Kockázatosat lép a kormány: átalakítja az orvosi ellátás első vonalát

Mindig rizikós belepiszkálni az orvosi ellátás első vonalába, amit a háziorvosi és a sürgősségi ellátás mellett az éjszakai orvosi ügyeletek jelentenek. A kormány most az utóbbiak alapos átrendezésére készül; idén megyéről megyére lépcsőzetesen lép életbe az új rendszer. Azaz februárban Hajdú-Bihar vármegyében, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szervezik át a 16–22 óra közötti, illetve a 16-tól másnap reggel 8 óráig tartó orvosi ügyeletek rendszerét. Az év végéig fokozatosan lép az új rendszerbe a többi megye, 2024-ben pedig Budapesten is lesznek ilyen átalakulások. A változtatások lényege, hogy

az eddiginél jóval kevesebb ügyeleti pont lesz, de ezek mind az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetése alá kerülnek, és az ígéretek szerint jól szervezetten, megfelelően felszerelve látják majd el a betegeket.

A dolog politikai kockázata egyrészt abban van, hogy egyetlen polgármester sem szereti, ha a falujában, városában megszüntetik az orvosi ügyeletet. Másrészt az ellenzék ilyenkor árgus szemekkel figyeli a történéseket, és az első nem megfelelően ellátott beteg ügye vagy egy egyébként elkerülhető haláleset azonnal visszahullhat a kormányzatra. Pont így volt ez a 2007-es SZDSZ-es egészségügyi reform idején, amikor a Fidesz a kórházak között ide-oda szállított, majd meghalt „mindszenti beteg” ügyét próbálta a kormány ellen fordítani.

22 helyett 10 helyen lesz ügyelet

Nézzük, mi változik Hajdú-Bihar vármegyében februártól:

• Kevesebb ügyeleti pont – A megye 82 települése 10 járásba szerveződik. A vármegyében két kórház van, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja és Berettyóújfaluban a Gróf Tisza István Kórház. Eddig 22 helyen volt esti orvosi ügyelet, ezután csak 10 helyen lesz, este tíz óra után pedig már csak 5 helyen.
• A legsúlyosabb esetekhez ezután is mentőt kell hívni – Ebben nincs változás. A súlyos sérülteket, betegeket a Debreceni Egyetem Sürgősségi Klinikájára viszik.
• Külön háziorvosi és külön éjszakai sürgősségi ügyelet – Február 1-től kétféle ügyelet lesz Hajdú-Biharban: 10 településen állnak készenlétben háziorvosok 16 és 22 óra között, éjszakai sürgősségi ügyelet csak 5 helyen lesz 16 órától másnap reggel 8 óráig.
• Minden az Országos Mentőszolgálat irányítása alá kerül – Az ügyeleteket eddig az önkormányzatok, orvosi kft.-k vagy a helyi/megyei egyetem működtette. Most minden egy kézbe, az Országos Mentőszolgálat szakmai és pénzügyi irányítása alá kerül.
• Mentőtisztek a sürgősségi ügyeleteken – A sürgősségi ügyeleteken elsősorban tapasztalt mentőtisztek lesznek, akik mellett adott esetben orvos is dolgozik. A mentőtisztek mindenképpen orvosi szakmai felügyelet alatt állnak, kétséges esetekben tőlük kérhetnek tanácsot a mentősök. Ilyen pontok lesznek Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúszoboszlón, Hajdúnánáson és Hajdúböszörményben is. Ezekben a járási központokban a nem bonyolult esetekben el tudnak végezni laborvizsgálatot, betegmegfigyelést, gyógyszerezést, infúziós kezelést, aminek köszönhetően a betegek egy részének nem kell továbbmennie kórházi osztályra vagy a megyei kórház amúgy is túlterhelt Sürgősségi Klinikájára.
• A háziorvosok este 10-ig ügyelnek beosztás szerint – A háziorvosok Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúszoboszlón, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Balmazújvárosban, Püspökladányban, Hajdúhadházon, Nyíradonyban és Derecskén fognak ügyeletet adni 16–22 óráig, illetve szombat-vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 és 14 óra között. Az ügyeleti beosztást az OMSZ készíti el a térség háziorvosainak, az ígéretek szerint egy orvosra egy hónapban kétszer kerül sor. Az ügyeletért pluszpénzt kapnak az orvosok, a Népszava információi szerint hétköznap óránként 9000, hétvégén 11 000 forintot számlázhatnak.
• Házhoz is mennek – Indokolt esetben az ügyeletekről az úgynevezett szatellit-háziorvos házhoz is megy egy ügyeleti kocsival, ha olyan betegről van szó, aki nem tud járni, de állapota nem vagy nem feltétlenül igényli a mentők beavatkozását. Az orvosok ehhez kapnak távmedicinás eszközöket is.
• Központi ügyeleti hívószám: 1830 – Bevezetik a később országosan egységessé váló 1830-as orvosi ügyeleti telefonszámot, ami automatikusan mindig az adott megye alapellátási irányítójához kapcsol majd. Itt egy kikérdezési protokoll alapján a diszpécser végzi a betegosztályozást (triage) és a betegirányítást. Lesz, akinek azt mondják, hogy maradjon otthon, vegyen be egy fájdalom- vagy lázcsillapítót, és másnap rendelési időben menjen el a háziorvoshoz. Ha nem tűnik súlyosnak az eset, de orvosi beavatkozást igényel, akkor vagy kiküldenek egy szatellitorvost a páciens otthonába, vagy megkérik, hogy menjen be a járásközpontban lévő ügyeletre. Amennyiben a diszpécser súlyosnak ítéli az esetet, mondhatja azt is, hogy az várjon a mentő megérkezéséig, ami a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályra viszi.
• A 112-es központi segélyhívó telefonszám is megmarad, ezen a mentőket, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet ezután is lehet hívni.

Bár Hajdú-Biharban elvileg 2021 óta tesztelik a rendszert, a februári változások sok embert ott is meglepetésként érhetnek majd. „Szó sem volt eddig tesztről, februártól látjuk csak azt mi és a betegek is, hogy hogyan működik ez a rendszer az eddigi 22 helyett 10 ügyeleti helyszínen” – mondta a Telexnek egy helyi orvos. Az eddigi „tesztidőszak” alatt ugyanis az összes korábbi ügyeleti pont működött, épp ezek terheltségét vagy kihasználatlanságát vizsgálták. Februártól azonban több olyan település lesz a megyében, ahol már nem lesz ügyelet.

Létavértesen például ezután nem lesz délután 4 óra után orvos, az itt élőknek emiatt a 30 kilométerre lévő Derecskére vagy Debrecenbe kell menniük. Ugyanígy Kabán is megszűnik a háziorvosi ügyelet, a körzethez tartozó mintegy 25 ezer ember ezután Püspökladányban fordulhat este 10-ig háziorvoshoz, éjszaka pedig Berettyóújfaluba mehet. „A szűkülő lehetőségek és a több potenciális beteg miatt az eddiginél biztosan nagyobb lesz az ügyelet terhelése” – mondta a már idézett orvos.

Ilyenkor felmerül az örök kérdés: mi van azokkal, akiknek nincs autójuk? Vannak helyek a környéken, ahonnan délután 4 óra után már nincs tömegközlekedés,

de az is kérdés, milyen hozzáférési esélyei lesznek az ott élőknek az orvosi ellátáshoz éjszaka, amikor ködben vagy jeges, havas úton kellene eljutniuk az ügyeletre. Egy létavértesi forrásunk azt mondta, sokan feltehetően ezután is inkább az egyszerűbb utat választják – Derecske helyett ezután is inkább nyílegyenesen a szintén mintegy 30 kilométerre lévő Debrecenbe mennek majd a kórház sürgősségi osztályára vagy az ottani ügyeletre.

Vagy nem volt elég orvos…

Az ügyeleti pontok számának csökkentése sokakat meglephet, nem mintha az orvosi ügyeleti rendszer eddig mindenhol olyan jól működött volna Magyarországon. Most elsősorban arról a helyzetről beszélünk, hogy hova mehet az ember a bajával délután 4 óra után és éjszaka. A háziorvosok napközben 8–16 óra között rendelnek vagy mennek ki betegekhez – már ahol van háziorvos egyáltalán, hiszen több száz háziorvosi praxis tartósan betöltetlen Magyarországon. Emiatt már eddig is országszerte tapasztalat volt: a többi háziorvosnak más körzeteket is el kellett látni, így az éjszakai ügyeletek megszervezése egyre nehezebbé vált.

Az éjszakai ügyeletek fenntartása az önkormányzatok, kistérségi társulások kötelező feladata közé tartozott, de az orvos- és ápolóhiány közepette sokszor csak vérrel-verejtékkel sikerült ezeket valahogy megszervezni. Jobb híján egy idő után orvosi kft.-k látták el ezt a feladatot, általában jelentős összegekért, 2021-ben pedig egy rendelet lehetővé tette, hogy orvos helyett mentőtiszt is ügyeljen.

Érdemes azt is megnézni, mire való valójában egy orvosi ügyelet – amit nem szabad összekeverni a kórházak sürgősségi osztályaival vagy az általános családorvosi szolgálattal –, és a gyakorlatban mire is használják ezeket az emberek. A legegzaktabb megfogalmazás szerint csak az forduljon az éjszakai orvosi ügyelethez, akinek hirtelen jelentkező, komoly fájdalommal vagy kényelmetlenséggel járó panaszai vannak, de állapota nem olyan súlyos vagy riasztó, hogy azonnal mentőt kelljen hívni hozzá. Ide tartozik például egy epe- vagy vesegörcs, becsípődött ideg, mozgásszervi fájdalom, nem múló, magas láz.

A gyakorlat azonban sok esetben azt mutatja, hogy az emberek az orvosi ügyeletet torokfájással, náthával, hasmenéssel vagy hetek, hónapok óta ismert egészségügyi problémával keresik fel. A műfaj egyik klasszikusa az volt, amikor egy nő 2021-ben az OMSZ Ügyeleti Szolgálatán akarta levetetni egy veszélyes anyajegyét, és 25 percig kellett győzködni őt arról, hogy ehhez a bőrgyógyászatra kell mennie. Mások szimplán csak receptet íratni mennek este az orvoshoz, mert azt tapasztalják, olyankor nem kell annyit várni, mint napközben. Egy vidéki háziorvos a Telexnek azt mondta:

az esti, éjszakai ügyeletben a náluk megforduló esetek 95 százaléka olyan problémával jelentkezett, amivel nyugodtan várhatott volna a másnap reggeli hagyományos rendelésig.

…vagy nem volt elég beteg

A másik tipikus eset az, hogy nagy átlagban egyáltalán nem jelennek meg betegek az éjszakai ügyeleten. Ez márpedig különösen drága és hatékonytalan akkor, ha az orvos- és ápolóhiány miatt Magyarországon bizonyos járásokban eleve nehéz összeszedni elég szakembert az ügyelet fenntartásához. Ezért kezdték el Hajdú-Bihar megyében egy pilotprojekt keretében 2021-től megfigyelni az esti, éjszakai orvosi ügyeletek forgalmát.

Érdekes megállapításokra jutottak, amelyeket Takács Péter egészségügyi államtitkár mondott el az InfóRádiónak adott egyik interjúban. Szerinte

• volt olyan orvosi ügyelet, amelyen este 10 óra és a reggel 8 óra között átlagosan 0,7 beteg jelent meg. Voltak tehát napok, amikor nem ment senki, más esetben 1-2 esetet láttak el 16 óra alatt.
• Este 10 óra után tizedére esett vissza az esetszám az ügyeleteken, azaz olyankor már tényleg csak az ment orvoshoz, akinek baja van.
• Míg 16–22 óra között jellemzően olyan páciensek érkeztek, akiket a háziorvos is el tudott volna látni, este 10 óra és reggel 8 között 95 százalékban súlyosabb, mentést igénylő eseteket láttak el, ami inkább a tapasztalt mentőorvosok, mentőtisztek kompetenciája, mintsem a háziorvosoké.
• 15 hónap alatt a hajdúnánási ügyeleten megjelent 1812 beteg közül 126-ot (ez 6 százalékot jelent) irányítottak kórházba nem mentővel, 104-et (5,7 százalékot) pedig mentővel.

Részben ezekre az adatokra, részben pedig bevallottan a munkaerőhiányra alapozza most a kormány azt, hogy országosan kevesebb, de jobban szervezett éjszakai orvosi ügyelet kell. Korábban a Népszava azt írta:

ha teljessé válik az új ügyeleti rend, akkor az országban a 81 járásnak az eddigi csaknem 300 helyett 102 ügyeleti központja lesz.

Ezt a Telex kérdésére megerősítette az Országos Mentőszolgálat, azzal kiegészítve, hogy „az ország 174 pontján fog működni háziorvosi ügyelet hétköznap este 10 óráig, hétvégén és ünnepnap 14 óráig”. „Az ezután jelentkező akut egészségügyi problémák sokszor helyszíni ellátást igényelnek, ezért ugyan 102 településen továbbra is lesz felkereshető ügyeleti telephely, az új rendszer az ellátók mobilitására épül, azaz szükség esetén a beteghez ügyeleti autót vagy akár mentőt küldünk” – közölte az OMSZ.

„A kompetenciaszintjének megfelelő egészségügyi feladatot lát el”

Első hallásra a rendszer logikus és jól felépített, viszont a bevezetését számos kritika és kétely kíséri. Az egyik bírálat szerint az átalakítással ok nélkül teszik ki a nem erre kiképzett háziorvosokat annak, hogy adott esetben sürgősségi, életmentő beavatkozásokat is végezzenek. A rendszerről megjelent eddigi információk alapján azonban úgy tűnik, hogy a háziorvosoknak ezután sem kell ilyen ellátást végezniük, őket alapvetően az eddig is általuk végzett, hagyományos orvosi ügyeletekbe osztják be.

Egy, a Telex birtokába került dokumentum részletezi is a Hajdú-Bihar vármegyei ügyeletben dolgozó háziorvosok feladatait. A szöveg szerint a háziorvos „a kompetenciaszintjének megfelelő egészségügyi feladatot lát el”. Alapvetően az ügyeleti ponton tartózkodik vagy házhoz megy a beteghez. Emellett az OMSZ mentésvezetője utasíthatja, hogy az utcán is ellásson könnyebb sérültet vagy beteget, a hatóság megkeresésére orvosi látleletet adhat, véralkoholszint-vizsgálatot végezhet, adott esetben pedig halottvizsgálatra megy ki. Ha a beteg ellátása meghaladja a kompetenciaszintjét, akkor segélykocsit kell hívnia, olvasható a dokumentumban. Több kérdést vet fel viszont, hogyan is fér bele az ügyeletbe az, hogy az ügyeletes háziorvosnak kell elvégeznie például a fogvatartottak sürgősségi ellátását is.

Az egész éjszaka működő ügyeleti pontokon elsősorban felsőfokú végzettségű mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN), illetve sürgősségi ellátásban jártas orvosok dolgoznak. Mielőtt a mentőtiszteket bárki lekicsinyelné, érdemes idézni az egyik háziorvost, aki a Telexnek azt mondta:

„Egy tapasztalt mentőtiszt nálunk, háziorvosoknál néha többet is tud, gyorsabban képes és mer is beavatkozni.”

Az ügyeleteket jellemző súlyos szakemberhiányt tehát valójában olyan mentőtisztek és egyetemi végzettségű ápolók beosztásával igyekeznek enyhíteni, akik adhatnak injekciót, beköthetnek infúziót, és súlyos esetben újraélesztést is nagyobb tapasztalattal végeznek.

Ki írjon fel receptet?

Ezzel kapcsolatos a másik kritika, ami szerint az amúgy is rendkívül túlterhelt Országos Mentőszolgálatnak vajon honnan lesz elég embere az ügyeletek ellátására is anélkül, hogy ez ne rontsa a mentés hatékonyságát. Erre Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az InfóRádiónak azt mondta:

az ügyeletek személyzete nem a mentőszolgálat állományából fog kikerülni.

Csató állítása szerint a mentőszolgálattal 4-5 ezer új dolgozó fog szerződni, ebbe beletartoznak a háziorvosok és azok az orvosok, akik kórházi vagy egyéb szakterületekről érkeznek ügyelni, valamint olyanok is, akik már eddig is részt vettek az ügyeleti ellátásban. Az OMSZ 26 milliárd forintot kap az új rendszer felállítására, emellett egyszeri beruházásként 9 milliárdért defibrillátorokat, autókat, ágyakat, és telemedicina-eszközöket is vásárolhatnak.

A mentőtisztek, kiterjesztett hatáskörű ápolók számos feladatot átvehetnek az orvosoktól, de például receptet nem írhatnak fel. Megjelent olyan kritika is, hogy így az egy-egy mentőtiszttel dolgozó ügyeleti pontokról a pácienseknek újra a háziorvosukhoz kellene menniük receptet kérni, majd egy harmadik helyre elmenniük kiváltani a gyógyszert. A már idézett dokumentum szerint ugyanakkor az ügyeletben lévő háziorvosok egyik feladata épp az lesz, hogy a sürgősségi pontokon dolgozó mentőtisztek kérésére felírjanak receptet a betegnek az EESZT-be. Ezt erősíti meg az Országos Mentőszolgálat válasza, amely cikkünk megjelenése után érkezett: „Receptfelírás szükségessége esetén az APN, vagy mentőtiszt bajtársunk konzultál a supervisor orvoskollégával, aki a felhőalapú rendszerbe felvezeti a receptet, melyet a beteg bármelyik nyitva tartó patikában kiválthat.”

Egy orvos ugyanakkor azt mondta, az éjszakai ügyeletben eleve nagyon ritka, hogy valakinek sürgősen szüksége volna receptre, és azt azonnal ki is kellene váltania. Orvosok és mentőtisztek is be tudnak adni injekciót erős fájdalmak ellen, hányás csillapítására vagy vízhajtásra. Az is elő szokott fordulni, hogy valaki az éjszaka esemény utáni fogamzásgátló tablettáért jelentkezik az ügyeleten, de miután ezt 72 óra alatt kell beszerezni, bőven elég, ha másnap a háziorvosával íratja fel valaki.