Döntöttek az orvosok, rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek

A háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe – ezt szavazta meg közel egyhangúlag a Magyar Orvosi Kamara (MOK) rendkívüli országos küldöttközgyűlése, amit azért hívtak össze, mivel úgy gondolták, hogy az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.

„Közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”

– írta a kamara, amely csak az elmúlt két hétben a következő eseményekről szerzett tudomást, amelyek szerintük a fenti aggályokat igazolják: a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó kollégáktól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták, kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett, másokkal a statim átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá, nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül, a sajtóban szaporodnak az orvosokat negatív hangvétellel említő cikkek.

„Tekintettel arra, hogy az irányítás központosított lett, ezek a hatások várhatóan mindenhol megjelennek majd”

– írta a kamara. Szerintük ez az irány az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást.

Elindult az átalakítás

Még december közepén írtuk meg, hogy a kormány feltett a weboldalára társadalmi egyeztetésre egy egészségügyi témájú jogszabálytervezetet, amelyben sok egyéb mellett az is benne volt, hogy a tisztán magánellátásban dolgozó orvosoknak is havi 20 órát kellene dolgozni ezentúl az állami ellátásban ahhoz, hogy megszerezzék a szükséges pontszámot a továbbképzésükhöz. A javaslatot a Magyar Orvosi Kamara is bírálta. A kormány később kivette a magánorvosokra vonatkozó passzust az egészségügyi tervek közül, de Gulyás Gergely az év végén azt mondta, hogy januárban visszatérnek rá.

Közben meg is kezdődött az egészségügy átalakítása egy kockázatos lépéssel: az orvosi ellátás első vonalának, az ügyeleti rendszernek az átszabásával. Hajdú-Biharban indult a reform: az eddigi 22 háziorvosi ügyelet helyett csak 10 településen lehet este vagy éjszaka orvoshoz fordulni. Mindez válasz a kínzó orvoshiányra, amit elsősorban mentőtisztekkel pótolnának. Márciustól újabb két vármegyében alakítják át az orvosi ügyeletek rendszerét.

A rendszer újragondolását javasolja a kamara

Az új helyzetre reagált a MOK a gyűlés összehívásával, ahol a következő alapelveket javasolta:

• valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika;
• korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer;
• szakmai és etikai szabályokon alapuló, átlátható működés;
• humán erőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép;
• egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

„Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig” – írják a közleményben.

Emellett azonnali korrekciókra is szükség van a MOK szerint, hogy biztosítva legyen az egészségügyben dolgozók nyugodt munkavégzése:

• 2023. januártól elindított (azaz visszamenőleges) szakdolgozói béremelés;
• a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése;
• a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása.

Ez utóbbi szerintük így érhető el: „Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.”

„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke” – mondta Svéd Tamás titkár, a MOK titkára.

Ha rossz a rendszer, a beteg lesz a legnagyobb kárvallott

A rendkívüli gyűlésen a következő helyzetértékelést fogalmazták meg:

„A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt években emelkedett az orvosok keresete, de sajnos az egészségügy biztonságos működése ennél sokkal több összetevőn múlik. A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával. Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani. Vagyis, ha a kormány a betegágy mellett dolgozóknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, őket kihasználó döntéseket hoz, akkor

a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni. A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más, uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. A kamara olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít” – írják.