Az államtitkár élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával az egészségügy átalakításáról

Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról. Az alapvetően békés és kollegiális hangulatú beszélgetésen az orvosi kamara vezetése, illetve Takács Péter és két minisztériumi munkatársa vett részt.

A két és fél órás találkozón sok kérdésről esett szó. Egyebek mellett az államtitkár tisztázta: nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

A többi, csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Ha ezt ügyeletben teszik, akkor havi 10 órával is megszerezhető a továbbképzéshez szükséges pontszám. Takács elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni – eleve nincs ugyanis a magyar egészségügyben 10 órás ügyeleti beosztás.

Takács hangsúlyozta: eddig gyakran érte az a bírálat a kormányt, hogy a pácienseket az állami felől a magánellátás felé tereli. Ez a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot. Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul. Betegbiztonsági kockázatot jelenthet például, ha egy csak magánrendelőben dolgozó nőgyógyász, aki hosszabb ideig csak alapvizsgálatokat végez és kenetet vesz, egyszer úgy dönt, visszatér egy állami kórházba dolgozni. Az állami kórházban végzett továbbképzéseken életben tarthatja egyéb tudását, így nem jelent számára kihívást egy bonyolultabb beavatkozás. Az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő. A magyar hibrid rendszer ezt a két modellt ötvözi.

Az orvosi kamara vezetői ugyan egyetértettek azzal, hogy az állami ellátás megerősítéséhez a magánszektorban dolgozó orvosok is hozzájárulhatnak, de a testület szerint ezt a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni.

A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Mint mondták, nincsenek a teljesítmény külön elismerése ellen, de 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni. Takács Péter erre azt mondta: két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.