Erasmus- és Horizont-ügy: májusig el lehet kerülni az uniós forrásvesztést

Ha minden a tervek szerint megy, az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokból sem veszítenek forrást a közalapítványi egyetemek. Ehhez viszont

tényleg meg kell állapodnia a kormánynak az uniós intézményekkel a közalapítványok átláthatóságáról márciusban, vagy legkésőbb májusra.

Az uniós tagállamok miniszterei – bizottsági javaslatra – tavaly december 15-én tiltották el az új uniós kötelezettségvállalásoktól a közalapítványokat és az általuk fenntartott intézményeket, mert „súlyos kockázatot” láttak az EU költségvetésére. A Népszava hétfői cikke szerint emiatt az Európai Bizottság december végén levelet küldött a testület szolgálatainak és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságoknak.

A közalapítványi egyetemeket leginkább két uniós program érinti. A kutatásokat segítő Horizont Európát az Európai Bizottság közvetlenül, az Erasmus+ csereprogramot nemzeti irodák, Magyarországon a Tempus Közalapítvány közreműködésével kezeli. (A közvetve, kormányon keresztül kiosztott uniós pénzek zöméhez amúgy sem férünk hozzá.)

Erasmus+: nyáron ütne be a tiltás

A döntés nem jelenti automatikusan azt, hogy a programok azonnal leállnának. Az Európai Bizottság csütörtökön megerősítette, hogy a december 15-ig már aláírt kötelezettségvállalásokkal nincs gond, és az Erasmus+-nál 2022 közepén jelentős mennyiségű szerződést szignóztak az egyetemekkel, ami 2024 közepéig fedezi a költségek nagy részét. Az ügyre rálátó brüsszeli forrásból úgy értesültünk, hogy ebben a közalapítványi egyetemek is benne vannak.

Az új körre februárban február 23-án 12 óráig kellene pályáznia az intézményeknek, de maga a kötelezettségvállalás csak később, június-júliusban következne, vagyis ha addigra az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek megszüntetik a tiltást, a közalapítványi egyetemek sem maradnak le a támogatásról. Ehhez viszont az kell, hogy az intézmények beadják a pályázatot.

Navracsics tiltakozik, de könnyen lehet, hogy félreértés miatt

A Magyar Nemzet szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken olyan levelet írt az Európai Bizottságnak, ami a pályázatok és nem csak a kötelezettségvállalások blokkolására utal. A miniszter arra panaszkodott, hogy

„a programokból való kizárásról döntő iroda a tanácsi határozatot annak szövegén túlmutatóan értelmezi”.

A lap itt egyébként vélhetően egy saját, kisebb tévedéssel csavar egyet a történeten, rosszul átírva a levél tartalmát, mert csak az Erasmus+-ban vesz részt nemzeti iroda. Információink szerint az érintett szövegrész is kizárólag erről a programról szól. Navracsics Tibor korábban a Karc FM-nek arról beszélt, hogy a Tempus kapott bizottsági tájékoztatást.

A miniszter szerint a tanácsi végrehajtási határozat nem tiltja a pályázást és kéri, hogy „sürgősen tisztázzuk a félreértéseket”.

Vélhetően az Európai Bizottságtól sem kapott olyan értelmezést a Tempus, hogy ne lehetne pályázni: az uniós testület következetesen a kötelezettségvállalásokról beszélt, és – a Szabad Európa értesülésével egybevágva – egy, az ügyre rálátó forrásunk alapján sem lát gondot a testület a pályázatok beadásával. Ha a Tempus mégis így értelmezné a helyzetet, az vélhetően csak valamilyen tévedés lenne. Az alapvetően oktatással, képzésekkel, mobilitással foglalkozó közhasznú szervezetnek – amely a honlapja szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működik – most egy egyedi jogi helyzetben kell kiigazodnia.

Cikkünkhöz kerestük a Tempus Közalapítványt is, hogy megtudjuk, adott-e ki valamilyen érintettnek olyan tájékoztatást, amire a levél utal. Péntek délután telefonon arra kértek minket, hogy a kérdésünket e-mailben küldjük el, és amint tudnak, válaszolnak. A szervezet honlapján ugyanakkor elérhető egy január 11-i keltezésű „tájékoztatás a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő intézkedésekről az Erasmus+ programban”. Eszerint

„a Tempus Közalapítvány a honlapján található határidőkre várja a pályázatokat, amelyek bírálatát a beadást követően az Európai Bizottság Erasmus+ programra vonatkozó előírásai alapján végzi el. A támogatási döntések meghozatalára a további bizottsági tájékoztatás alapján kerülhet sor.”

Vagyis ez alapján a közhasznú szervezet sem állítja, hogy ne adhatna be bármelyik egyetem pályázatokat – sőt, várja ezeket. A felhívás a határidőkkel elérhető a Tempus honlapján.

Horizont: májusra lehet igazán baj

A másik érintett programnál már valamivel szűkösebb a határidő, de itt sem veszett még el semmi – hacsak a bizonytalanság miatt nem hagytak ki alapítványi egyetemeket valamilyen közösen induló konzorciumból. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, pár beadott horizontos projektben részt vesz alapítványi egyetem, de a pályázatoknál nyolc hónap van a kötelezettségvállalásokra, és ebből a már beadottak közül az első májusban fut ki.

Még ez is túl van a március 16-i határidőn, amit a tagállami miniszterek adtak a kifogásaik kezelésére. Addig a magyar kormánynak nemcsak a közalapítványok átláthatóságáról kellene meggyőznie őket és lehetőleg a nekik javaslatot adó Európai Bizottságot, hanem összesen 17 vállalásról. Ezek az úgynevezett jogállamisági mechanizmusban hozott döntéssel részlegesen más uniós forrásokat is blokkolnak. Az intézkedésekről még szeptemberben egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal, de az uniós testület szerint nem megfelelően hajtotta végre a változtatásokat, és ezzel a tanácsi döntés is egyetértett.

A határozat azzal indokol, hogy a kormány ugyan végrehajtott szeptemberben kialkudott módosításokat, de a közalapítványoknál novemberben újra bevezette azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai felsővezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben. Emellett „a Bizottság többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.

A kötelezettségvállalások tiltását a tagállami miniszterek oldhatják fel minősített többséggel bizottsági javaslatra. Ha az uniós kvázikormány úgy véli, hogy az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet csak részben orvosolták, akkor is határozati javaslatot nyújthat be, és azt a miniszterek akár módosíthatják is, azaz nem feltétlenül kell mindegyik vállalást egyszerre teljesíteni.

A közalapítványok átláthatósága része a felzárkóztatási támogatásokat és a rendes költségvetésen felüli helyreállítási alapot érintő, összeszövődött feltételrendszernek.