„Meglátjuk, hogy lesz” – mondta Navracsics az alapítványi egyetemekről és az Erasmus+-ról

A kormány mérlegelni fogja, ha az Európai Bizottság (EB) azt kéri, hogy a politikusok szálljanak ki az egyetemek alapítványi kuratóriumaiból – mondta Navracsics Tibor az RTL Híradónak. Konkrétumokról nem beszélt, annyit mondott, hogy

„meglátjuk majd, hogy lesz”.

Hétfőn derült ki, hogy azok a magyarországi egyetemek, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, nem kaphatnak támogatást az Erasmus+-csereprogramból, amit az Európai Unió finanszíroz.

21 magyarországi egyetem működik ilyen formában, és a Népszava szerint az áll a döntés mögött, hogy az EB nem nézi jó szemmel, hogy ezekben az alapítványokban fideszes politikusok vezető tisztséget kaptak. Ilyen például Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is, aki a Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke.

A miniszter az RTL Híradónak hétfőn azt mondta, hogy az EB az eddigi tárgyalásokon nem kifogásolta, hogy politikusok ülnek az alapítványi kuratóriumokban. Navracsics szerint a kormány minden kérésnek eleget tett, ezért abban bízik, hogy mindössze egy félreértésről van szó, és az EB nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal fennálló vitájának költségét.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben reagált a hírre, amit az MTI-n keresztül adtak ki. Azt írják, hogy az Európai Bizottság decemberi döntése a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról. A jelenleg futó és a 2023-as csereprogramok „pénzügyi keretei biztosítottak, így a hallgatókat semmilyen hátrány nem érheti”.

A minisztérium közleménye szerint a kormány minden vállalást teljesített, így nem fogadja el a bizottság „azon döntését, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek direkt uniós pályázatokból való diszkriminatív kizárását tartalmazza. Ennek tisztázására, hasonlóan más uniós forrásokhoz 2023. március 16-ig kerül sor.”

Az Európai Unió Tanácsa azonban nem úgy látja, hogy a kormány minden kérésnek eleget tett volna. Megjegyzik, hogy ugyan valóban kiterjesztették az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok hatályait, de nem eléggé.

„A szabályozási keret azonban – a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”

– olvasható a tanács december 15-ei határozatában.

Ebben azt is kiemelték, hogy „a szabályozási keret gyengeségei az új jogalkotási fejleményekkel együtt súlyosbítják a korrekciós intézkedése által kezelni hivatott esetleges összeférhetetlenséget, és ezért nem tekinti azt alkalmasnak a Bizottság által eredetileg felvetett aggályok eloszlatására”.

A hírre az MSZP is reagált. Sajtóközleményükben azt írják, hogy az Erasmus-program felfüggesztése a magyar felsőoktatási szféra lemaradásához vezet, ami előrelátható volt, miután az alapítványi rendszer beindításával az állam „kilépett a felsőoktatás fontos szereplőinek köréből”.

A párt levélben kérte Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az EB-vel.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a hírt követően azonnal a bizottsághoz fordult, mert szerinte nincs rendben, hogy az EB a magyar diákokat bünteti.

„Annak ellenére nincs, hogy az egyetemek fideszesítését kezdetektől botrányosnak és elfogadhatatlannak tartom – ugyanis ez a korrupció egyik legbiztosabb eszköze. Szijjártó Péter külügyminiszer például havi bruttó 1,5 millió forintért tagja a győri egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványnak. A fideszes politikusokkal feltöltött közalapítványok gazdálkodása biztosan nem a magyar diákok érdekeit szolgálja”

– írja a Facebookon.

Cseh szerint sokféleképpen „lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát”, de a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozását nem tartja megfelelő eszköznek.