Csak látszólag teljesíti a Bizottság követelését az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz

Az Európai Bizottságot félrevezető igazságügyi reformmal igyekszik elérni a kormány, hogy hozzájuthasson a jogállamisági kifogások miatt Magyarországtól egyelőre elzárt helyreállítási alap 5,8 milliárd és a kohéziós alap 22 milliárd eurójához – derül ki a 444.hu cikkéből.

A lap szerint a január 18-án nyilvánosságra hozott igazságügyi reformcsomag módosításai több ponton is trükköznek annak érdekében, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) kinevezési gyakorlatát érdemben a jövőben se ellenőrizhesse az Országos Bírói Tanács (OBT), és a Kúriára továbbra is áramolhassanak olyanok, akik lojálisak a jelenlegi kormánytöbbség által megválasztott vezetőkhöz.

A magyar bírósági rendszer két meghatározó szerve a Kúria és az OBH. Utóbbi a bíróságok központi igazgatásáért felel. Mindkét szerv vezetőjét a parlament választja. A rendszerben egyensúlyi szerepet tölt be a bírák által választott ellenőrző testület, az OBT, amely az OBH működését, a bírósági vezetők kinevezését és a bírók jutalmazási rendszerét is felügyeli – azaz kellene felügyelnie, erre azonban a testületnek a Fidesz-kormányzat alatti módosítások következtében kevés eszköze van és a jelek szerint nem lesz elég a jövőben sem.

Az Európai Bizottság négy pontban várt érdemi változtatást:

• meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
  meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog;
• meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.

– sorolta fel a 444.hu cikke.

A lap szerint azonban a változtatások – még ha bizonyos esetekben csökkentik is az OBT kiszolgáltatottságát az OBH-val szemben – sokszor csak formálisak:

• az OBT vétózhat, ha az OBH elnöke eredménytelenné nyilvánít egy olyan bírói vagy vezetői pályázatot, ahol van alkalmas pályázó – viszont mégsem kapna vétójogot az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor;
• az OBT-nek meg kellene kapnia a hozzáférést a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi információhoz és adathoz, köztük a személyes adatokhoz – a reformcsomag azonban ezt csak „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” engedné, azaz a hozzáférés csak részleges lehetne, vagy hosszas viták után lenne biztosítható;
• az OBH által burkolt büntetésként is használható eszközt, a bírók átrendelését ugyan megvétózhatja az OBT, ám neki kell indokolnia a vétót, és akár pereskednie is kell az OBH-val, miközben az OBT apparátusa nem ilyen feladatokra van méretezve;
• a Kúria elnöke nem lesz újraválasztható, az OBH-t vezető főbíró viszont 9 év után is pozíciójában maradhat, ha utódját nem választja meg a parlament kétharmados többséggel.

Az Alkotmánybíróságtól – amely most kormányhoz lojális többséggel bír – a bírák mandátumuk lejárta után a reformcsomag szerint ezután nem mehetnek automatikusan a Kúriára, ám azok, akik ezt a lehetőséget már megkapták, élhetnek vele, márpedig ez azt jelenti, hogy 2030-ig a rendszer zavartalanul működhet – ellentétben az Európai Bizottság célkitűzésével.