Erasmus-ügy: az Európai Bizottság a kormánytól várja, mit lépne

Az Európai Bizottság a csütörtöki sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó kommentálni Gulyás Gergely kormányinfós kijelentéseit az egyetemeket fenntartó közalapítványok körüli vitában. A Miniszterelnökség vezetője többek között arról beszélt, „elfogadhatatlan és tűrhetetlen”, hogy a modellváltó magyar felsőoktatási intézmények nem köthetnek új kötelezettségvállalásokat a Horizont Európa kutatási és az Erasmus+-diákcsereprogramban.

Az Európai Bizottság tavaly indította el az uniós forrásokat védő jogállamisági mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő emlékeztetett rá: év közben 17 intézkedésről – köztük a közérdekű alapítványok átláthatóságáról – állapodtak meg a magyar kormánnyal. A testület szeptemberi értékelése szerint ezeket a feltételeket és követelményeket teljesen és megfelelően végrehajtva úgy tekintették volna, hogy sikerült orvosolni a helyzetet.

Egymásra mutogatnak

Innen kezdenek a felek elbeszélni egymás mellett. Gulyás Gergely szerint módosították az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumánál úgy, ahogy azt kérték tőlük. A kormány az Európai Bizottság minden egyes elvárásáról, a szükséges törvénymódosításról is folyamatosan tárgyalt az uniós testülettel. A magyar kormány nyitott lett volna arra, hogy a politikai tisztviselőket kivegyék az egyetemi kuratóriumokból, de az Európai Bizottság nem kért ilyesmit, ezért a testület most inkorrekt, állította a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Ujvári Balázs ugyanakkor kiemelte, hogy közben november elején született egy új jogszabály, amellyel „segítik felsőbb politikai vezetők bevonását” a közalapítványokba, így az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok nem megfelelően hajtották végre az intézkedést, és erről tovább kell egyeztetni.

Az Európai Bizottság annak a „tisztázását” kéri a kormánytól, hogyan orvosolná ezt a hiányosságot

– jelentette ki Ujvári Balázs. Gulyás Gergely a kormányinfón szintén a másik oldalra mutogatott: szerinte nem tudni, mit akar az Európai Bizottság. A végső döntést – egy változatlan bizottsági értékelés után, 27-ből 25 igen szavazattal – a tagállamok hozták december 15-én az Európai Unió Tanácsában, onnantól kezdve pedig ideiglenesen megtiltották az új kötelezettségvállalásokat.

A bizottsági javaslatra elfogadott tanácsi dokumentum ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy „a Bizottság többszöri kérése ellenére” a szabályozás „még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”.

Az Erasmus+ egyelőre megúszhatja

Ujvári Balázs a döntés hatásairól elmondta, hogy az Erasmus+ megállapodásait jellemzően két évre szokták kötni. 2022 közepén „jelentős mennyiségűt” aláírtak, ami 2024 közepéig fedezi a költségek „nagy részét”.

Mivel a tanácsi tiltás csak új kötelezettségvállalásokról szól, nem érinti ezeket a megállapodásokat, de nem derült ki, hogy a „jelentős mennyiségben” benne van-e az összes magyar alapítványi egyetem. (Korábbi kérdésünkre például a Semmelweis Egyetem jelezte: van 2024-ig érvényes aláírt szerződésük, Gulyás Gergely pedig arról beszélt, hogy ha kell, a kormány pótolja a kieső forrásokat.)

„Ugyanez vonatkozik a Horizont programra, tehát a december 15. előtt aláírt kötelezettségvállalások nem érintettek”

– mondta a szóvivő, de arról Ujvári Balázs nem beszélt, hogy azóta érkeztek-e új pályázati kérelmek vagy voltak-e elutasított szerződéskötések. A Népszava szerint néhány alapítványi egyetem már fennakadt ilyen próbálkozással.