Az igazságügyi reformcsomag érintettje, a bírói tanács nem ért egyet a tervezet több pontjával

A tervezet több elemet is tartalmaz az Országos Bírói Tanács korábbi jogalkotási javaslataiból és a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos EU Tanácsi határozat elvárásaiból, ugyanakkor jelenlegi formájában ezen elvárásoknak több ponton nem felel meg – így véleményezte az Országos Bírói Tanács (OBT) az igazságügyi törvények módosításáról szóló törvénytervezetet.

Már hétfőn megírtuk a 444 nyomán, hogy csak látszólag teljesíti a brüsszeli Bizottság követelését az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz. A január 18-án nyilvánosságra hozott reformcsomagban több trükk is van, ami azt a célt szolgálná, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) kinevezési gyakorlatát érdemben ezután se ellenőrizhesse az OBT, és a kormánytöbbség által megválasztott vezetőkhöz lojális emberekkel tölthessék fel a Kúriát.

Az OBT mostani állásfoglalása megerősítette a törvénycsomaggal kapcsolatos aggályokat. Hat „kulcsfontosságúnak” nevezett észrevételük volt a lapunk birtokába került, a jogalkotási észrevételeikről és javaslataikról szóló dokumentumban. Így például az, hogy az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni – a mostani tervezet még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint –, annak az összeférhetetlenségi szabálynak a követelése, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, az ő munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők és hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai, továbbá az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek.

Az OBT ezenkívül a törvénytervezet mintegy harminc paragrafusához nyújtott be módosító javaslatot, továbbá több mint három oldalon keresztül sorolta fel a „további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatait”.

Mint korábbi cikkünkben felsoroltuk, az Európai Bizottság négy pontban várt érdemi változtatást a magyar igazságügyi rendszerben; ezek az alábbiak:

• meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog;
• meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.