Népszava: Veszélyeztetheti a MOK-törvény a Magyarországnak szánt uniós pénzeket

A rekordidő alatt elfogadott MOK-törvény állhatja útját a Magyarországnak szánt uniós támogatásoknak, írja a Népszava. Az Európai Bizottság szóvivője a lap kérdéseire elmondta: „A magyar Országgyűlés által elfogadott friss törvényjavaslat, illetve benyújtásának módja meghatározó lehet a Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából.”

Kedd délután, sürgősségi eljárásban el is fogadta a parlament fideszes többsége azt a hétfőn benyújtott indítványt, ami jelentősen csorbítja a Magyar Orvosi Kamara (MOK) befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. Ez azt jelenti, hogy míg eddig csak azok dolgozhattak akár háziorvosként, akár kórházi orvosként Magyarországon, akik beléptek a kamarába is, ezután ez nem lesz elengedhetetlen, ráadásul a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi tagjainak is nyilatkozniuk kell arról, hogy tagok akarnak maradni. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, automatikusan megszűnik a tagságuk.

A továbbképzések minősítésében és véleményezésében a jövőben az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el, a MOK pedig csak a tagjai felett formálhat véleményt a vezetői kinevezésekről. Az etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett. A kötelező kamarai tagságot legutóbb a Gyurcsány-kormány idején szüntették meg, akkor épp a Fidesz követelte a visszaállítását, amit 2010-ben meg is tett.

A MOK eddig éppen a kötelező tagság miatt volt Magyarország egyik legerősebb szakmai érdekképviseleti szervezete, hiszen minden orvos a tagja volt, voltak helyi és megyei testületei, az országos küldöttgyűlés pedig az egész magyar orvostársadalmat érintő ügyeket vitatta meg, és hozott ezekben döntéseket. Az új törvényről itt írtunk részletesebben.

A Népszava most arról kérdezte az Európai Bizottságot, hogy a testület véleménye szerint a villámgyorsan lezavart törvénymódosítás nem ellentétes-e azokkal az ígéretekkel, amelyeket az Orbán-kabinet tett az EU gazdaságélénkítési eszközéből megítélt források folyósításáért cserébe. A Népszava szerint akkor a kormány kötelezte magát, hogy az általa kezdeményezett jogszabályok minimum 90 százalékát legalább egy minimális időtartamra nyilvános konzultációra bocsátja, vagy ha ezt elmulasztja, megfelelően megindokolja, hogy miért nem tartott róla egyeztetéseket. A kabinet azt is megígérte, hogy minden törvényjavaslat esetében hatásvizsgálatot készít. Többek között ettől is függ az 5,8 milliárd eurónyi támogatás.

A szóvivő tájékoztatása szerint a társadalmi konzultációra és hatásvizsgálatra tett ígéret végrehajtását a nyolcból hat fizetési kérelem elbírálásakor vizsgálni fogják.

A magyar kormánynak egyébként több más feltételt is teljesítenie kell még ahhoz, hogy az uniós támogatásokat kifizessék, ezeket március végéig vállalta a kabinet.

A kormány és a MOK között húzódó konfliktusról ebben a cikkünkben olvashat bővebben, a helyzet akkor élesedett, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bírálta az orvosi kamarát a múlt szombati kormányinfón, azt mondta, a Magyar Orvosi Kamara véleménye elvtelen, tűrhetetlen, nyíltan visszaél a hatalmával, ha orvosokat fenyeget.

Erre a kamara úgy reagált, hogy a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában mindenki önkéntesen vesz részt, a kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.