Orbán Viktor szerint az a jó az alapítványosodásban, hogy így nem lesznek „internacionalista-globalista” emberek az egyetemek élén

A kormánytöbbség a héten szavazta meg az egyetemi modellváltást. Ennek értelmében a meghatározó magyar állami egyetemek többsége kikerül az állami fenntartásból, mostantól egy közalapítvány lesz a gazdájuk, melynek kuratóriumait a kormány fogja feltölteni.

A kuratóriumi tagok és elnökök várható listája a kormányközeli sajtóban már megjelent, a nevek között volt és jelenlegi miniszterek (Varga Mihály, Trócsányi László), államtitkárok (Bódis József, Schanda Tamás, Szócska Miklós) fideszes polgármesterek (Cser-Palkovics András) is nagyobb számban szerepelnek, de ott van az MSZP-sből kormányközelivé váló Szili Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökséget vezető Guller Zoltán és kormánybiztosként az egész modellváltást felügyelő volt kancelláriaminiszter Stumpf István is. A már korábban felállt kuratóriumok közül a Miskolci Egyetemét Varga Judit igazságügyminiszter elnökli.

Orbán Viktor most a rádióinterjúban a várható személyi döntésekről konkrétan nem beszélt, de a kiválasztási elvekről igen, méghozzá erősen politikai kontextusban. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az egyetemi kuratóriumokba kifejezetten a nemzeti szempont alapján tesznek embereket, úgy, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessen a tagok között.

„Én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem egy ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista-globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ilyen irányba vinnék el”

– fogalmazott Orbán. „Értelemszerűen amikor ezeket az alapítványokat majd felállítjuk, olyan embereket fogunk majd oda felkérni, ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel”, tette hozzá.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy az egyetemi átalakulások kapcsán nem szakmai vita zajlik, hanem politikai támadás, mert „a baloldal az egy internacionalista képződmény Magyarországon”. A kormány nem akarja, hogy a nemzeti szuverenitás, öntudat szempontjából fontos egyetemek

„valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké váljanak”,

ezért kifejezetten jó, hogy a kormány most hosszú távon is meghatározhatja az irányt. „Tehát nagyon helyes és jó, hogy most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is egy kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében” – mondta.

Orbán a rádióban külön hangsúlyozta, hogy a jövőbeli kormányoknak nem is lesz nagy mozgásterük a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban. „Még a kormányok sem fogják tudni rángatni ezeket az egyetemeket, sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk, és sokkal inkább a maguk urai lesznek, nem csak szellemi, de anyagi értelemben is, mint korábban voltak” – mondta.

A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy jelenleg Magyarországon rendkívül rugalmatlan felsőoktatási rendszer működik, a korábbi sikerek fénye is megkopott, a nemzetközi rangsorokban rosszul állunk. Szerinte a világ legjobb egyetemei mind rugalmas, nem állami, formában működnek, ezért jutottak arra, hogy a magyar egyetemeket is átalakítjuk alapítványi formára. „Én nagyon sokat várok ettől, egy lokomotív, az intelligencia, az erő, a tudás, a műveltség az mégiscsak egy húzóerő. Ennek a mennyisége, minősége most javulni fog Magyarországon” – mondta.

Orbán egyébként most is elmondta azokat az érveket, amelyeket a kormány a modellváltással kapcsolatban egyébként is hangsúlyozni szokott: az alapítványosodás az ellenzéki érvekkel szemben valójában nem magánosítás, mert közérdekű alapítványokról van szó; ez a garanciája a stabilan és kiszámítható működésnek; az átalakuló egyetemek különben is maguk kérték a kormánytól a modellváltás lehetőségét.

Az egyetemek valóban maguk határoztak a modellváltás folyamatának megindításáról, igaz, súlyos belső viták után, miután január elején az Innovációs és Technológiai Minisztériumba berendelték a rektorokat, és közölték velük a politikai elképzelést. A döntésre az egyetemeknek mindössze néhány hetük volt, és ezt úgy kellett meghozniuk, hogy nem kaptak garanciát a minisztériumból az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggodalmaikra, és a feléjük tett kuratóriumokkal kellene kiharcolniuk, hogy milyen döntési jogkörök maradhatnak meg a választott egyetemi testületek számára.

A döntést erősen befolyásolta, hogy az egyetemeknek a kormány közben soha nem látott forrásbőséget ígért. A kétszer 15 százalékos béremelés mellett azt mondták nekik, hogy a magyar egyetemi szférában elképesztő nagyságrendű, 1500 milliárd forintos fejlesztést kapnak. Ennek forrásául az EU helyreállítási alapját nevezték meg eredetileg, múlt hétvégén kiderült, hogy a korábbi tervekkel szemben a magyar kormány arra hivatkozva, hogy nem akarnak eladósodást, mégsem akarja egyelőre lehívni a helyreállítási alap kedvezményes kamatozású hitel részét, amiből ez az 1500 milliárd is származott volna. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón végül azt mondta: ezek a fejlesztések döntően nem uniós forrásokból, de mindenképpen megvalósulnak.

Sajtóértesülések szerint a helyreállítási alappal kapcsolatban változó magyar álláspont egyik lehetséges oka, hogy az egyetemi fejlesztésekre szánt támogatásról nehezebb lett volna meggyőzni a Bizottságot, részben azért, mert a felsőoktatási fejlesztések nem szerepeltek a helyreállítási alap prioritási pontjai között, részben pedig azért, mert a magyar egyetemi modellváltással kapcsolatban Brüsszelben is van politikai aggodalom – csütörtökön 12 EP-képviselő szólalt meg például az ügyben.

Az egyetemeken az elmúlt hetekben javában zajlott már a tervezési előkészítése ezeknek a pénzeknek, egyelőre azonban semmilyen hír nincs arról, hogy lesz-e valami ebből az összegből, esetleg más forrásból legalább részben pótolja-e a magyar kormány. Erről Orbán Viktor sem beszélt ezúttal, így nem tudni, hogy miután a beígért brüsszeli pénzek, részben éppen a modellváltás körüli viták miatt várhatóan nem fognak megérkezni, mi lesz a fejlesztésekkel. A magyar parlamenti ellenzék a héten az alkotmánybírósághoz fordult, szerintük a kormány az alapítványba adással kiárusítja a közvagyont.