Egész éjjel vitáztak az egészségügy átalakításáról a parlamentben – csütörtök reggel még tart az obstrukció

Korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátási rendszert az új egészségügyi törvényjavaslat a Belügyminisztérium szerint, és ők olyan rendszert akarnak kiépíteni, ami nem betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozik, mondta Takács Péter belügyi államtitkár a javaslat szerdai parlamenti vitáján. Az államtitkár szerint ezt a javaslatot nem egy nyár alatt találták ki, de az ellenzéknek az mégsem tetszik:

azt tervezték, hogy újra reggelig vitáznak majd, tehát megint obstrukcióra készültek a parlamentben,

ugyanúgy, ahogy egy hónappal ezelőtt a szociális törvény vitájánál, ami több mint huszonkét órán át tartott. Arról, hogy most megint egész éjszaka vitázni akarnak, a jobbikos Lukács László György posztolt a szerdai vita kezdete előtt, majd a DK is arról küldött ki közleményt, hogy „a DK-s képviselők egész éjjel kitartanak, és sorban fognak felszólalni az új egészségügyi törvény ellen”.

Ez sikerült is, csütörtökön hajnalban 5 órakor még mindig tartott a vita.

Mi ez a törvény?

A kormány november 16-án nyújtotta be azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvénymódosító csomagot, ami több ponton jelentős változásokat hoz a hazai egészségügyi ellátásban. A csomag régóta jelentkező problémákat akar orvosolni, de a szakmai szervezetek szerint ezt nem tudja teljesíteni, és újabb problémákat idéz elő vagy a meglévőket mélyíti tovább.

• A kórházak feladatmegosztásának tisztázása – A javaslat szerint 0-24 óráig tartó sürgősségi ellátást a (vár)megyei kórházaknak kell nyújtaniuk, a városi kórházaknak a betegfogadást kell teljesíteni 0-24 órában. Nagyrészt már mostanra is ez a gyakorlat a hazai egészségügyben: a komplikált, súlyos eseteket a megyei kórházakban látják el, a városi kórházakban inkább csak a rutinszerű vizsgálatok, beavatkozások, egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnak. Ez a feladatmegosztás szakorvosok átcsoportososítását is szükségessé teszi. A javaslat szerint ezért a megyében dolgozó orvosok munkáltatója a megyei kórház vezetője lesz, aki kijelölheti az orvosok munkavégzésének helyét, azaz beoszthatja őket a különböző településekre dolgozni. Az állami kórházakban a jövőben csak munkavállalóként vagy önkéntesként lehet majd egészségügyi tevékenységet végezni, szerződéssel nem lehet ápolókat vagy orvosokat foglalkoztatni (miközben sok helyen jelenleg csak így tudnak kellő számú szakorvost foglalkoztatni és ügyeleti beosztásokat kitölteni).
• Az orvosi ügyeletek átrendezése, központosítása – A javaslat szerint 2023. július 1-jétől este 10 óra után – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálat látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet. A fogorvosi ügyelet és Budapesten a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása továbbra is önkormányzati feladat marad. A Népszava korábbi információi szerint ez azt jelentené, hogy a mostani csaknem 300 ügyeleti pont helyett a jövőben országosan 102 ügyeleti központ lesz. Ez megyénként 3-4 olyan centrumot jelent, ahova délután és este a panaszával orvoshoz fordulhat a beteg. A háziorvosok napközben a rendelőjükben fogadnák a betegeket, délután 4-től este tízig (és munkaszüneti napokon 8-tól délután kettőig) a járási szakrendelőkbe osztanák be őket felváltva ügyelni. Az orvosok munkáját mentőtisztek és kiterjesztett hatáskörű ápolók segítik. Ha ebben az időben ki kell menni egy beteghez, akkor az Országos Mentőszolgálat viszi a helyszínre az orvost. A háziorvosok hétvégén és ünnepnapokon is felváltva ügyelnének 8-14 óráig. Az orvosok havi 2 ügyeletre lennének kötelezhetők. Az ügyeletek ellátására a Mentőszolgálat szerződést kötne az orvosokkal, a munkáért 8500 forintot számlázhatnak óránként.
• Béremelés az ápolóknak – Az orvosi fizetések jelentős emelése után hatalmas bérfeszültség alakult ki az egészségügyben, ami csak fokozta a szakdolgozói körben a pályaelhagyást, a munkaerőhiányt, és így veszélyeztette a hazai betegellátást. A kormány javaslata szerint az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékkal, a diplomás ápolóknak átlagosan 55 százalékkal emelnék a bérét. A kormány erre 168 milliárd forintot fordít.
• Teljesítménytől függő bérezés az orvosoknál és az ápolóknál – A munkáltató az orvos és az ápoló alapilletményét a teljesítményétől függően 20 százalékkal csökkenthetné, és az eddigi 20 százalék helyett 40 százalékkal emelhetné.
• Háziorvosi praxisok átrendezése – Magyarországon évek óta több száz, hosszú ideje betöltetlen háziorvosi praxis van, az ezekben a körzetekben élők ellátását más háziorvosok helyettesítéssel próbálják megoldani. Az állam ennek megoldására újra akarja szabni a háziorvosi körzetek határait, és miután egyre kevesebb a háziorvos, meg akarja szüntetni a körzetek elaprózottságát. Jelenleg 1825 olyan körzet van, ahol az egy orvoshoz tartozó betegek száma nem éri el az 1200 főt. 2028. január 1-jéig ezért megszüntetnék az 1200 fő alatti háziorvosi praxisokat, az új körzethatárok kijelölésének joga az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (Okfő) kerül, és az Okfő veszi át az önkormányzatoktól a praxisjogok kezelését is. Az ígéretek szerint egyetlen orvost sem fosztanak meg a praxisjogától, így ezért kárpótolni sem kell őket.
• A krónikus betegek ápolásának áthelyezése a szociális szférába – Sok kórház belgyógyászati osztályán fekszenek olyan, általában idős emberek, akiknek állapota nem igényel jelentős orvosi felügyeletet, de tartós ápolásra szorulnak, és gyakran szociális okokból fekszenek a kórházakban. A javaslat szerint a kórházak tehermentesítésére ezeknek az embereknek a gondozását a jövőben a szociális ellátórendszer veszi át. A javaslat az így létrejövő szakápolási központokban lehetővé teszi, hogy egy segítő személy (hozzátartozó vagy más) folyamatosan jelen legyen az önmagát ellátni nem tudó vagy haldokló beteg mellett. A segítő nem végezhet egészségügyi tevékenységet, jelenlétével kizárólag a beteg lelki jobblétét támogatja, vagy a hétköznapi ügyek vitelében segít a betegnek.
• Teljesen központosítanák a kórházi laborvizsgálatokat – A laborvizsgálatokat most sok esetben magáncégek végzik az állami kórházaknak, a jövőben a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. venné egy kézbe ezt a területet. A változtatást azzal indokolják, hogy jelenleg a különböző helyeken készülő laboreredmények nem hasonlíthatók össze és a visszakövetésük sem lehetséges.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár november 10-én egyeztetett a javaslatról a Magyar Orvosi Kamara elnökségével, a Magyar Kórházszövetséggel, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával. A szakmai szervezeteknek ezután 5 napjuk volt a véleményezésre.

A kormányjavaslattal a Fidesz is egyetért, Pesti Imre képviselőjük a vitás felszólalásában azt mondta, a jelenlegi egészségügyi rendszer nem szilárd, és „a betegek érdekében mindenképp hozzá kell nyúlni”. Ő maga „jó szívvel” tudja támogatni ezt a javaslatot. A KDNP-s Nacsa Lőrinc később azt mondta, a törvényjavaslat már egy hete be van nyújtva, mindenkinek volt lehetősége átolvasni, a Magyar Orvosi Kamara is véleményezte, és néhány javaslatát be is építették a javaslatba a képviselő szerint. És míg az ellenzék „szétverte az egészségügyet, mi megújítjuk”.

A DK-s Komáromi Zoltán szerint viszont „egy féktelen, kontroll nélküli központosítást látunk”, emellett az is baj a javaslattal – bár még nem fogadták el –, hogy nem mondják a betegnek, nem készítik őket előre fel arra, hogy milyen ügyeleti, háziorvosi változtatások várhatók. Komáromi arról beszélt, bár a javaslatot a kormány kiküldte szakmai szervezeteknek, annak értékelésére csak pár napot kaptak, ami nem tetszett nekik.

Kunhalmi Ágnes az MSZP-től azt mondta, a javaslat a jelenlegi formájában „betegellenes, dolgozóellenes és szakdolgozóellenes”, mert például bevallottan be akarnak zárni háziorvosi praxisokat és minőségen alapuló bércsökkentést akarnak. Kunhalmi szerint arról van szó, hogy a kormány kényszerintézkedéssekkel próbálja orvosolni az elmúlt tíz évben, az egészségügyben elkövetett hibáit, miközben még önálló egészségügyi minisztérium sem hoznak létre. A képviselő arra is választ vár, mennyi idő telik majd így el aközött, hogy valaki telefonon segítséget kér az ügyelettől, és aközött, hogy kiér hozzá a segítség – ő maga úgy tudja, a kormány két órával számol.

A momentumos Sebők Éva a javaslatról azt mondta, „felelőtlen vezetéssel családokat zilálnak szét, és dolgozókkal bánnak úgy, ahogy 2022 Európájában egy munkáltató sem bánhatna a dolgozóival”. A képviselő szerint nem ezért fizetik az adót a magyar emberek, „a betegjogok, az alapjogok rég lehúzva a vécén”, ő maga nem látja a javaslatban a lépéseket afelé, hogy ma minden magyar egyforma, korszerű ellátáshoz jusson hozzá.

A jobbikos Lukács László György szerint a kormány az elmúlt tizenkét évben érdemben nem tudta fellendíteni az egészségügyet, például „elfüstölték azokat a pénzeket”, amiket a digitalizációra kellett volna költeniük. A képviselő szerint a javaslattal „hozzák azt a komcsi tempót, amit a Belügyminisztérium most már egy ideje gyakorol”, és nem tudják beteljesíteni azokat az ideákat, amik egy jól működő, robusztus állami egészségügyről szólnak. Szabadi István a Mi Hazánktól arról beszélt, a javaslatban kulcsfontosságú kérdésekkel – például a finanszírozással, vagy a magán- és állami ellátás kapcsolatával – nem foglalkozik.

Kanász-Nagy Máté az LMP-től azt mondta, a kormány az elmúlt évtizedben sok ezer milliárdot tehetett volna az egészségügybe, de szerinte nem tette, és ennek most látszódnak is a hatásai, és egyre többen mennek a magánegészségügybe, ami meg közben „óriási anyagi terhet jelent” a pácienseknek.

A MOK szerint erőltetett ütemű az átalakítás

A Magyar Orvosi Kamara november 15-én kiadott állásfoglalásában nem javasolta a tervezet beterjesztését az Országgyűlésnek, mert álláspontja szerint a hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás veszélyeztetheti az ellátás biztonságát, és az orvosok egy részét arra ösztönözheti, hogy elhagyják az állami ellátást.

A Magyar Orvosi Kamara álláspontja szerint ugyanis nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére egy olyan javaslat, ahol egy orvos/szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, nyugdíjas korú kollégák éjszakai munkára kötelezhetőek, a bérek pedig a miniszterelnökkel kötött megállapodást semmisnek tekintve 20 százalékkal csökkenthetők. Felhívják a figyelmet arra, hogy a túlzott centralizáció elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok pedig működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek. AZ orvosi kamara szerint a magasan képzett, a magánszektorban és külföldön is keresett magyar orvosoknak olyan versenyképes feltételeket kell kínálni, amelyek nem terhelik túl őket és az anyagi megbecsülés kiállja a jelenlegi 21,1 százalékos infláció próbáját is.

A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is úgy látja, hogy a javaslat „példa nélküli módon csorbítja az ágazati munkavállalók érdekeit és veszélyezteti a biztonságos betegellátást”. A szakszervezet szerint folytatódik az orvosokat érintő „jogfosztássorozat”, tovább mélyülhet a munkaerőhiány, miközben a javaslatban nem látják érvényesülni a munkavállalók és a betegek érdekeit.

Feltehetően a feszültségek csökkentése, illetve az Európai Bizottság által elvárt társadalmi egyeztetés jegyében hívta össze Pintér Sándor belügyminiszter a javaslat parlamenti vitája előtt még egy tájékoztatóra az ellenzéki pártokat. A tájékoztatót több párt bojkottálta. A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta: a kormány kész tények elé állította az országot és az egészségügyet, amikor egy sor káros javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek előzetes egyeztetés nélkül, ezért nem látják értelmét utólag egyeztetni a törvényjavaslatról.