Jóváhagyták a 9000 milliárdos magyar tervet, de szigorú feltételekkel fizetnek

Az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar partnerségi megállapodást és az operatív programokat. Előbbi nagy vonalakban vázolja, hogyan költené el a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetésből a Magyarországnak szánt, önrész nélkül mintegy 22 milliárd eurónyi (nagyjából 9000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási támogatást, az operatív programok pedig ezt részletezik egy-egy nagyobb téma, cél szerint.

A jóváhagyás nagyon fontos lépés a pénz elköltéséhez és ahhoz, hogy 2022-ben ne veszíthessünk belőle véglegesen, ugyanakkor a jelentős részét továbbra sem tudja lehívni a kormány.

Ennek részben az az oka, hogy a múlt héten – Magyarország és Lengyelország ellenzésével – a tagállamok megszavazták, hogy hazánkban sérül a jogállamiság, ami az uniós költségvetési források elköltését is veszélyezteti. A döntéssel a most jóváhagyott operatív programokból háromnak az 55 százalékát függesztették fel mintegy 2600 milliárd forint értékben.

A befagyasztásnak ugyanakkor nem volt sok gyakorlati jelentősége, mert addig nemhogy az operatív programokról, még a partnerségi szerződésről sem állapodtak meg, így nem is jöttek innen támogatások. Utána sem jelent egy ideig nagy gondot a részleges befagyasztás, mert a hét (plusz két) év alatt elkölthető források nagy részét jellemzően a költségvetési időszak vége felé hívják le. Előbb ki kell írni a pályázatokat, feldolgozni a beérkezett dokumentumokat és kihirdetni a győzteseket, majd a fejlesztések megvalósulása után beadni a számlákat.

A kifizetések jó részét ugyanakkor most további feltételekhez kötötték, mert a kohéziós alapok elköltésénél figyelembe kell venni az úgynevezett horizontális elveket.

Ezek biztosítják az alapvető jogok és az uniós alapjogi charta tiszteletben tartását, valamint „a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés” megelőzését.

Az Európai Bizottság közleménye szerint

• „Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint
• a tudományos élet szabadságát
• és a menedékjogot

érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes specifikus célkitűzéseinek végrehajtása során.” Az uniós testület negyedikként az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságokat is megemlíti. „Ezen okok miatt

Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt horizontális feljogosító feltételt.”

Az Európai Bizottság szerint „a kohéziós és belügyi alapokra alkalmazandó szabályok, azaz a közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében

a feljogosító feltételek teljesítésének elmulasztása esetén a Bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével”, és ez „nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését”.

(Az előlegek mellett említett technikai segítségnyújtás viszonylag kicsi, de rugalmasan felhasználható keret, amit nem magukra a programokra, hanem a végrehajtásuk segítségére, például kommunikációra költhetnek a tagállamok.)

Navracsics Tibor mindezt úgy fogalmazta meg, hogy

a megállapodással 130 milliárd forintnyi előleg érkezhet, „meg tudjuk kezdeni a pályázatok kiírását, és el tudjuk indítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket az európai uniós forrásokkal támogatni tudunk”.

A horizontális feltételek miatt nem teljesíthető kifizetéseket nem említette.

A területfejlesztésért felelős miniszter szerint „elértük a célunkat: az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk az Európai Bizottsággal, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést”. A támogatók és a szakmai anyagok előkészítői mellett köszönetet mondott a bírálóknak is, mert ők „ösztönöztek minket a jobb teljesítményre”.

Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő korábban arról írt, hogy ha év végéig nem állapodtak volna meg, nagyjából 500 milliárd forintnyi forrás (a 2021-es keret negyede és az összes 2022-es kifizetés) végleg elveszhetett volna. Ez a hét az utolsó a karácsonyi-újévi szünet előtt, így ha az Európai Bizottságnál még idén dönteni szerettek volna, gyakorlatilag most volt az utolsó lehetőségük. A sietséget mutatja, hogy az Európai Bizottság a szokásos ügymenettől eltérően egyszerre fogadta el a partnerségi megállapodást és a hét operatív programot.

Magyarországra más forrásból is érkeznek uniós támogatások, de ezek nagyrészt még az előző költségvetési időszak 2023 végéig kifizethető felzárkóztatási pénzei. Egy hetekkel ezelőtti háttérbeszélgetésen Ágostházy Szabolcs uniós fejlesztésekért felelős államtitkár azt mondta, hogy a jövőre várt, körülbelül hétmilliárd eurónyira (több mint 2800 milliárd forintnyira) becsült uniós forrás nagyjából fele innen jönne. A viták nem érintik az uniós költségvetés nagyjából harmadát kitevő mezőgazdasági támogatásokat sem.

Milyen pénzekről volt szó az elmúlt hetekben?

Az uniós intézmények és a magyar kormány közötti vitákat azért nehéz követni, mert többféle pénzforrásról és eljárásról van szó különböző szabályokkal és intézményi szerepekkel, ráadásul új eszközök is megjelentek.

Ha egy tagállam valamilyen uniós jogszabályt sért, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ez oda-vissza levelezgetéssel indul a kormánnyal. Ha nem tudnak megegyezni, az ügy az Európai Bíróságon köt ki, amiből pénzbüntetés lehet. Ilyen eset a már említett, melegeket a pedofíliával összemosó törvényé, ami kedden került bírósági szakaszba. A módszer hátránya, hogy lassú és nehezen kezeli, ha nem egy-egy elszórtan előforduló esettel, hanem rendszerszintű jogállamisági problémákkal van gond.

Utóbbit oldaná meg a „hetes cikk” szerinti jogállamisági eljárás, de ez szintén hosszadalmas – nincsenek hozzá határidők rendelve –, és egy ponton egyhangú döntést követel, így két kormány könnyen bevédheti egymást. Pontosan így tett a magyar és a lengyel vezetés, így hiába indult mindkettejükkel szemben eljárás, a tagállamok kedvetlenül piszkálgatják a témát, és sem leállítani, sem érdemben tovább lépni nem sikerült.

A két éve elfogadott feltételességi (jogállamisági) mechanizmus mindkét problémát orvosolja: az eljárás lépéseire eleve határidőket szabtak és egyhangúság helyett minősített többséggel (legalább a tagállamok 55 százaléka, amelyek az uniós lakosság 65 százalékát képviselik) döntenek. Az eljárásban viszont csak olyan kérdésekről lehet szó, amelyek az uniós költségvetést is érintik.

A mechanizmus eddig csak magyar kormánnyal szemben indult el, és hiába szavaztak nemmel a lengyelek, rajtuk és a magyarokon kívül mindegyik másik tagállam igent mondott három operatív program 55 százalékának befagyasztására. Eredetileg az Európai Bizottság még ennél is magasabb arányt, 65 százalékot javasolt, amit a magyar kormány 17 vállalással igyekezett leszerelni, de a testület szerint az ígért intézkedéseket nem megfelelően hajtotta végre.

Az Európai Bizottság és a tagállamok az egyszeri, „rendes” költségvetésen felül létrehozott helyreállítási alapon keresztül is fel tudnak lépni. Itt 27 „szupermérföldkőhöz” kötötték a kifizetéseket, amelyek között a jogállamisági mechanizmus 17 pontja mellett például az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyek is szerepelnek.

Az uniós testület most ezekkel az ígért igazságügyi reformokkal is összekötötte a felzárkóztatási források kifizetését, mert szerinte ezekre a lépésekre is szükség van, hogy megfeleljünk a horizontális feltételeknek.