Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből

2021. május 12. – 20:19

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

Magyarország az uniós tagállamok közül 15.-ként adta le a tervet. Az eredeti határidő április vége lett volna, és korábban ugyan a magyar kormány azt tervezte, hogy minél gyorsabban adjuk le az igénylést, nem Magyarország késett egyedül. A szokásosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) EU-s mércével elég rapid tempóban fogadják el, a terv, hogy a hatéves keretből már idén nyár végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget.

Az RRF a koronavírus-járványra adott EU-s pénzügyi válasz, igaz, az Európai Uniót így is sok kritika éri, hogy csak most lép, miközben globális riválisai, az Egyesült Államok és Kína már nagy volumenű válságkezelési csomagokkal állt elő. Az uniós érvelés szerint az RRF-nek azonban más is a célja: eszerint a tagállamok már hatékony gazdaságvédelmi lépéseket tettek, az EU pedig a közvetlen, rövid távú válságmenedzsment helyett inkább egy olyan beruházásélénkítő pakkal jelentkezik, amelyik középtávon lesz képes új irányokat adni az európai gazdaságnak.

Ennek felelnek meg az RRF megkötései is, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell: a helyreállítási alapban kapott pénzek 37 százalékát például klímavédelmi beruházásokra kell fordítaniuk, 20 százalékát pedig digitális átállásra. Vannak más szempontok is, amelyek együttesen elég bonyolult elvárásrendszert jelentenek, és a tagállamok terveit az Európai Bizottságnak még jóvá is kell hagynia.

Ez a gyakorlatban részben politikai alkukat is jelenthet, ehhez kapcsolható Orbán Viktor április 23-i brüsszeli útja, amelyre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is vele tartott. A magyar küldöttség aznap Ursula von der Leyennel, a Bizottság német elnökével, Céline Gauerrel, a helyreállítási alapért felelős bizottsági munkacsoport vezetőjével és Björn Seibert kabinetfőnökkel vacsorázott.

Von der Leyen és Orbán Viktor április 23-án Brüsszelben. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Gulyás azt mondta, hogy a vacsorán a helyreállítási alap felhasználásáról csak mellékesen volt szó, a magyar miniszter azonban másnap meglepő bejelentést tett: Magyarország mégsem kéri a korábban tervezett 5800 milliárd forintos teljes összeget, amelyre Magyarország igényt formálhatna. A bejelentés szerint a magyar kormány a 3300 milliárd forintos, kedvezményes hitelként lehetne igénybe vehető részről mond le, ehelyett csak a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kéri.

Ez azért is váratlan volt, mert korábban a társadalmi vitával kapcsolatos uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány nyilvánossá tette, hogy mire kívánja elkölteni a teljes, 5800 milliárd forintos összeget, úgy tűnt tehát, hogy az eredeti terv még erre vonatkozott. A változást Gulyás azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot, bár ezt a kijelentést árnyalta, hogy mint a Direkt36 kiderítette, február végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszát 450 milliárd forintos kínai hitelből akarja megépíteni.

Hogy a további eladósodás elkerülésén kívül milyen további szempontjai lehettek a magyar kormánynak, találgatások tárgya. Jelen állás szerint sok más tagállam sem veszi igénybe ezt a kedvezményes uniós hitelt, várhatóan csak hat-hét ország kéri azt már most. Ennek egyik oka, hogy ezt később, egészen 2023-ig lehet pótolni, ebben az esetben több idő maradhat a tervek kidolgozására. Az is elképzelhető, hogy a pénzpiacok számára és a hitelbesorolás szempontjából nem feltétlenül előnyös kép az, ha egy tagállam azok közé tartozik, akik a piac helyett a kedvezményes hitelre hagyatkoznak.

Szintén lehetséges, hogy egyes tagállamok inkább azokat a tételeket teszik be a vissza nem térítendő támogatások közé, amelyek várhatóan könnyebben átmennek majd a bizottsági vizsgálaton, amikor a helyreállítási alapra beadott tagállami terveket kell jóváhagyni – a magyar kormány is dönthetett úgy, hogy inkább gyorsan beadja a tutit, és nem akarja az elfogadás szempontjából kockázatosabb elemekkel késleltetni a vissza nem térítendő pénzek minél gyorsabb leokézását.

Sajtóértesülések szerint a hitel igénybe vételével számoló korábbi magyar tervből leginkább a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó rész lehetett politikailag kritikus. A Népszava értesülései szerint Orbán április végi brüsszeli vacsorája emiatt kifejezetten rosszul sikerült, a magyar miniszterelnök állítólag sértődötten állt fel az asztaltól, miután von der Leyenék egyértelművé tették, hogy a magyar terv számukra elfogadhatatlan, és ebben nem számíthat politikai kompromisszumra. Gulyás Gergely egy Facebook-posztban cáfolta és álhírnek minősítette ezt: mint írta, a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnökének találkozója kifejezetten baráti volt: „Ott voltam, a Bizottság elnöke részéről egy szó sem hangzott el abból, amit a Népszava a szájába ad” – írta.

A fő kifogás az ellenzéki lap tudomása szerint az alapítványokba kiszervezett egyetemek voltak. A magyar felsőoktatást 2021-ben a magyar kormány radikálisan átalakította: a Corvinus-, vagy a botrányosra sikeredett SZFE-átalakítás után a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény számára – formálisan a saját kérésükre, de nem presszió nélkül – a kormány „lehetővé tette” a modellváltást, ami után már nem állami intézmények lesznek, hanem alapítványi fenntartásba kerülnek. Az alapítványok kuratóriumait a kormány nevezi ki, ezekbe jellemzően kormányhű embereket tettek, Orbán Viktor pedig nyilvánosan is kijelentette, hogy a kiválasztásnál „nemzeti” szempont érvényesült, magyarul cél volt, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között.

A „modellváltó” Szegedi Tudományegyetem bejárata. Forrás: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Az egyetemi szférának a kormány soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltás során is fontos szempont volt az egyetemeken, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban a Bizottság éppen a modellváltást nem akarta finanszírozni: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elállt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, részletesen még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Mint Magyari Péter a 444-en írja, ezt az 510 milliárd forintos előirányzatot az oktatási fejlesztésekre ahhoz érdemes viszonyítani, hogy az eredeti, még hitellel kalkuláló terv alapján 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és további 458 milliárd a közoktatásra, valamint család- és gyermekvédelemre. Ez a kb. 1700 milliárd most nem egész a harmadára csökkent. A 444 tudomása szerint ennek is legfeljebb a fele mehet a felsőoktatásra; leginkább klímabarát egyetemi infrastruktúrafejlesztésre. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

A szerdán beadott magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi fejlesztés, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése is, amire a keret 25%-át fordítják. További források mennek a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre – hangsúlyozza a kormánykommunikáció.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!