Úgy tűnik, Orbán is beáll az uniós hitelt igénylők közé, pedig korábban leszólta azt

A keddi Magyar Közlönyből derült ki, hogy a magyar kormány kéri az uniós helyreállítási alap hitelrészét. A döntést nem verték nagy dobra: nem volt róla hivatalos bejelentés, a beszámolók alapján még a szükséges tárgyalásokkal megbízott területfejlesztési miniszter, Navracsics Tibor sem emelte ki, amikor szerdán Brüsszelben – más ügyben – magyar újságírókkal találkozott. A kormány hallgatását ugyanakkor indokolhatja, hogy mekkora kanyarokkal sikerült eljutni idáig.

A lesajnálástól és sorosozástól a kérelemig

Az EU a koronavírus-járványra hivatkozva hozta létre a „rendes” költségvetésen felül az egyszerinek tervezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt. A britek távozása miatt a közös költségvetés is kisebb lett, amit segített ellensúlyozni az alap, ráadásul a brexit egyszerre szállította a megoldást is a problémára. A közös hitelfelvétel legelszántabb ellenzőjének távozása miatt már együtt vehettek fel kölcsönt abban bízva, hogy az EU együtt alacsony kamatot is ki tud harcolni.

A nagyobb, stabilabb országokhoz képest ugyan hajszállal rosszabbak a számok, de a közösködés még mindig megéri a kockázatosabbnak ítélt tagoknak. 2020-ban a magyar kormány is azt hangsúlyozta, hogy az előbbi tagállamoknak, pontosabban a dél-európaiaknak való a lehetőség. Orbán Viktor kifejtette:

„vannak az unión belül olyan országok, akik nem tudják ellenőrzés alatt tartani az államadósságukat, és eladósodtak. És a kérdés az, hogy tudunk-e segítséget nyújtani ezeknek az országoknak. Magyarország ösztönösen ellenzi a közös hitelfelvételt, de belátjuk, hogy most vannak országok, akiknek segítségre van szükségük, és ezért elfogadjuk az uniónak a megközelítését, hogy hitelt vegyünk föl”.

Később a magyar kormányfő „sorosozással” szapulta azt, hogy együtt vegyenek fel kölcsönt a járvány hatásainak kezelésére. Még a költségvetés és a helyreállítási alap megtorpedózását is belengette, bár a levelében a magyar ösztönök helyett önkényes politikai feltételeket emlegetett, utalva az akkor tárgyalt jogállamisági mechanizmusra. Végül egy kompromisszum után átengedte a javaslatot.

Kezdetben úgy tűnt, a magyar kormány is hamar él a hitellehetőséggel. A terv társadalmi vitájában nyilvánossá tette, mire költené a teljes, akkor 5800 milliárd forintosra becsült összeget, de 2021 áprilisában mégis csak a vissza nem térítendő részt igényelte. Közvetlenül azután visszakozott, hogy Orbán Viktor Brüsszelben járt Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél. Az eredeti tervekhez képest arányaiban az oktatásra – így a közalapítványi fenntartású egyetemek fejlesztésére – jutó támogatásokból lett jóval kevesebb. (A tagállamok bizottsági javaslatra tavaly decemberben eltiltották a friss támogatási szerződésektől a közalapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket minden uniós programnál.)

Tavaly márciusban jött az újabb fordulat: a miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak, hogy a kormány mégis kérné a hitelt, méghozzá soron kívüli jóváhagyással. Orbán Viktor a hetekkel korábban Ukrajna ellen indult orosz támadás következményeivel indokolta a döntést.

Hivatalos magyar kérelem mégsem érkezett Brüsszelbe: a szabályok szerint ugyanis ehhez indoklás mellett csatolni kell azt is, hogyan módosítaná a kormány a helyreállítási tervét, azaz hogy kiderüljön, mire és milyen célokhoz, mely „mérföldkövekhez” kötve költené el a megnövelt forrásokat. A magyar kormány az eredeti, vissza nem térítendő támogatásból fedezett tervet is csak az utolsó pillanatokban, december közepén tudta elfogadtatni.

Még így is állnak a kifizetések, amíg nem sikerül 27 „szupermérföldkövet” teljesíteni, a kormány ettől függetlenül előfinanszírozással költi a még meg sem kapott, de csak 2026. augusztus végéig befejezett fejlesztésekre fordítható pénzt. A „rendes” költségvetési támogatásokat is átszövő feltételrendszer egyes részeiről éppen ezen a héten egyeztetett Navracsics Tibor és az igazságügyi tárcát vezető Varga Judit Brüsszelben, és a tervek szerint március-áprilisra egyeznének meg róluk, így ezeket a vitákat jó esetben sikerül elkotorni az útból.

Ahogy csillapodnak a kedélyek a vissza nem térítendő rész körül, könnyebben fordulhat rá a kormány a hitelre. Navracsics Tibor rendszerint azzal nyugtatott mindenkit, hogy még ráérnek dönteni, és meglátják, mennyire lesz kedvező lesz a hitel, bár már novemberben is tárgyaltak róla.

Az idő azonban egyre fogy: augusztus végéig be kell adni a kérelmet az új tervvel együtt, ráadásul az sem látszik, hogy a magyar kormány más forrásból jobb feltételekkel tudna pénzt szerezni. Vélhetően ennek köszönhető tehát a kedd esti Magyar Közlöny.

Megéri, mert sokkal olcsóbb, mint a magyar kötvénykibocsátás

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a döntés racionális, hiszen ez a hitel olcsóbb annál, ahogyan Magyarország maga euróhitelt fel tud venni. A kamata mindig az aktuális kibocsátástól, majd a piaci helyzettől függ, de

a jelenlegi árszint alapján 2,8-2,9 százalékos hozammal érhető el, míg Magyarország csak 4,6-4,9 százalékon tudna eurókötvényt kibocsátani.

Természetesen minden ilyen számolás elnagyolt, mert más az a kamatszint, ahol egy papír a piacon éppen forog, és annál általában kicsit nagyobb a reális kamat akkor, ha a pénzért új kibocsátással kell kimenni a piacra, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az uniós hitel 150-200 bázisponttal olcsóbb, mint a magyar.

Most januárban egyébként éppen egy kicsit javul a helyzet, jobb a nemzetközi környezet, azt árazza a piac, hogy hamarosan vége lehet a kamatemeléseknek, alacsony a gázár, enyhe az idő, jól áll a tárolói töltöttség. A dollár is gyengül, ez is segít a magyar forintnak, illetve Európának, nem véletlenül lett optimista a piac, nőtt az esélye annak, hogy recesszió nélkül túl leszünk a nehezén.

Rövid és középtávon ugyanakkor most az a legfontosabb, hogy olcsó devizaforráshoz jutunk – véli Török Lajos, az Equilor vezető elemzője is, aki ehhez hozzáteszi, hogy ez nem minden uniós ország nézőpontjából van így. Korábban általában a luxemburgi, a német, illetve a holland állam volt az a legjobb hármas, amely az uniós átlagszint (2,8-2,9 százalék) alatt is kapott finanszírozást, de ma már akár Franciaország, Portugália vagy Spanyolország is jobban járhat szólóban.

„Magyar szempontból ugyanakkor a számok nyelvén nagyon egyszerű a döntés, hiába tűnt korábban politikai eredménynek, hogy Magyarország hitelfelvétel nélkül is igényelheti a támogatási elemet, ma már racionális döntés a hitelt is kérni.”

Magyarországon egyébként a forintárfolyam és a kamatfelárak most egyébként szintén stabilizálódtak. Németh Dávid erről elmondta, hogy ennek elsősorban a január 24-i MNB-bejelentések voltak az okai. Akkor ugyanis kiderült, hogy a jegybank februárban már aligha csökkent kamatokat, ráadásul bevezette az egyhetes diszkontkötvényt, ami 18 százalékos kamattal széles körben elérhető. Igaz, a bakoknak 13 százalékon (jegybanki alapkamat) több pénzt kell a kötelező tartalékráta emelése miatt tartalékolni, ami egy burkolt kamatcsökkentés, hiszen a piaci (18 százaléknál) kisebb kamaton (13 százalék) kötelező pénzt félretenni. Ám ezek összességében olyan hírek voltak, hogy kedden mind a bejelentésekre, mind Virág Barnabás MNB-alelnök beszédére folyamatosan erősödött a forint 397-ről 395-re, majd egészen 390-ig.

Az uniós felzárkóztatási program eredménytáblája alapján több déli ország (Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália) hitelkérelmét hagyták jóvá, de a térségből is találni példát: a szomszédaink közül Szlovénia és a Románia, a visegrádi országokból pedig Lengyelország is az uniós hitel mellett döntött.

Közalapítványi egyetemek helyett az energián lehet a hangsúly

A kormányhatározatból nemcsak az derül ki, hogy a kormány kéri a hitelt, de arra is utal, hogy mire kell a pénz. A döntés ugyanis Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízza meg azzal, hogy dolgozza ki a terveket a kölcsön és a REPowerEU forrásainak felhasználására.

Az Európai Bizottság tavaly májusban javasolta, hogy egészítsék ki a nemzeti terveket egy külön fejezettel, amely az uniós energiaügyi REPowerEU-programhoz kapcsolódik.

Ennek márpedig kifejezetten az a célja, hogy segítsen leszakadni az orosz függésről és a fosszilis energiáról.

A koronavírus-járvány hatásainak kezelésére kitalált alap kapóra jött az EU-nak, hogy az Oroszország ukrajnai inváziója és a már korábban elkezdett gázcsapcsavargatás hatásait kezeljék.

A kormányhatározat megjelenése ugyanakkor még mindig nem jelenti azt, hogy hivatalosan is kértük az akár nagyjából 3400 milliárd forintnyi hitelt. A helyreállítási eszközről szóló uniós rendelet szerint erre augusztus végéig van idő. Ha Magyarországhoz hasonlóan külön, a vissza nem térítendő rész után igénylik, a hitel indoklása mellett egy „további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet” is be kell adni az uniós döntéshozó testületeknek. Az Európai Bizottságnak ezután két hónapja lesz az értékelésre, a végső döntést pedig a tagállamok hozzák meg arról is, hogy megkaphatjuk-e a kedvezményes kölcsönt. A pénzt egy 13 százalékos előleg után a célok teljesülésétől függően, fokozatosan adják oda.