A magánellátásban részt vevő orvosok is dolgozni fognak az állami rendszerben
2022. december 18. – 16:17
Az orvosok még értelmezik az új tervezetet, de úgy tűnik, hogy kénytelenek lesznek állami ügyeleteket is vállalni.
A kormány azt akarja bevezetni, hogy a tisztán magánellátásban dolgozó orvosok is – mintegy adó, vagy tizedként – havi 20 órát dolgozzanak az állami ellátásban – írta Kunetz Zsombor orvos a Facebookon. Mindez abban a kormány honlapján megjelent tervezetben olvasható, amely több egészségügyi miniszteri rendeletet módosítana. Ezek közül az egyik változtatna az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendeleten.
Orvosi körökből kértünk segítséget, hogy értelmezzük a tervezett változtatás lényegét. Mint megtudtuk, a szakorvosoknak eddig is folyamatos továbbképzésen kellett részt venniük, hogy frissen tartsák tudásukat és megismerjék az új eljárásokat. Ezt eddig úgy teljesíthették, ha az 5-5 éves továbbképzési ciklusokban 250 pontot gyűjtöttek össze elméleti és gyakorlati képzéseken.
A 250 pontból 100 pontot lehetett elérni a gyakorlati továbbképzéseken. A szakorvosok ezt eddig saját munkahelyükön, így a magánellátásban is teljesíthették, amennyiben ott az adott szakterületen dolgoztak. Tehát aki a fül-orr-gégészeti szakvizsgáját akarta folyamatosan megújítani, annak fül-orr-gégészként is kellett dolgoznia. Egy év munkája számított 20 pontnak, így lehetett megszerezni öt év alatt a 100 pontot, de a gyakorlati képzés teljesítéséhez elegendő volt 60 pont elérése, tehát 3 évnyi munka is.
A rendelet módosítása most annyiban változtat ezen, hogy a kizárólag magánpraxisban dolgozók számára is előír havi 20 óra szakmai gyakorlatot az állami egészségügyben. Ha ugyanezt ügyeletben végzik, akkor elegendő a havi 10 óra is. Ez egy évben összesen másfél hónapnyi munkaidőt jelent számukra valamilyen állami egészségügyi szolgáltatónál. Ezt feltehetően nem egyben kell ledolgozniuk: a továbbképzés teljesítéséhez szükséges pontszám elérése érdekében maguk oszthatják be, mikor tudnak vállalni rendelést vagy ügyeletet.
Az orvosok többsége így várhatóan inkább ügyeleteket fog vállalni, hogy hamarabb letudja a szükséges kvótát. A részletes szabályok ismerete nélkül azonban számos kérdés merül, ami még tisztázásra szorul.
- Milyen módon kompenzálható, hogy a szakorvosok esetleg kiesnek a magánszolgáltatótól?
- Hogyan kerül az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá egy olyan orvos, aki egy magánszolgáltatóval áll szerződésben?
- Sok orvos épp azért döntött kizárólag a magánpraxis mellett, hogy ne legyen köze a különböző kötelmekkel járó egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz, így vajon a szakmai továbbképzését végző orvos is kirendelhető lesz például egy lakhelyétől távolabb munkahelyre ügyelni vagy rendelni?
A rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek mellett az „egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezőkre” is vonatkozik, ami miatt felmerült, hogy vajon a pszichológusok is a rendelet hatálya alá esnek-e. Egy szakmai forrásunk a rendelet módosítását első olvasatban úgy értelmezte, hogy annak szövege világosan a szakorvosokra vonatkozik, a pszichológusok pedig nem számítanak annak.
A társadalmi egyeztetésre küldött jogszabályszöveg szerint az új szabályokat elfogadásuk esetén a 2023. január 1-jén folyamatban lévő továbbképzési időszakokra kell alkalmazni.