, hogy szinte biztosan kifut az időből: ötmilliárd forintos alapot hozott létre, hogy pótolja a kieső horizontos támogatást.

Még most szövegezik az igazságügyi reformot

Az igazságügyi reform tervezetét januárban adták ki társadalmi egyeztetésre, egy héttel később pedig Varga Judit igazságügy-miniszter arról posztolt a Facebookon, hogy az uniós testülettel kötött „megállapodás értelmében tett igazságügyi vállalásainkkal kapcsolatos kodifikációt elvégeztük”. Ugyanakkor az már a kiadás után látszott, hogy a tervezetben nem egészen ugyanarról van szó, mint amit a tagállamok – bizottsági javaslatra – szinte egyhangú szavazattal kértek. A leginkább érintett Országos Bírói Tanács (OBT) hat „kulcsfontosságú” észrevételt tett de ezen felül is mintegy harminc paragrafushoz nyújtott be módosító indítványokat. (Erről bővebben itt írtunk.)

Navracsics Tibor pénteken arról beszélt az InfoRádiónak, hogy van „egy-két olyan apróbb részlet”, amely további egyeztetést kívánt, és ez több időt igényel. „Törvényszövegről folynak a tárgyalások, ebből adódóan ezek konkrét megoldások, konkrét szövegjavaslatok, ezért is tart tovább. Az Európai Bizottság konkrétan jelezte azt is, hogy mit tart aggályosnak az igazságszolgáltatási rendszer jelenlegi működésében és hatáskörmegosztásában, így a megoldások is konkrétok” – mondta Navracsics Tibor, de azt nem akarta elárulni, mik ezek, mert most szövegezik a törvényt. Hangsúlyozta, hogy több érintettel, így az OBT-vel is egyeztettek.

„Váratlan akadályok” az alapítványi egyetemek ügyében

Ahogy azt korábban is írtuk, az Európai Bizottság nem fogadta el az első magyar ajánlatot az alapítványi egyetemeknél, amely a parlamenti képviselőket, minisztereket, államtitkárokat és kormánymegbízottakat zárta volna ki a modellváltott intézményeket irányító kuratóriumokból. A Portfolio szerint az uniós testület azt kéri, hogy

• a közhatalmi státuszú személyeket is zárják ki a kinevezhető személyek köréből, ez technikailag az államigazgatási vezetők mellett vonatkozna a szélesebb kormánytagokra is, de a politikusokra nem.
• Arról is vita van, hogy a közhatalmi státuszúakról lemondók mennyi idő múlva kerülhessenek be az alapítványokba.
• A kormány hat évre nevezné ki az alapítványi tagokat, de az Európai Bizottság csak négyre,
• és csak egyszer engedné, hogy hosszabbítsanak.

Eddig a Portfolio szerint csak az utolsó pontról sikerült megegyezni.

Navracsics Tibor az inforádiós interjújában arról beszélt, időközben felmerültek váratlan akadályok, de reméli, ezeket is sikerül az elkövetkező hónapokban tisztázni. Ahhoz, hogy jövőre a második félévtől zökkenőmentes legyen a finanszírozás, a diákok utazhassanak külföldre, „nyárig meg kell állapodnunk. Én biztos vagyok benne, hogy ez sikerül is.” A Horizont Európáról az InfoRádió cikke alapján nem beszélt.

Navracsics szerint akár az év első felében is jöhet blokkolt pénz

A Porfolio forrásai azzal számoltak, hogy még a leggyorsabb ügymenettel is valószínűleg már csak a nyári leállás után, szeptemberben jöhetnek az első felzárkóztatási támogatások, de a helyreállítási alapnál legalább egy év, mire minden szupermérföldkőről megegyeznek és megindulhat a pénz.

Navracsics Tibor szerint ugyanakkor jól állnak a tárgyalások. „Időarányosan tartjuk a menetrendet”, tavaly év végéig aláírtunk és elfogadtattunk mindent, hogy ne veszítsünk végleg uniós pénzeket. Így „az idén egészen biztos, én abban bízom, hogy az év első felében az első uniós források megérkeznek”.

A miniszter örül, hogy ellenzéki városok is nyertek EU-támogatást

Ahogy azt korábban is írtuk, a viták nem érintik az összes uniós támogatást. Az előző költségvetési időszakból megmaradt pénzeket 2023 végéig lehet lehívni, és a mostani periódusból jöhet például az EU költségvetésének nagyjából harmadát kitevő mezőgazdasági támogatások zöme, valamint (a vagyonkezelő alapítványokat leszámítva) a közvetlenül pályázható pénzek.

Navracsics Tibor az InfoRádiónak kiemelte, hogy nemrég három ellenzéki vezetésű magyar város is elnyert közvetlen támogatást. Ebben részben a kormány érdemét is látta, mert a szakértői segítségével váltak ezek a források elérhetővé, így arra példa, hogy az együttműködés politikai színezettől függetlenül zökkenőmentes lehet.

„Miskolc, Pécs, Budapest még tavaly keresett meg minket azzal, hogy nyújtsunk partnerséget, segítséget ahhoz, hogy eredményesek legyenek ezen a pályázaton, úgyhogy

számunkra is nagy örömhír, hogy sikeresek és hozzá fognak férni ezekhez az uniós forrásokhoz.”

A miniszter szerint az egyik kapcsolódó állami háttérintézményt, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodát most aktívabb üzemmódba is kapcsolták, hogy létrehozzanak az önkormányzatokkal együtt olyan nemzetközi konzorciumokat, amelyek sikerrel pályázhatnak közvetlen uniós forrásokra.