Most kezd fájni, hogy kormányzati politikusok ülnek egyetemi közalapítványokban
2023. január 10. – 13:41
A Népszava hétfőn írt arról, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A lap szerint az Európai Bizottság erről a huszonegy magyar egyetemet érintő döntésre a múlt év végén írt levelet a testület szolgálatainak és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságoknak.
A tagállamok tiltották le a közalapítványok friss EU-pénzeit
Bizottsági javaslatra még tavaly december 15-én döntöttek az Európai Unió Tanácsában ülő nemzeti miniszterek bizonyos magyar támogatások visszatartásáról a 27-ből 25 tagállam igen szavazatával. Ekkor jogállamisági problémák miatt felfüggesztették nagyjából 2600 milliárd forint kifizetését több operatív programból, amelyeknél a kormányok írják ki és bírálják el a pályázatokat, valamint rajtuk keresztül osztják ki a pénzt. Az uniós támogatások zöme így, közvetve érkezik (pontosabban túlnyomó része csak érkezne) Magyarországra, de vannak olyan programok is, amelyeket az EU nem a nemzeti kormányokon keresztül kezel.
Utóbbiakból főleg kettő érinti az egyetemeket: az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a kutatást és innovációt támogató Horizont Európa. A modellváltó egyetemek azért kerültek bajba, mert a tagállamok döntése kimondta: az alapítványok „súlyos kockázatot” jelentenek az uniós költségvetésre, „amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha
megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott program keretében”.
Az érintett egyetemeket a december 15-i döntésre hivatkozva zárta ki az Európai Bizottság az új kötelezettségvállalásokból a közvetlenül kezelt Horizont Európa és a nemzeti irodák – Magyarországon a Tempus Közalapítvány – bevonásával irányított Erasmus+-programnál. A miniszterek csak az általános, mások által is igénybe vehető támogatásokkal tettek kivételt.
A Tempus Közalapítvány ugyan azt válaszolta a Népszava szerint a lapnak, hogy az Erasmus+ nem címzettje a jogállamisági határozatnak, ám ezt az Európai Bizottság szóvivője hétfőn gyakorlatilag cáfolta. Sőt, Ujvári Balázs a testület napi „kormányinfóján” azt is közölte:
a nemzeti irodát is „emlékeztették”, hogy nem lehet december 15. utáni kötelezettségvállalásokat tenni közalapítványok javára.
Nem derült ki, hogy ez a Tempus válasza előtt vagy után történt. Mi is megkerestük kedden a Tempus Közalapítványt, hogy segítsenek feloldani ezt az ellentmondást, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Hiába van kiskapu
A tagállami miniszterek döntése „nem érinti Magyarország azon kötelezettségeit, hogy a határozat által érintett programokat vagy alapokat végrehajtsa, különös tekintettel a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeire”. Ugyanakkor az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Ujvári Balázs közölte, hogy a kitétel a már vállalt pénzügyi kötelezettségekről szól, de a közalapítványokat épp az újaktól tiltották el.
A Horizont Európa többek között olyan területeken támogatja a kutatásokat, mint az alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz vagy a rák elleni küzdelem. Az Európai Bizottság összesítője szerint a 2021-ben indult programból eddig több modellváltó egyetem is elnyert támogatást. A Budapesti Corvinus Egyetem kapta Magyarországról az ötödik legnagyobb összeget, nagyjából 2,5 millió eurót (csak az uniós költségvetési hozzájárulást nézve). Közvetlenül mögötte a Szegedi Tudományegyetem következik (2,4 millió euróval), a tízes élmezőnybe a Semmelweis Egyetem is befért (1,7 millió euró).
Az Erasmus+-programmal eközben Magyarországról csak tavaly csaknem 8800 diák és 4000 felsőoktatási dolgozó kapott lehetőséget arra, hogy külföldön képezze magát. A több mint 35 éves program népszerűségét mutatja, hogy még film is készült róla. Az Erasmusszal felsőoktatásban tanulók „hallgathatnak át” havi ösztöndíjjal egy másik ország főiskolájára vagy egyetemére, de többek között az oktatóknak kidolgozott változata is van a programnak, és az intézmények együttműködését is segíti.
Többek között a kuratóriumi politikusokkal van a baj
Az Európai Bizottság hosszas levelezés után tavaly szeptemberben javasolta a jogállamisági mechanizmus használatát a magyar kormánnyal szemben. Közösen egy olyan intézkedéscsomagot alkudtak ki, amely elvben, megfelelően végrehajtva kezelhette volna a problémákat.
A közalapítványoknál az uniós testület azt kifogásolta, hogy
- nem vonatkoznak rájuk az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok;
- összeférhetetlenségi és átláthatósági problémákat találtak, többek között a kuratóriumi tagoknak kifejezetten adott kivételek miatt;
- valamint azért, mert ezek a szabályok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, az államtitkárokra és a kormány más tisztviselőire, akik egyidejűleg kuratóriumi tagok is lehetnek. Ez az Európai Bizottság szerint „a korrupció fokozott kockázatával jár”, mert a közalapítványok sok állami pénzt kapnak.
Például tavaly ősszel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter havi bruttó 1,5 millió forintért volt tag a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványban, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig havi 1,4 millió forintot kapott kuratóriumi elnökként a miskolci egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól. (Arról az egyetem nem tudott papírt bemutatni, hogy mennyi munkáért.) A tárcavezetők közül Lázár János, Nagy István és Varga Mihály is kuratóriumi tag volt valamelyik intézményben.
A kormány vállalta, hogy szeptember 30-ig kezeli az aggályokat egy törvénnyel, de a tagállami miniszterek végül úgy találták, Magyarországon nem orvosolták az összeférhetetlenségi problémákat. A decemberi határozatuk leírja, hogy
a szabályozás „– a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe.
Ezen túlmenően Magyarország 2022. november 1-jétől újra bevezette azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai felsővezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben.”
Az elégtelen korrekciós intézkedések miatt „továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében”, a kormány pedig „nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot” az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazhatóságára vagy gyakorlati használatára.
Semmelweis: 2024 júliusig már aláírtuk a pályázatokat
Több hazai egyetemet is megkerestünk az ügyben, volt, aki hivatalosan nem is értesült az Erasmus-pénzek megvonásáról. De olyan is, aki szerint felér egy atombombával a magyar egyetemek kizárása.
Hivatalos értesítést nem kaptunk a szóban forgó témában, nem kívánunk nyilatkozni – írták hétfőn a Budapesti Gazdasági Egyetemről. A Pécsi Tudományegyetem sem kapott hivatalos tájékoztatást a témában, sajtóinformációkra pedig nem kívánt lapunknak reagálni.
A Budapesti Corvinus Egyetem értesült az Európai Bizottság döntéséről, és felvette a kapcsolatot az illetékes szakmai szervekkel. Az egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon belül működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózattal áll kapcsolatban „annak érdekében, hogy tisztázzák, a döntés mit jelent” az intézménynek.
A Semmelweis Egyetemen a már elnyert Erasmus+-pályázatok és a kapcsolódó, elindult projektek megvalósítása biztosított, ugyanis az ezekkel összefüggő szerződéseket aláírták és a finanszírozásuk folyamatosan történik.
„Vagyis 2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek a Semmelweisen. A 2023/2024-es tanévben – a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben – több mint 200 hallgatónak és oktatónak nyújt lehetőséget az Erasmus-program az intézményben”
– írta kedden lapunknak az egyetem.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ugyan nem alapítványi kézben van, így őket hivatalosan nem érintik a változások, de a Közigazgatási Jogi Tanszékének docense, Fazekas János a Qubitnak reagált a hírre: „Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra.” Fazekas János szerint ha ez megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást húsz-harminc évvel ezelőtti állapotba veti vissza.
Borzasztónak és problémásnak nevezte annak lehetőségét, hogy a magyar egyetemeket kizárják az Erasmus+-programból Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője a Hvg.hu-nak. Hangsúlyozta viszont, hogy az EB döntése nem érinti azokat a diákokat, akik már részt vesznek a programban, ők ugyanúgy megkapják az ösztöndíjat.
Inkább 2024 februárjától jelenthet majd problémát a pénzek visszatartása, mivel a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket.
Eközben a 444 szerint Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke egy hallgatói kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott: erősen bíznak abban, hogy csupán félreértésről van szó. Azt is írta, hogy „élő kapcsolatban vagyunk az Innovációs és Kulturális Minisztériummal, reméljük, hogy néhány napon belül többet tudunk, ekkor azonnal tájékoztatni fogjuk az Egyetem polgárait”.
Kormány: az alapítványokkal nőtt a szabadság
Stumpf István egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos korábban többször is leszögezte, a vagyonkezelő alapítványok létrehozásával nőtt az intézmények működési szabadsága. Szerinte „az állami fenntartás esetén a legfőbb döntéshozó a minisztérium, vagyis végső soron a szakminiszter volt, a modellváltást követően a stratégiai döntéseket az adott egyetem szenátusa és az alapítvány kuratóriuma közösen hozza meg. A rektor és a kancellár szava tehát továbbra is meghatározó,
a kuratórium pedig kimondottan színes grémium, amelyben politikusok mellett akadémikusok, egyetemi vezetők, helyi vállalkozók, üzletemberek is helyet kaptak.”
A vagyonkezelő alapítványokkal „csökkent az intézményi bürokrácia, növekedett az önállóságuk a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és a közbeszerzésben is”.
„Bízom benne, hogy csak félreértésről van szó, és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának az árát” – kommentálta még hétfőn a hírt az RTL Híradójának Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, aki a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke is egyben.
Navracsics szerint a hivatalos tárgyalásokon soha nem volt szó arról, hogy a testület kockázatosnak látná aktív politikusok részvételét az egyetemeket fenntartó alapítványokban. (A döntést a tagállami miniszterek hozták, és fekete-fehéren leírták: a magyar szabályozás „a Bizottság többszöri kérése ellenére” még mindig nem akadályozza meg, hogy „magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.)
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a döntés nem érinti a jelenleg futó és a 2023-as csereprogramokat. „Az erre vonatkozó pénzügyi keretek biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti.” A közlemény arra utalhat, amire a Semmelweis Egyetem válasza is: az idei erasmusos cserékre már megtették a kötelezettségvállalásokat. Ha ez valóban így van, akkor – mivel a tiltás csak az újakra vonatkozik – egyelőre nincs gond velük. Ugyanakkor
a kormányzati közlemény csak csereprogramokról ír, ami az Erasmus+-programra illik, a Horizont Európára nem.
(A Népszava szerint néhány alapítványi egyetem horizontos pályázati kérelme már el is akadt elbíráláskor.)
„Magyarország minden vállalását teljesítette, így nem fogadja el az Európai Bizottság azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor.”
A kormány korábban többször hangoztatta, hogy a jogállamisági vállalásainál vannak márciusi határidők is, de ahogy az a korábbi tanácsi és bizottsági dokumentumokból látszik, a tavaly szeptember végére elvárt, közalapítványokról szóló intézkedésekkel vannak gondjaik.
Több ellenzéki párt változtatna a szabályokon
A Demokratikus Koalíció bejelentette: törvényjavaslattal tiltanák be, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők helyet kaphassanak az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban.
Az LMP szerint „a magánosítást az Orbán-kormány az EU-tól lehívható oktatási forrásokkal és a nyugaton bevett egyetemi mintával indokolta, hogy az egyetem működjön az államtól szabadabban. A végeredmény ellentétes”, ezért a párt szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi.
„Felháborító módon az EU döntését, mely több ezer diákot érint igazságtalanul, több mint egy hete titkolja a kormány és a kormánypárti politikusok által vezetett egyetemek” – közölte a Momentum Mozgalom. Ugyanakkor „igazságtalannak tartjuk, hogy az Európai Bizottság ahelyett, hogy fideszes politikusokkal és a kormány strómanjaival, oligarcháival fizettetné meg a rossz és korrupt kormányzás árát, egyetemistákat büntet”, ezért a párt európai parlamenti képviselői az uniós testülethez fordulnak.
Bármikor lehet korrigálni, de a többi tagállamot is meg kell győzni
A pénzvisszatartás alapja a miniszterek határozata, ők is oldhatják fel minősített többséggel bizottsági javaslatra. Ha a brüsszeli testület úgy véli, hogy „az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet” csak részben orvosolták, akkor is határozatot nyújthat be a Tanácsnak, azaz nem feltétlenül kell mindegyik vállalást egyszerre teljesíteni.
Az érintett tagállam bármikor elfogadhat új korrekciós intézkedéseket. A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye alapján a kormány március 16-ig rendezné a helyzetet a többi vállalással együtt. Ha így lesz és március végéig, az új szerződések határidejéig valóban megoldják a problémát (az intézkedések bizottsági értékelésével, a javaslata alapján pedig tanácsi szavazással), az Erasmus+-programnál elvben elkerülhető a fennakadás, de a Horizont Európánál úgy tűnik, hogy a közalapítványi hátterű egyetemeknek már most várakoznia kell. A megállapodáshoz fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy míg a kormány szerint mindent maradéktalanul, határidőre teljesítettek, az Európai Bizottság és a tagállamok a már megtett intézkedésekkel elégedetlenek.
A közalapítványok miatt a felzárkóztatási támogatások egy részét is visszatartják, méghozzá a Portfolio számításai szerint kétmilliárd euró (nagyjából 800 milliárd forint) értékben. Ez része a kormány vitájának a mintegy 22 milliárd euró (nagyjából 9000 milliárd forint) felzárkóztatási forrásról. Emellett a „rendes” költségvetésen felüli, 5,8 milliárd eurós (mintegy 2400 milliárd forintos) helyreállítási alapról szintén meg kellene egyezni, itt a 27 feltételnek részei a jogállamisági vállalások is.
Cikkünkben eredetileg úgy fogalmaztunk, hogy Böszörményi Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke a hallgatóknak írt levelében félreértésnek nevezte a magyar egyetemek lehetséges kizárását az Erasmus+-ból. Ezt később pontosítottuk.
