„Két hét van az új rendszer indulásáig és egyelőre nincsen semmi” – mondta a Telexnek egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei háziorvos. „Én eddig az önkormányzat megbízásából vállaltam a háziorvosi ügyeletet óránként bruttó háromezervalahány forintért, most az új rendszerben óránként 9-11 ezer forintot is fizetnének, de egyelőre én sem írtam alá a szerződést, és egyetlen kollégáról sem tudok, aki ezt tette volna. Mi tartjuk magunkat az orvosi kamara döntéséhez” – mondta az orvos. Egy másik szakember ugyanerre utalva azt érzékeltette a Telexnek, hogy jelenleg tényleg nem önös érdekekért megy a harc. „Ezt épp az mutatja, hogy bár az eddigi óradíjak többszörösét is megkaphatnánk, itt azonban nem erről, hanem magasabb szempontokról van szó.”
Pintér tárgyalni hívta az orvosokat
A kormány tervei szerint Hajdú-Bihar vármegye után március elsejétől elvileg Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is át kellene térni az új háziorvosi ügyeleti rendszerre, aztán következik majd a többi vármegye is. A új szisztémában az Országos Mentőszolgálat irányítja az esti és éjszakai ügyeleteket az eddiginél kevesebb ügyeleti ponton, de az ígéretek szerint jobban szervezetten.
A tervek szerint Győr-Moson-Sopron vármegyében márciustól már csak hat helyen lesz 16-22 óra között, illetve hétvégén, ünnepnapon 8-14 óra között háziorvosi ügyelet, majd pedig ezek közül négy helyen tartanak éjszakai sürgősségi ügyeletet este 10 és másnap reggel 8 óra között. A megyében eddig ennél több helyen volt ügyelet, amelyet nem mindig a háziorvosok, hanem orvosi vállalkozások adtak. Ezek most megszűnnek.
Megszűnik például Mosonmagyaróváron a gyermekügyelet, a beteg gyerekekkel ügyeleti időben Győrbe, illetve bizonyos idősávokban Sopronba lehet majd menni.
A közel másfélszer nagyobb területű Szabolcs-Szatmár Bereg megyében márciustól elvileg 13 településen lesz háziorvosi ügyelet estig, éjszaka és hétvégén pedig ezek közül hat helyen lesz elérhető segítség, ahol orvos vagy felsőfokú végzettségű mentőápoló fogadja a beteget.
Az új rendszer elindulását azonban megakaszthatja a Magyar Orvosi Kamara küldöttgyűlésének február 4-i döntése. Ott ugyanis arra szólították fel a háziorvosokat, hogy ne írják alá a szerződéseket az OMSZ-szel, a kórházakban dolgozó orvosokat pedig arra, hogy helyezzék letétbe az önként vállalt
túlmunka felmondását addig, amíg a kormány nem kezd igazi párbeszédet az egészségügyről. Az akciót a kormány képviselői nyomásgyakorlásnak és méltatlan támadásnak nevezték a kabinet és a betegek ellen.
A dolog komolyságát aztán feltehetően a kormány is megérezhette, mert a Medical Online információja szerint hétfőn Pintér Sándor belügyminiszter tárgyalásra hívta Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét és Nagy Marcell titkárt. A belügyminiszter azt kérte tőlük, hogy számszerűsítsék azokat a problémákat, amelyekről a magyar egészségügy strukturális gondjait elemző, Látlelet című anyagukban írnak.
Jól fizetnek az ügyeletért
Az egyelőre kiszámíthatatlan, hányan írják alá a szerződést a márciusi kezdésre. A Magyar Orvosi Kamara több jelzést is kapott arról, hogy a háziorvosok szakmai irányítását ellátó egyes kollegiális vezetők megpróbálták megfélemlíteni az orvosokat és így próbálták meg rábírni őket az új ügyeleti szerződés aláírására. A tájékoztatókon pénzelvonás és praxisvesztés lebegtetésével presszionálják a háziorvosokat az új ügyeleti szerződések aláírására – mondta a Szabad Európának Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Az egyik vármegyei főispán nevében például a helyi tiszti főorvos a háziorvosoknak tévesen azt állította: az új ügyeleti szerződés aláírása nélkül is fennáll ügyeleti ellátási kötelezettségük.
Egy orvos a Telexnek azt mondta: egyelőre nem tudja megsaccolni, hogy hogyan fognak dönteni a kollégái a két megyében. „Akárhogy is nézzük, a most kínált ügyeleti óradíj igencsak vonzó, például az olyan idősebb háziorvosoknak, akik saját praxisukat már helyettessel látják el. Ők jobban ráérnek, és egy hónapban szívesen vállalnak 2-3 ilyen ügyeletet alkalmanként 50-70 ezer forintért”.
Elsőre nem volt érthető, miért kezdett tiltakozásba az orvosi kamara, hiszen tavaly folyamatosan tárgyaltak a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel az átalakításokról. Mostanra világossá vált: az orvosoknak és a kamarának nem konkrétan az új háziorvosi rendszerrel vagy éppen a kórházak átalakításával van baja, bár ott is van számos rendezendő kérdés.
Az orvosok erejüket, nélkülözhetetlen szakmai pozíciójukat most arra akarják használni, hogy a kormányt párbeszédre kényszerítsék, és az orvosok, illetve a szakma bevonásával közösen dolgozzanak ki egy működőképes és minőségi egészségügyi rendszert.
A kormány titkos terv alapján cselekszik, az orvosokat közkatonának tekintik
„A háziorvosok nem az ügyeleti rendszert bojkottálják, hanem a Magyar Orvosi Kamara küldöttgyűlésén 94 százalékos többséggel elfogadott határozatot követik, amelyben ez a nyomásgyakorlás eszköze” – magyarázta a Telexnek Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. A MOK-nak részben konkrét, részben pedig globálisabb, átfogóbb követelései is vannak.
- Egyrészt követelik a szakdolgozók bérének emelését már januártól,
- a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítését,
- a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását.
Emellett pedig tárgyalást kezdeményeznek arról, hogy „legyen végre egy olyan egészségügyi rendezési terv, ami a hazai egészségügyet hosszabb távon vezeti a javulás irányába, amelyben korszerű, minőségbiztosítási rendszerek működnek, ahogy a világ fejlett országaiban” – mondta Szijjártó László.
Szijjártó szerint a konfliktust az váltotta ki az orvosi kamara és a kormány között, hogy ugyan Takács államtitkár fejében vannak koncepciók az egészségügy fejlesztésére, és korábban ígéretet tett arra, hogy az ehhez vezető lényeges lépéseket egyeztetni fogja a Kamara vezetésével, de közben azt látták, hogy ez nem történik meg.
A Belügyminisztérium 2020-ban 270 millió forintért készíttetett egy tanulmányt a Boston Consulting Grouppal, és Szijjártó szerint e „titkos terv” alapján cselekszik most a kormány, miközben az orvoskart és a lakosságot nem tekintik felnőttnek, ők nem vehetnek részt a terv kialakításában. „Ebben az általuk elképzelt rendszerben az orvos csak végrehajtó, aki a döntésekben nem vehet részt, sorkatonai vagy közrendőri szerepben kell dolgoznia, parancsot teljesítenie” – mondta Szijjártó.
Mindettől függetlenül az egészségügyi államtitkár által tervezett új ügyeleti rendszerrel is vannak problémák.
„Nem találok a szakirodalomban olyan leírásokat, amelyek bizonyítanák, hogy a nálunk tervezett rendszer valahol jól működne, vagy jobb lenne annál, mint ami volt eddig – mondta Szijjártó László. Egy olyan modellt sem láttam még, amelyben a mentőszolgálat irányítaná a háziorvosok szakmai munkáját az ügyeleti ellátásban.
A világ legjobb egészségügyi rendszereiben az alapellátó orvosok nonprofit vállalkozásai által működtetett alapellátási ügyeletek jelentik a megfelelő modellt. Emellett van, amit profitorientált cégek működtetnek, de az nem optimális megoldás.”
Szijjártó szerint az ügyeleti rendszert Magyarországon is az alapellátó orvosokkal kellene megalkotni, szoros együttműködésben a kórházi sürgősségi osztályokkal és a mentőszolgálattal. „A szakmát nem az viszi előre, ha szigorú hierarchikus rendbe szervezik a szereplőit, hanem ha teamek közötti együttműködésen alapul.”
Eltérő munkakultúra a háziorvosoknál és a mentősöknél
Egy orvos forrásunk ugyanakkor rávilágított arra, hogy a mostani feszültségben a különböző orvosi szakmák és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alapvetően eltérő munkakultúrája is szerepet játszik. Sok háziorvos eleve azért választja az alapellátást, mert szeret önállóan dolgozni, maga beosztani az idejét, és nehezen fogadja el, ha felülről diktálnak neki. Egészen más „kasztot” képviselnek a kórházi, műtéti szakmákban dolgozó orvosok, náluk egyfajta elitizmus is tapasztalható, amely miatt szintén nehezen fogadják el például a mentőszolgálat külső irányítását. Érdekes módon azoknak az orvosoknak, akik pályájuk valamelyik szakaszában mentőztek, nem nagyon van kifogásuk az OMSZ „félkatonai szervezete” ellen. Ezek az orvosok nem a hierarchiát látják a rendszerben, megszokták, hogy maguk cipelik a nehéz orvosi táskát, és bajtársként tekintenek a velük együtt dolgozó, képzett mentőtisztekre, gépkocsivezetőkre is, mondta forrásunk.
A mentőknél más orvosi szakmákhoz képest még szigorúbbak a szabályok, amelyeket a most az OMSZ által irányított ügyeletekbe betagozódó háziorvosok elé letett szerződésekben is érvényesíteni próbálnak. Az orvosok egy része például felháborodott azon, hogy szigorú titoktartási klauzula van a szerződésekben, azaz az orvos lényegében semmiről nem beszélhet, nem nyilatkozhat, ami ügyeleti munkája során tudomására jutott. Forrásunk szerint a mentőknél azonban kézenfekvőek ezek a szigorú szabályok. Míg ebben sokan politikai szájzárat látnak, ezek a szabályok főként azon alapulnak, hogy el akarják kerülni egy-egy ismert ember, celeb betegségének, balesetének nyilvánosságra kerülését, ez ugyanis nem tesz jót az OMSZ megítélésének.
Vitát váltott ki az is, hogyan oldható meg az új rendszerben, hogy egyes ügyeleti pontokon nem lesz orvos, csak mentőtiszt, miközben ő viszont nem írhat fel receptet. Az új szabályok szerint ilyenkor a mentőtiszt telefonon megkérhet egy másik helyen ügyelő orvost, hogy írja fel a kért gyógyszert. Az orvosok azonban ebbe nehezen mennek bele. „Soha nem írnék föl olyan gyógyszert, amit más javasol olyan betegnek, akit én nem láttam” – mondta egy orvos a Telexnek. Itt nem az orvoskolléga iránti bizalmatlanságról vagy a mentőtisztek lenézéséről van szó, hanem szimplán a felelősségről:
„azon a vényen az én nevem fog szerepelni és ha bármi baj történik, nekem kell felelnem érte”.
Ki presszionál kit?
„A kormány úgy adott ki egy rendeletet az új ügyeleti rendszerről, hogy ahhoz még nem is voltak meg az érvényes szerződések a háziorvosokkal. Ebben a helyzetben ki presszionál kit? Ki kényszerít kit?” – tette fel a kérdést Szijjártó László. Az orvosi kamara a tiltakozással azt jelzi a kormánynak, hogy végre vegyék komolyan:
a magyar lakosság és az orvostársadalom jelentős része nem kíván rabszolgaként asszisztálni egy olyan átalakításhoz, aminek nem látható az eredménye.
Az orvos szerint a mostani helyzet akár elvezethet egy olyan egészségügyhöz, amit az orvosok sem akarnak. Nevezetesen ahhoz, hogy akinek van pénze, az időben megfelelő ellátáshoz jut, aki pedig szegény, az várakozhat, sorban állhat vagy nem is jut el időben orvoshoz. Az új ügyeleti rendszerről megismerhető tervekből ugyanis az látszik, hogy jelentősen csökken az ellátáshoz való hozzáférés, este 10 óra után nem lesz háziorvosi ügyelet a megyékben. Az éjszakai is működő ügyeleti pontokon pedig nem biztos, hogy háziorvos vagy orvos fogadja majd a betegeket, hanem mentőtisztek vagy kiterjesztett hatáskörű ápolók. Hosszabb távon az alapellátás ügyeleti munkáját is a háziorvosok szakmai közösségének kell meghatároznia, mondta Szijjártó László.
Február elején Hajdú-Bihar vármegyében már átálltak az új ügyeleti rendszerre. Ott 16 és 22 óra között tíz településen (tizenegy telephelyen) ügyelnek háziorvosok, éjszaka pedig ezek közül öt helyen marad sürgősségi ügyelet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője február 10-én azt mondta: a 1830-as központi ügyeleti telefonszámra átlagosan napi kétszáz hívás érkezik. Sokan csak tanácsot, információt kérnek. Addig hatszáz beteget láttak el a vármegyében. A február 10-ét megelőző 24 órában a háziorvosi ügyeleti ellátást a tizenegy telephelyen 35 felnőtt és 5 gyerek vette igénybe, azaz a betegforgalom átlagosan háziorvosi ügyeletenként 3,6 beteg volt. A 22 óra utáni sürgősségi ügyeletben az öt telephelyen 11 beteg kért ellátást azon a csütörtöki napon. A 16 és 8 óra közötti ügyeleti időszakban mindössze egy beteget kellett a lakásán ellátni.