Véleményezhető az ezermilliárdokat érő igazságügyi reform tervezete

2023. január 19. – 21:28

Véleményezhető az ezermilliárdokat érő igazságügyi reform tervezete
Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Tanácsán 2022. szeptember 22-én – Fotó: John Thys / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

„Az Európai Bizottsággal való megállapodás értelmében tett igazságügyi vállalásainkkal kapcsolatos kodifikációt elvégeztük, a szöveget társadalmi egyeztetésre bocsátottuk a szerdai nap folyamán” – jelentette be Varga Judit egy csütörtöki Facebook-bejegyzésben.

Az igazságügyi miniszter jövő kedden Brüsszelben mutatja be „igazságügyi vállalásaink ütemszerű megvalósulását.

Azért dolgozunk továbbra is, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat!”

Óriási a tét

A javaslat elérhető a tárca honlapján. A címe szerint a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódik, amelyre a „rendes” uniós költségvetésen felül 5,8 milliárd euró (közel 2400 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás jár. Magát a tervet egy nagyobb csomag részeként a tagállamok már decemberben jóváhagyták, de a pénz kifizetését – az Európai Bizottság javaslatára – 27 „szupermérföldkőhöz”, köztük négy igazságügyihez kötötték.

  • Az egyik követelés, hogy erősítsék meg a bírák önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben. Az uniós tagállamok végrehajtási határozata szerint az OBH elnöke feletti érdemi ellenőrzés „várhatóan csökkenti a bíróságok központi igazgatásában az önkényes döntések lehetőségét” többek között a bírói kinevezéseknél, így megerősíti a függetlenségüket. A javaslat jogi személyiséggel ruházza fel az OBT-t (azaz köthet szerződéseket), megnyitja a hatáskörei védelméhez az alkotmánybírósági utat, valamint kiterjeszti az
    egyetértési és kötelező véleményadási jogát. (A Telex tavaly szeptemberben készített interjút az OBT elnökével és szóvivőjével, amelyben a testület és az OBH viszonyáról is részletesen beszéltek.)
  • A Kúriát átláthatóbbá kell tenni, szigorúbb feltételekkel válasszák ki a legfelsőbb bíróság elnökét és nevezzék ki a bírákat, valamint javítsák az ügyelosztási rendszert. A javaslat a kormány szerint megerősíti a bírói testületek – mint például az OBT – szerepét az igazgatási döntéseknél, transzparensebbé teszi az ügyelosztási rendet és kibővíti a követelményeket, valamint a döntéseket övező biztosítékokat a Kúria elnökénél. (A kúriai kinevezések érdekességeiről korábban itt, az elnökéről ebben a cikkünkben írtunk.)
  • A közhatalmat gyakorló szervek ne akaszthassák meg bírói ítéletek végrehajtását az Alkotmánybírósághoz beküldött alkotmányjogi panasszal. Ezt a lehetőséget kivezetik. (A kormány ilyen beadvánnyal semmisíttette meg a Kúria első ítéletét arról, hogy a nem egyértelmű kérdés miatt nem lehet népszavazás róla, kiskorúaknak is elérhetőek legyenek-e nemátalakító kezelések.)
  • Azt is biztosítani kell, hogy a magyar bírák közvetlenül fordulhassanak az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali kérelemmel. A kormány szerint a javaslat biztosítja, hogy a módosítás után jogi eszközökkel nem korlátozható a kérelem beadása. (Ilyenkor tagállami bírák azt kérdezhetik meg az EU bíróságától, hogy nemzeti szabályok megfelelnek-e az uniós jognak. 2021-ben egy ügyben már úgy ítélte meg az EU bírósága, hogy Magyarországon sérült a hozzáférés ehhez az uniós kvázi-alkotmányban biztosított lehetőséghez.)

Az igazságszolgáltatás függetlensége ahhoz is feltétel, hogy az EU a „rendes” költségvetésből járó 22 milliárd eurónyi (mintegy 9000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási támogatás zömét befizethesse a magyar költségvetésbe. A kohéziós pénzek szétosztásához szükséges programokat ugyan tavaly év végén jóváhagyta az Európai Bizottság, de a testület szerint több szükséges, úgynevezett horizontális feltétel sem teljesül. Közülük épp az igazságügyi, amely szinte a teljes összeg kifizetését akadályozza (a többi csak egy-egy részét).

Portfolio: a gyakorlatban is értékelik a reformok hatásosságát

A Portfoliónak több uniós diplomata arról beszélt:

nem várták, hogy a magyar kormány már január közepén jelentkezik a 22 milliárd eurónyi kohéziós forrás feloldásához szükséges vállalásokkal,

de arról egyelőre nem foglaltak állást, hogy mennyire orvosolja a tervezet az aggályokat. A lap forrásai szerint önmagában még nem feltétlenül lesz elég a javaslatok elfogadása, hogy kezdjék utalni az uniós támogatásokat, hanem még a gyakorlatban is értékelik majd, mennyire hatásosak a változtatások. Ha a reformok megfelelőek, az Európai Bizottság akár a vizsgálati időszak előtt is javaslatot tehet.

A javaslat a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu címen véleményezhető február 3-ig.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!