A legértékesebbnek és legsürgetőbbnek tűnő uniós reformokkal is bajban lehet a kormány

Több forrás szerint is akadozik a kormány terve, hogy feloldja az uniós forrásokat blokkoló két legfontosabbnak tűnő ügyet. Jelenleg több, egymást részlegesen átfedő feltétel miatt

• visszatartják az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8300 milliárd forintnyi), kormányon keresztül kiosztott felzárkóztatási források szinte egészét;
• a költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő részét (csak nemrég döntött a kormány, hogy a hitelt is kéri);
• valamint a közalapítványoknál és az ilyen, alapítványivá alakított hátterű egyetemeknél (december közepe, a tagállamok döntése óta) megtiltották bármiféle támogatási szerződés (kötelezettségvállalás) megkötését.

A feltételek közül láthatóan két csoportról zajlott a legintenzívebb a párbeszéd a kormány és az Európai Bizottság között, ezekről január végén egy héten belül külön-külön egyeztettek magyar miniszterek Brüsszelben.

• Az igazságügyi reformok azért nagyon fontosak, mert ezek blokkolják messze a legnagyobb összeget: önmagukban a közvetett források szinte egészét, és összesen 27 „szupermérföldkő” részeként a felzárkóztatási alapot. A magyar bírói függetlenség, valamint az igazságszolgáltatási rendszer politikai befolyásolhatóságának kockázata az egyik legsúlyosabb nemzetközi aggály, amely a magyar jogállamiságot érinti.
• A közalapítványi egyetemek függetlensége pedig azért kiemelkedő, mert itt a legsürgetőbb a megállapodás. A közvetlenül kezelt uniós programok közül kettő kiemelten fontos az egyetemeknek, a Horizont Európa kutatási és az Erasmus+ csereprogram. Az közalapítványi hátterű intézmények még tudnak ugyan pályázni, de a kötelezettségvállalásokat már nem írhatják alá, többeknek pedig letelik erre a határidő a Horizontnál májusban, az Erasmusnál pedig június-júliusban. Az egyetemek függetlenségének csorbulása a kormányon keresztül osztott támogatások egy részét is blokkolja, és része a helyreállítási alap szupermérföldköveinek is. (A horizontos határidő jelentőségéről és a lehetséges következményekről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Portfolio: Nem elégedettek az igazságügyi reformokkal

Az igazságügyi reform tervezetét januárban adták ki társadalmi egyeztetésre, egy héttel később pedig Varga Judit igazságügy-miniszter személyesen egyeztetett róla az Európai Bizottsággal. Előtte arról posztolt a Facebookon, hogy az uniós testülettel kötött „megállapodás értelmében tett igazságügyi vállalásainkkal kapcsolatos kodifikációt elvégeztük”.

Ugyanakkor az már a kiadás után látszott, hogy a tervezetben nem egészen ugyanarról van szó, mint amit a tagállamok (bizottsági javaslatra) szinte egyhangú szavazattal kértek. Az uniós testületek feltételei alapján

• meg kell erősíteni a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
• meg kell erősíteni a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
• meg kell szüntetni annak – uniós jogot sértő – akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog;
• meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.

A leginkább érintett Országos Bírói Tanács hat „kulcsfontosságú” észrevételt tett hozzá a kormány tervezetéhez, de ezen felül is mintegy harminc paragrafushoz nyújtott be módosító indítványokat. Az igazságügyi önigazgatási szerv többek között azt kérte, hogy szigorítsanak az összeférhetetlenségi szabályokon, valamint teljeskörűen véleményezhessék a bírói kinevezések esetén a jelöltek alkalmasságát.

A Portfolio szombati cikkében több forrás is problémásnak nevezte a tárgyalások dinamikáját, és részben a magyar kormány lépéseit kritizálta. Az általános tempó mellett annak a számlájára írták a lassúságot, hogy

hiába a világosan megfogalmazott igények az Európai Bizottság részéről, ezekre a személyes egyeztetéseken a magyar delegációk pozitívan reagáltak, ám a kormánytól érkező ajánlatok sokszor nem felelnek meg ezeknek a szóbeli megállapodásoknak.

Egyeztetnek a kuratóriumokról

Ahogy azt korábbi cikkünkben is írtuk, az Európai Bizottság és a tagállamok változtatásokat kérnek a közalapítványoknál is. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy két csoportba oszthatók a kéréseik:

• magas rangú döntéshozók, nemcsak kormányzati szintű kormánytagok, hanem a folyamatokat befolyásolni képes politikusok ülnek az egyetemi kuratóriumokban; és
• az összeférhetetlenségi szabályokban is gyengeségeket találtak.

Folyamatosan egyeztetnek ugyanakkor a kormánnyal, de kölcsönösen együttműködnek, hogy megoldják a kérdéseket, állította a brüsszeli testület szóvivője. Navracsics Tibor január végén tárgyalt az Európai Bizottsággal az ügyről, e hét szerdán pedig ismét Brüsszelbe utazik. A tárca Telexnek küldött válasza alapján

„mint mindig, megállapodásra törekszünk majd. Ezt tettük akkor is, amikor az unió illetékesei korábban egyvalamit, a miniszterek és államtitkárok távozását kérték a kuratóriumokból. Ezt is teljesítettük már.”

A Népszava és a Szabad Európa brüsszeli tudósítóinak egybevágó információi alapján ugyanakkor a kormánytagok távozása nem elég,

• a polgármesterek kivételével a köztisztviselőknek, államtitkároknak, kormány- és a miniszteri megbízottaknak, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetőinek is távozniuk kellene a kuratóriumokból;
• a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot inkább kétszer négyéves időtartamra korlátoznák az uniós intézmények;
• és azt is kikötnék, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe;
• a brüsszeli testület szeretné azt is bebiztosítani a Népszava szerint, hogy a megüresedett helyekre olyan személyek üljenek, akiket világos és egyértelmű kritériumok alapján neveznek ki.

A Demokratikus Koalíció még az önkormányzati vezetőket, köztük a polgármestereket is kizárta volna, holott a hírek szerint ezt az Európai Bizottság nem kérte és a tagságukra más tagállamban is van példa. A Fidesz–KDNP azonban hétfőn már a magyar Országgyűlés bizottsági szakaszában leszavazta a javaslatot, így ez nem kerül a hazai parlament elé.

A modellváltó egyetemek február közepén egyeztettek az Európai Bizottsággal. A Magyar Nemzethez került levelük szerint „újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket”, holott az általuk idézett statisztikák alapján úgy látják, javult a teljesítményük. Politikai nyomásgyakorlásról szerintük azért nincs szó, mert

eddig csak tíz állami vezető mondott le a kuratóriumi tagságáról a 105-ből.

A rektorok ugyanakkor továbbra is az Európai Bizottságtól kérik a helyzet azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.

Mikorra állapodhatnak meg?

Néhány hete Navracsics Tibor nyári befutóval számolt. Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azzal számolt, hogy „folyamatos tárgyalás lesz, amelynek nyomán időről időre kell majd valamilyen jogszabály-módosítást eszközölnünk, vagy megállapodást kötnünk, hogy előrébb tudjunk lépni, és jöjjenek a pénzek”.

Ugyanakkor a Portfolio szerint

„az eljárás már annyira elhúzódott, hogy nagyobb bankok és befektetők is érdeklődnek már informálisan, hogy egyáltalán az idén számíthat-e a magyar költségvetés forrásokra”.

Visszaüthet a vétózgatás és az orvosi kamara elleni villámhadjárat

A Bizottság egyben kezelné az összes feltételt, amit hivatalosan is kimondott Johannes Hahn költségvetési biztos. A kormány március végére vállalta a mérföldkövek teljesítését, Hahn szerint azonban, ha a hónap első felében megszavazzák a jogszabályokat,

legkorábban akkor is csak májusban bírálhatják el a magyar intézkedéseket.

Ugyanakkor van rá lehetőség, hogy részletekben szabadítsák fel a pénzt, és a zároló intézkedések egy részéről a tagállami erőfölényt biztosító Európai Tanácsnak kell kimondania a végső szót. E testületben már korábban is puhítottak az Európai Bizottság eredeti javaslatán (három programnál 65 helyett csak 55 százalékos felfüggesztést fogadtak el), de a Portfoliónak most arról beszélt egy forrás, hogy „a Tanácson belül is vannak hangok, amelyek elégedetlennek a magyar kormány tevékenységével: egy hibátlan törvényreform kell, mert bőven vannak az Orbán-kormánnyal szemben kritikusok. A hollandok, a németek és a baltiak is szigorpártiak”, és szerinte

a magyar kormány közelmúltbeli sorozatos vétózásai miatt „kisebb a tolerancia”.

A cikk szerint a svéd és finn NATO-csatlakozás körüli, a gyanú szerint a támogatásokra menő huzavonának, valamint a Magyar Orvosi Kamara elleni villámgyors törvényhozatalnak is „rossz a brüsszeli optikája” az Európai Bizottságban. Utóbbi azért lehet különösen problémás, mert a kormány az uniós forrásokért cserébe többek között épp a társadalmi egyeztetés megerősítését és hatásvizsgálatokat vállalt. Az uniós testület ezzel szemben megerősítette, hogy

a „friss törvényjavaslat, illetve benyújtásának módja meghatározó lehet a Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából”.

Mindezekkel kapcsolatban pedig – legalábbis belföldön – a kormány imént nem a tárgyalásos utat, hanem a kampányt választotta. „Így vált Brüsszel egy közönséges zsarolóvá” címmel tett közzé például videót Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Érdekesség, hogy nemcsak Brüsszelt, hanem a megelőző napokban kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetésével kapcsolatban tiltakozó Magyar Orvosi Kamarát minősítette ugyanígy.