„Nem fogadjuk el a büntető szemléletet” – az orvosok szerint a belügy nem jó irányba viszi az egészségügyet

„A Kamarával a tárgyalást eredményesen zártuk, amit Dr. Kincses Gyula elnök úr levélben köszönt meg” – ez volt olvasható január 30-án Takács Péter egészségügyi államtitkár Facebook-oldalán egy mosolygós csoportkép kíséretében, amin Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője is ott volt. A szöveg szerint „a közös gondolkodás eredményeként olyan dokumentum születhetett meg, amely a Kamara álláspontja szerint is transzparens és megnyugtató módon rendezi az új típusú ügyeleti rendszerben a háziorvos kollégák jogait és kötelezettségeit”.

Mindehhez képest nemcsak a Belügyminisztériumot (BM), de még a szűkebb szakma egy részét is meglepte a MOK szombati küldöttgyűlésén született döntés. A kamara ugyanis arra szólította fel tagjait, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását.

Azt még nem tudni, hogy a gyakorlatban hány orvos tesz majd így, de mind a háziorvosok, mind a szakorvosok akciója alkalmas arra, hogy komoly fennakadásokat okozzon az ellátásban. Valamelyest irányadó lehet, hogy december elején a MOK – nem reprezentatív – belső felmérésére néhány nap alatt a kb. 40 ezer orvos közül 4500 orvos válaszolta azt, hogy kész letétbe helyezni a felmondását, és ennél is többen mondanák fel az önként vállalt túlmunkát.

Takács Péter államtitkár a MOK lépése miatt vasárnap „Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen” címmel rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. Itt ki is vetítette Soós Zoltán egyik emailjét, amelyben azt írta neki, „a szerződés ebben a formájában elfogadható”. A kormánypropaganda pedig gyorsan meg is találta a felelőst Gyurcsány Ferenc személyében, miután a küldöttgyűlésen ott ült Komáromi Zoltán háziorvos is, aki a Demokratikus Koalíció egészségügyi árnyékminisztere.

A MOK már decemberben jelezte, hogy elégedetlen

Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a Telexnek igyekezett gyors magyarázattal szolgálni a történtekre:

„Soós Zoltán valóban tárgyalt január 30-án Takács Péter államtitkárral, de ő ott elsősorban nem az orvosi kamarát képviselte, hanem a háziorvosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kollegiális vezetőjeként volt jelen. Ez egy állami megbízatás, és Soós Zoltán ebben a minőségében beszélt az államtitkárral a háziorvosi ügyeleti szerződés mint okirat egyes elemeiről, de nem az egész ügyeleti rendszerről, és főleg nem a teljes egészségügy helyzetéről.”

A MOK alelnöke szerint arról a háziorvosoknak joguk van dönteni, hogy ezt a szerződést elfogadják-e, és ha nem, akkor ezt nyomásgyakorlási eszközként használják az egész egészségügy jobbá tétele érdekében.

A kamara szerint ugyanis az akciót nem önmagáért, nemcsak egy orvoscsoport helyzetének rendezéséért, hanem az egész egészségügyi rendszer jobbá tételéért szervezik. Az elégedetlenség kifejezéséről és a tiltakozásról egyébként már decemberben beszélt az orvosi kamara. Most csak annyi történt, hogy februárra sikerült összehívni az ezt megerősítő küldöttgyűlést.

A tiltakozás kiváltó okain azóta semmi nem változtatott, még a Takács Péter és Soós Zoltán közötti találkozó sem – magyarázta Lénárd Rita. A politikai vádakról a MOK alelnöke azt mondta: „Komáromi Zoltánt a kamarai tagok 2019-ben országos küldöttnek választották, ő ezért vett részt a küldöttközgyűlésen. Az orvosok, ugyanúgy, mint a társadalom egésze, különböző politikai nézetűek, hivatásuknál fogva nem tehetnek különbséget életkor, nem, politikai vagy vallási hovatartozás alapján, minden beteget kötelesek ellátni a lehető legjobb minőségben.”

A Belügyminisztérium kézbe vette a dolgokat

Ugyan meghirdetett reform továbbra sincs, az elmúlt időszakban mégis igen jelentős változások kezdődtek az egészségügyben. Január elsejétől a kórházakból szakápolási központokba helyezik át a tartós ápolásra szoruló betegek egy részét, vármegyénként a megyei kórházak alá rendelték a többi kórházat, és elkezdték átszervezni az orvosi ügyeleteket. Van persze gond is bőven: bár az orvosok 2020-tól nagyon jelentős béremelést kaptak, a gyógyításban nélkülözhetetlen szakdolgozók bérét nem emelték, és ezt a korábbi ígéretekkel ellentétben is csak az év közepén tudják majd megtenni a jelen állás szerint.

Azt viszont nem lehet mondani, hogy a kormányzat most nem egyeztetett volna a szakmával. Valóban jól dokumentált tárgyalások zajlottak tavaly nyár óta az orvosi kamarával és más szervezetekkel. Karácsony előtt például Takács Péter államtitkár több órán keresztül egyeztetett a MOK vezetésével, és ezt a kormánytól szokatlan módon egy nyilvános élő közvetítésben lehetett követni a Facebookon. A valódi egyeztetésre utal, hogy olyan is volt, amiben a kormány meghátrált: jegelte a magánorvosok állami kórházakban végzett, kötelező továbbképzéséről szóló elképzelést.

Az egészségügy nem most, hanem már a koronavírus-járvány idején a Belügyminisztérium irányítása alá került a nem éppen hatékonyságáról híres, Kásler Miklós-féle Emberi Erőforrások Minisztériumától. Akkor sokan ünnepelték, hogy a BM pragmatikusabban áll hozzá a dolgokhoz. Kiderült az is, hogy Pintér Sándor 2020-ban 270 millió forintért egy komoly tanulmányt is megrendelt az egészségügy átalakítására a tekintélyes Boston Consulting Grouptól. Az is láthatóvá vált azonban, hogy a BM nem tud kibújni a bőréből: a hatékonyság itt a katonás, hierarchikus irányítást jelenti, ami nagyon nem fér össze azzal, amihez az orvosok hozzászoktak.

Az orvosi kamara most rendszerszintű problémákról ír: „az egészségügyi rendszer hibáinak állandó foltozgatását, a látszatmegoldásokat” nem tartják járható útnak. A Látlelet az egészségügyről című anyagukban ezt írja:

„az egészségügy új vezetése elkötelezte magát a változtatás mellett. Ugyanakkor az a kép, ami a közelmúltban megjelent jogszabályokból kirajzolódik, nem egy korszerű, betegbarát egészségügy képe.”

Problémák, illetve eszközök a nyomásgyakorlásra

Nézzük az orvosok nagyon is konkrét problémáit és sérelmeit:

• Háziorvosi ügyeletek – Februárban Hajdú-Bihar vármegyében, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, majd még 2023-ban fokozatosan a többi vármegyében is átszervezik az orvosi ügyeleti rendszert (ami nem azonos a súlyos baleseti sérültek és életveszélyes állapotú betegek ellátását végző kórházi sürgősségi ellátással). Az esti és éjszakai orvosi ügyelet szervezését az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) veszi át. Az eddiginél jóval kevesebb helyen lesz ügyelet, de az ígéretek szerint jobban szervezett lesz az ellátás. A kijelölt pontokon a megye háziorvosainak az OMSZ által készített beosztás szerint kell esti ügyeletet adniuk havonta átlagosan két alkalommal. Ezért a hírek szerint elég méltányos ügyeleti díjat is kapnak, ami magasabb annál, mint amit a legtöbb önkormányzat eddig fizetett: hétköznap óránként 9 ezer, hétvégén 11 ezer forintot számlázhatnak. Ez olyan összeg, mondta egy forrásunk, hogy ezért még az idősödő háziorvos sem megy nyugdíjba. Ha a háziorvosok mindennek ellenére mégsem vállalják be ezt, akkor még a jelentősen csökkentett ügyeleti pontra se lesz elég ember.
• Problémák a háziorvosi és az alapellátó fogorvosi praxisokkal – Sokkal nagyobb gond van a háziorvosi praxisok és a tb-ért alapellátást végző fogorvosi praxisok finanszírozásával, amit januártól átalakítottak. Miközben rendkívül súlyosan érinti a praxisokat a rezsiárak brutális, 7-10-szeres emelkedése, finanszírozásuk egy jelentős részét most elvonták, és azt egy igencsak vitatott minőségi indikátorrendszer alapján osztanák ki például a prevenció, a szűrések vagy a védőoltások beadása alapján. Az azonban kérdéses, hogy ez a rendszer mennyire alkalmas a háziorvos teljesítményének mérésére. Rendkívül esetleges ugyanis, hogy egy-egy helyen mennyire lesznek hajlandóak a betegek elmenni például a szűrésekre. Sokan igazságtalannak tartják azt is, hogy a nagyobb praxisokban ehhez jóval több munkát kell végezniük az orvosoknak. A Magyar Orvosi Kamara kifogásolta azt is, hogy egy nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist már betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül. Ez utóbbira Takács Péter a vasárnapi sajtótájékoztatón azt mondta: ez formailag is lehetetlen, és cáfolta, hogy ilyen előfordulhatott volna.
• Szakorvosok pótlékai és a minőségi mutatók – Jó pár éve bizonyos hiányszakmákban dolgozó orvosok, például a traumatológusok, sebészek vagy aneszteziológusok egyes kórházakban külön emelt pótlékokat tudtak kiharcolni maguknak. Ezek néhol olyan nagy összegek voltak, hogy az orvosok alapfizetésénél is több pénzt jelentettek. A kórházi struktúra most januári átalakulásakor a munkáltatóvá váló megyei kórházak vezetése azonban több orvos elé olyan szerződéstervezetet tett le, amelyben ezek a korábbi alkukban született pótlékok már nincsenek benne, és az orvos keresete jelentősen csökken. Rendkívül vitatott pont az is, hogy az egészségügyi államtitkárság elképzelése szerint minőségi mutatók alapján a rosszabbul teljesítő orvosok alapbérét akár 20 százalékkal is csökkenthetnék, míg a jókét 10 százalékkal emelhetnék. A MOK álláspontja azonban itt sziklaszilárd: 2019-ben arról állapodtak meg Orbán Viktorral, hogy az alapbére minden orvosnak egyforma lesz, a kamara semmilyen alapbércsökkenéshez nem járul hozzá. A minőségi munka mérésére a MOK „az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozását” követeli.
• Szakorvosok (és ápolók) kirendelése más kórházakba – Szintén a kórházi struktúraátalakítás eredménye, hogy egyes orvosok a megyei kórháztól most olyan szerződést kaptak, ami alapján a megyében kirendelhetők másik kórházba dolgozni. Ez adott esetben azt jelentheti, hogy egy-egy szakorvosnak egy másik város kórházába kell átjárnia dolgozni, vagy ott (is) kell rendelnie. Az orvosok kirendelése már a jelentős orvosi béremelés idején, 2020-ban is az egyik legvitatottabb pont volt. Ezt akkor sikerült valamelyest nyugvópontra juttatni, de az orvosi kamara szerint most akarják visszacsempészni a rendszerbe. A kamara ezért követeli a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonását.
• Az önkéntes túlmunka felmondása mint fegyver – A tiltakozás egyik eszköze ebben az esetben az önkéntes túlmunka felmondása. Az orvosoknak is van egy kötelező óraszámuk, amit munkával kell tölteniük, de emellett vállalhatnak önkéntes túlmunkát. Az önkéntességet nem szabad összetéveszteni az ingyenességgel, itt tehát fizetett túlmunkáról van szó. A jelentősége ennek az, hogy ma jelentős részben ez tartja össze az egészségügyet. Miután általános a munkaerőhiány, kevés az orvos, csak az ilyen fizetett túlmunkákkal működtethetők a kórházi beosztások. Ha az orvosok ezt nem vállalják, az valóban súlyos gondokat fog okozni az ellátásban. A másik megoldás a hiányzó munkaerő pótlására a személyes közreműködők behívása, tehát olyan (fizetett) orvosok alkalmazása, akik nem az adott intézményben dolgoznak. A kamara szerint ha ezt a gyakorlatot megszüntetik, enélkül gyakorlatilag nem fog működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

Orvosi kamara: Most is a betegek érdekében szólunk

A kamara közleményeit figyelve a testületnek ezeken a nagyon konkrét kérdéseken kívül továbbra is generális problémái vannak az egészségügy átalakításának irányával. A már idézett Látlelet az egészségügyben című tanulmányban azt írják, az intézkedések nem célozzák meg az egészségügy alapjainak rendezését, az adatokat titkolják, a gyógyítókat nem partnerként, hanem eszközként kezelik.

„Egy utasításokon alapuló, katonai jellegű, büntető, központosított irányítású rendszer kialakítása indult el, mely saját hibáiból nem tanul, ezért nem is javít a működésén” – olvasható az anyagban.

Felróják a kormányzatnak azt is, hogy a változtatások eredményeként szerintük egyre jobban szűkülni fog a befizetett egészségügyi járulékért igénybe vehető ellátások köre, ami az emberek jelentős részét a magánegészségügy felé tereli.

A felmondások letétbe helyezésével járó akcióval több dolgot szeretnének elérni: a szakdolgozóknak már januártól járó béremelést, a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítését, a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását. Ez azonban csak a beugró lenne az együttműködéshez, amellyel az év végéig a kormánnyal közösen, parlamenti pártok, betegszervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával szeretnének kidolgozni egy kormányzati ciklusokon átívelő Magyar Egészségügyi Stratégiát.

„Nem fogadjuk el azt a fajta utasításos, büntető szemléletet, ami a vezénylésben és a bérek csökkentésében nyilvánul meg a transzparencia és az ösztönzők helyett”

– mondta a Telexnek a MOK alelnöke. Lénárd Rita szerint a minőségi mutatók arra valók, hogy az egészségügy tanuljon a hibák feltárásából, és nem arra, hogy alapbércsökkentéssel büntessenek orvosokat. Ez rendkívül káros folyamat, ami a hibák eltitkolásához vezethet, és veszélyezteti a betegek biztonságos ellátását. „A mostani tiltakozásunk ezért tehát elsősorban a betegek érdekében zajlik” – tette hozzá.