Továbbra is pályázhatnak a közalapítványi egyetemek uniós forrásokra

Az Európai Bizottság közleményben pontosította, hogyan kell értelmezni a tavaly decemberi döntést a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról és az ilyen fenntartású intézményekről, köztük egyetemekről.

„Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel.

Ez idő alatt a határozat által érintett magyar szervezetek

továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban.

Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük.”

Miért fontos ez a különbség?

Ahogy arról a korábbi cikkünkben is írtunk,

a különbség nagyon nem mindegy, mert gyakorlatilag ezen múlik, hogy veszíthetnek-e forrásokat a közalapítványi egyetemek a két programból.

Magyarországon 21 egyetemet alakítottak át közalapítványi fenntartásúvá, de a kuratóriumokba ültetett magas rangú politikusok miatt vita alakult ki az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Az uniós tagállamok miniszterei emiatt – bizottsági javaslatra – tavaly december 15-én megszavazták, hogy a közalapítványi intézményekkel onnantól nem lehet kötelezettségvállalásokat aláírni az uniós programokban.

A kormánynak március 16-ig kell bemutatnia, hogyan kezelné az uniós intézmények jogállami aggályait, köztük a közalapítványok helyzetét. Navracsics Tibor a héten tárgyalt az Európai Bizottság mostani közleményt is kiadó tagjaival, a költségvetésért felelős Johannes Hahnnal, valamint Marija Gabriellel, akihez az innováció, oktatás, kutatás, kultúra és ifjúságügy tartozik. A területfejlesztési miniszteri ezután bejelentette, hogy mindkét esetben jogszabályt módosíthat az Országgyűlés, akár egy hónapon belül.

Az Erasmus+-nál 2024 második feléig biztosítják az eddigi pályázatok a forrásokat, de a következő körre február 23-ig kellene pályázni, a Horizont Európánál pedig folyamatosan lehet az éppen aktuális kiírásokra. Előbbinél a kötelezettségvállalásokat június-júliusban kellene aláírni, utóbbinál nyolc hónap van rá. Ahogy azt a cikkünkben megírtuk, információink szerint van már „pár” olyan beadott horizontos pályázat, ahol nem írták még alá a kötelezettségvállalást. Közülük az elsőnek májusban ketyeg le a nyolc hónapos határideje. A Horizont Európánál általában nem egyedül, hanem legalább hárman lehet indulni.

Ahogy az a fenti határidőkből látszik, mindkét programnál hamar bajt okozhatna, ha már most sem lehetne pályázni. Ha viszont igen és a kormány tervei szerint március-áprilisra valóban sikerül megállapodni, nem lenne közvetlen gyakorlati probléma – legfeljebb akkor, ha a pár még alá nem írt, de már megnyert, túlnyomórészt többszereplős horizontos pályázatnál nem próbálják meg előbb aláírni a kötelezettségvállalást vagy nem riadnak el tőlük a többiek új pályázatoknál.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter múlt héten levélben kérte számon az Európai Bizottságot, amiért „a programokból való kizárásról döntő iroda a tanácsi határozatot annak szövegén túlmutatóan értelmezi”, holott a tanácsi végrehajtási határozat nem tiltja a pályázást és kéri, hogy „sürgősen tisztázzuk a félreértéseket”. Az eheti brüsszeli útjának is ez volt az egyik célja.

Ahogy azt megírtuk, a miniszter levele azért volt furcsa, mert csak az Erasmus+-ban működik közre nemzeti iroda, a Tempus Közalapítvány, holott az napokkal korábban pont arról adott ki közleményt, hogy lehet pályázni. A Szabad Európáéval egybevágó információink szerint a saját javaslatukra született tanácsi döntést így értelmezték az Európai Bizottságban is. (Január 13-án telefonon és e-mailben is kerestük a Tempust, hogy korábban adott-e ki ezzel ellentétes tájékoztatást, de egyelőre nem kaptunk választ.)

Mi a helyzet az elakadt horizontos pályázatokkal?

A mai bizottsági közlemény a pályázatokról a Tempus közleményén keresztül adott közvetett tájékoztatást tette hivatalosabbá, de a részleteket is kifejti az Erasmus+ megfelelő oldalain, valamint a Horizont Európa portálján.

Utóbbi külön kitér arra az információink szerint pár esetben felmerülő problémára, amikor egy konzorciumban adtak be horizontos pályázatot, de még a december 15-i döntésig nem írták alá a kötelezettségvállalást. Ilyenkor csak úgy köthetnék meg a szerződést, hogy (ha ettől a javaslat még jogosult marad a pályázatra és ennek nincs más jogi akadálya) a magyar fél ugyan maradhat a projektben, de már csak “társult partnerként”.

A gyakorlatban ez azt jeletené, hogy nem kaphat horizontos támogatást,

bár a kormány ígéretet tett rá, hogy kipótolja a hiányzó összeget és ilyen külsős finanszírozásra találni példát, mint amikor egy Egyesült Államokból beszálló egyetemnek az USA kormánya fizet.

Ha a közalapítványi hátterű intézmény mégsem akar így részt venni a projektben, a többieknek

• vagy szét kell dobnia egymás közt a feladatait (ha ezzel még nem esnek a kötelező résztvevőszám határa alá),
• vagy egy, esetleg több megfelelő partnert találniuk.

Az oldal kitér arra az esetre is, ha új pályázatban venne részt ilyen egyetem. Az intézmény ugyan indulhat, de ha a támogatói szerződés aláírásáig nem oldanák fel a tiltást a tagállamok, a közalapítványi egyetem nem kaphatna támogatást, legfeljebb társult partnerként maradhatna a projektben. A szöveg alapján – amit egy ügyre rálátó forrásunk is megerősített – ez nem zárja ki, hogy a pályázatban rendes résztvevőként induljon.